Már Berényi is a SÜMSzI-t akarja

2013.04.17.

OK Berényi úr akkor egy csónakban evezünk, mondhatnám átült a csónakunkba. Evezéssel mi a helyzet erre is gondolt? Hogyan képzeli el kikkel fog evezni, azokkal akik eddig is evezhettek volna és nem tették, csak tartották a lapátot a kezükben, vagy azokkal akik eddig eveztek, megerősítve újabb tenniakarókkal. Mert minden ezen fog múlni. A beszéd már réges-rég kevés. A kizárásos alapon történő tevékenység (evezés) sem jó. Remélem az általam felépített csónakból nem akarnak kitenni, ha már szóban beszálltak. Innen magamtól is majd kiszállok, ha látni fogom, hogy a dolgok a helyes irányba mennek. Én küldtem Önnek kapcsolatteremtő emailt remélem az autonómia létrehozását nem azokkal képzeli el, akik eddig is sokat tehettek volna, de napi teendőik kimerültek abban, hogy az autonómisták lejáratásával foglalatoskodtak. Nem látszattevékenységekre, hanem igazi tettekre van szükségünk.

Berényi mondta: Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy kell-e autonómia, akkor amiatt, amit az előbb mondtam, hogy ez egy fogalom-változtatáson ment át Szlovákiában, azt mondják az emberek, hogy nem kell. Még a magyarok is. De ha azt kérdezzük, hogy vegyük-e saját kezünkbe a minket érintő dolgokat, akkor azt mondják, hogy igen. Erre kell építenünk, és ezért vagyunk óvatosak itt-ott ezzel a fogalommal, de körbeírva meg túl bonyolult…

Kérem szépen elég elolvasni ezt az írásomat, amit a bumm is lehozott, mielőtt elkezdett cenzúrázni:
( LINK )
a bummos fórumban így vélekedtek egyesek, érdemes elolvasni, am Berényi mondja mindezt, akkor szerintetek ő is LSD-t szed és április vicc, amit írtam már 2008-ban. ma Berényi egy az egyben ugyan azt mondja. Jó érzés a számomra, igen az, de jó lenne, ha ezt nyíltam el is ismerné.
( LINK )|4.html

Ott ahol az autonómiát kiharcolták, előbb lelassult az asszimiláció, majd megállt és idővel beindult egy visszarendeződés. Miért? Mert a közeg demokratikus lett. Ne azon rágódjunk, hogy hol van magyar felirat, vagy nincs, hol lehet beszélni magyarul, vagy sem, hanem küzdjünk az autonómiáért. Ha meg lesz az autonómia, akkor a napi egzisztenciális problémák kerülnek előtérbe, ami egyaránt érinti a többségi és a kisebbségi népet. Tehát az autonómia békességet hoz és megállítja az asszimilációt. Aki itt 20-30% veszteséget emleget az hazug, mert ahol van autonómia, ott megállt az asszimiláció. Csak az öngyilkos nemzet beszél álnevek mögül úgy ahogyan ti, vagy a provokátorok.
Az út az autonómiához. Két lépcsőben zajlik. Egy a maximumot kell követelni, a maximum területi autonómiát, majd megegyezni egy számunkra is elfogadható kompromisszumban, ami állhat egy területiből és egy személyi autonómiából. DE!!! Az utóbbiból sohasem szabad kiindulni, egyszerű ok fogán, akkor nincs miből engedni. ezért sohasem azt kell követelni, ami nekünk is megfelel, hanem azt, amit legszívesebben látnánk.

Berényi: Az autonómia bizonyított eszköz a közösség megmentésére

Berényi: Az autonómia bizonyított eszköz a közösség megmentésére

2013. április 17.
Felvidék.ma, ON

A felvidéki önrendelkezés kérdését és annak kilátásait tűzte napirendre kedden az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának autonómia albizottsága. Az ülést követően Berényi József MKP-elnök az Echo Televízió stúdiójának a vendége volt.
Mikorra valósulhat meg a Felvidéken az autonómia?
- Ez a kérdés ma ott tart, hogy ehhez miként tudjuk mozgósítani a Felvidéken élő magyarokat, illetve hogyan tudjuk áttörni a szlovák ellenállás falát. Ma 110 ezerrel vagyunk kevesebben, mint húsz évvel ezelőtt. Ha a világban valamilyen működő modellt keresünk, akkor nem találunk mást, mint az autonómia-modelleket Nyugat-Európában, melyeknek áthozatala életbevágóan fontos a szlovákiai magyarság szempontjából. Természetesen egy eszközről van szó, egy olyan eszközről, mely Nyugat-Európában már bizonyította, hogy megtudja menteni a közösséget a felszámolástól, illetve attól, hogy asszimilálódjon, elköltözzön, vagy egyszerűen egzisztenciálisan megszűnjön.

Az ülésen arról is szó volt, hogy a fiatalok figyelmét is fel kellene kelteni arra, hogy magukénak érezzék az autonómiáért való törekvést
- A fiatalokat sem lehet természetesen "egy zsákba rakni", különféle csoportosulások vannak köztük is. Van egy réteg, mely igenis igényli, követeli, hogy minél határozottabban képviseljük az autonómiát. Igaz, van egy másik réteg is, mely sajnos, hatása alatt van annak a szlovák propagandának - és ez az egyik fő probléma! -, mely szerint az autonómia határmódosítást vagy véres szlovák-magyar konfliktust jelent. Pedig egyáltalán nem erről van szó! Az autonómiák rendkívül békés módon működnek több európai országban. A fiatalok számára azt is el kell mondanunk, hogy ez nem csak a magyarságunk megmaradásáról szól, hanem az általunk lakott régiók fejlesztéséről is. Erre szükségünk van, hiszen régióinkban nagy a munkanélküliség, rosszak a közutak, rossz a közbiztonság. Elmondhatjuk, hogy azokon a helyeken, ahol magyarok élnek, ott a szlovák kormányzat nagy aktivitást nem fejt ki. Ezért kell, hogy saját kezünkbe vegyük az irányítást.
Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy kell-e autonómia, akkor amiatt, amit az előbb mondtam, hogy ez egy fogalom-változtatáson ment át Szlovákiában, azt mondják az emberek, hogy nem kell. Még a magyarok is. De ha azt kérdezzük, hogy vegyük-e saját kezünkbe a minket érintő dolgokat, akkor azt mondják, hogy igen. Erre kell építenünk, és ezért vagyunk óvatosak itt-ott ezzel a fogalommal, de körbeírva meg túl bonyolult…

Ehhez képest azt látjuk, hogy folyamatos jogsértések vannak a magyar polgárokkal szemben. Sorra veszítik el szlovák állampolgárságukat. Az EU mennyire alkalmaz kettős mércét ez ügyben? Azt már látjuk, hogy a kettős állampolgárság ügyében nem emeli fel a szavát, amikor autonómia-törekvésekről van szó, támogatást akkor sem kapnak…
- Itt arról is beszélnünk kell, hogy miben látják azt a 110 ezres népességfogyásunk okát?! Ha az Európai Unió komolyan veszi az értékrendjét, akkor ebben az esetben már most megfigyelőket kellene küldeni Szlovákiába, illetve tényfeltáró csoportokat kellene alakítani az Európai Bizottságon belül. Hasonlóan Romániát és Szerbiát tekintve is. Ebben a kérdésben viszont az Európai Unió teljesen passzív. Az értékek addig működnek az EU-n belül, ameddig az érdekek úgy kívánják, illetve amíg egy közösség biztonságpolitikai tényezőnek számít egy térségen belül. Mivel mi rendkívül békésen, alkotmányos keretek között próbáljuk érvényesíteni a jogainkat, úgy tűnik, az EU nem is vesz bennünket észre. Ezért is volt fontos, hogy Marosvásárhelyen tüntetés volt. Mi is próbálkoztunk hasonló összejövetelekkel 2009-ben, 2011-ben. Valószínű, hogy az EU számára nem egy értékrend vagyunk, hanem egy biztonságpolitikai kérdés, és ennek megfelelően kell megfogalmaznunk önmagunkat.

Sokan mondják, hogy az autonómiát, az önkormányzatiságot nem tudják a határon túli magyarok önerőből elérni. Ehhez meg kell erősödniük. Ehhez azonban az is kell, hogy a felvidéki magyar politikusok összefogjanak. Erre mikor kerül sor?
- Van rá igyekezet. Körülbelül egy évvel ezelőtt aláírtunk egy dokumentumot a Most-Híddal és a Kerekasztallal, amelyben szó van az önkormányzatiságról is. Nyilván egy hármas dokumentum másként néz ki, mint ahogy a Magyar Közösség Pártja fogalmaz. De valóban így van, önerőből nehéz célt érnünk. A kilencvenes években, amikor Szlovákiában sikerült előrelépnünk néhány bennünket, magyarokat érintő kérdésben, akkor az EU, az Európa Tanács és az EBESZ is támogatott bennünket, persze a magyar diplomácia segítségével is. De akkor Szlovákia még az európai integráció előtti állapotban volt, a gond ott van, hogy amióta az integráció megtörtént, azóta tulajdonképpen Szlovákia az ajánlásokat nem veszi komolyan. Ha az ajánlások kötelező érvényűvé válnának, azaz nem ajánlások, hanem kötelezettségek lennének, akkor előbbre léphetnénk. A magyar diplomáciának az is a feladata lenne, hogy a kilencvenes években kialakult, de azóta elavult kisebbségvédelmi modellen Európában változtassunk.

Az ülésen felvetődött az is, hogy a szlovák politikának talán az a szándéka, hogy a Felvidéken megtörténje a magyarság teljes, végleges felszámolása...
- Többször elmondtam már, hogy Szlovákiában nemzetállam építése folyik. Az ott élő magyarságot nemzetpolitikai veszélyforrásnak tekintik, és ennek megfelelően nem adják meg a megfelelő jogokat, pénzügyi és intézményi hátteret ahhoz, hogy meg tudjunk maradni. Sajnos a nemzetállam építésének lépten-nyomon látjuk a kézzelfogható bizonyítékát, a cél nem az, hogy bennünket megmentsenek. Ha nem így lenen, akkor a nagy méretű létszámcsökkenésünket követően a szlovák demokraták ma már párbeszédet folytatnának velünk, de ez nem történik.

Berényi: a felvidéki magyarság megmaradásának feltétele az autonómia

Berényi: a felvidéki magyarság megmaradásának feltétele az autonómia

2013. április 16.
Felvidék.ma

A felvidéki magyarság megmaradásának alapvető feltétele az autonómia - jelentette ki Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának keddi budapesti ülésén.



A felvidéki magyar politikus úgy fogalmazott: nem lehet senkinek sem érdeke, hogy ez a közösség megszűnjön, és épp a népességfogyásnak köszönhetően teljesen legitim kérés az autonómia.

Berényi József egyetértett azokkal a véleményekkel, miszerint Európában nincs hatékony kisebbségvédelmi modell, és amiket a 90-es években kitaláltak, azok ma már nem működnek.
Duray Miklós felvidéki politikus kiemelte: ha önmagukban nem erősödnek meg, hiába lesz változás az európai közgondolkodásban, nem mennek semmire. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy a felvidéki magyarok saját erejükből nem tudják majd kiharcolni az önkormányzatiságot.
Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője arról beszélt, hogy az autonómiáról szóló párbeszédnek Szlovákián kívül akadálya nincs. Problémának látta ugyanakkor, hogy nincs a köztudatban, mit értenek alatta, mire jó, és sokszor nem eszközként, hanem végcélként tekintenek rá, a "csodavárás körébe" került ez a fogalom.
Bárdos Gyula, a Csemadok (Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség) elnöke célként jelölte meg, hogy a legfiatalabb generáció számára is nyilvánvalóvá tegyék az autonómia fontosságát, és az a közbeszéd tárgya legyen. Fontosnak tartotta, hogy a regionális választásokon is minél többen vegyenek részt, sok helyen ugyanis, ahol tömbmagyarság él, mégsem élnek a lehetőséggel, hogy magyar polgármester, és magyar többségű képviselőtestület legyen.
Csóti György (Fidesz), a bizottság alelnöke úgy fogalmazott: a szlovákiai politikai gyakorlat az elmúlt két évtizedben és a felvidéki magyarság drasztikus fogyása joggal felveti azt a feltételezést, hogy "a szlovák politika célja a magyarság teljes és végleges felszámolása a Felvidéken, természetesen nem 20. századi módszerekkel, (...) kikényszerített asszimilációval, és kikényszerített elvándorlással".
A kormánypárti politikus alapvető feltételnek nevezte, hogy a magyar kormány és a magyar politika támogassa az autonómia-törekvéseket, mint kiemelte: egy teljes Kárpát-medencei összefogás hozhat eredményt. Hangsúlyozta: ő a minden magyar felelős minden magyarért elvet vallja.
Kalmár Ferenc (KDNP) azt mondta, hogy fontos, ne fáradjanak bele az autonómiáért folytatott küzdelembe. "Csináljuk tovább", Magyarországon és a környező országokban egyaránt - szólított fel.
A bizottság tárgyalt a különböző polgári kezdeményezések állásáról is.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke közölte: a kisebbségvédelmi jogalkotást célzó, aláírásgyűjtést kezdeményező javaslatukat előzetes véleményezésre beterjesztették az Európai Bizottság jogi főosztályához, a választ egyelőre még várják. Az erdélyi politikus hangsúlyozta, hogy nemcsak a magyarság, hanem minden Európában kisebbségben élő nemzetiség ügyéről van szó.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára elmondta, hogy az ő javaslatuk nem elsősorban a székely autonómiáról szól, és olyan kisebbségi szabályozási csomagot dolgoztak ki, amely konkrét jogi aktusokat kér az őshonos kisebbségek és a regionális nyelvek védelme érdekében. Európában 100 millióan tagjai őshonos nemzeti kisebbségnek, azaz minden hetedik európai polgár valamely kisebbséghez tartozik. Emellett mintegy 40 millióan beszélnek más nyelvet, mint az adott ország hivatalos nyelve. Jelezte: 2013 júniusában indítják el hivatalosan is kezdeményezésüket.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kiemelte: javaslatuk a régiók felől közelít, és szeretnék Székelyföld kérdését európai kérdéssé tenni. Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke ehhez azt tette hozzá, hogy Székelyföldön a magyarság arányaiban őrzi vezető szerepét, ezért fontos, hogy az SZNT javaslatát támogassák. Ha együtt tudnának lépni, kifelé az lenne az üzenet, hogy nincs széthúzás a magyarság szervezetei között - jegyezte meg.
Az Európai Unió 2012. április 1-jétől tette lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy egy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság (EB) jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amely jogszabály összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel.


MTI nyomán Felvidék.ma

Berényi: a megmaradás feltétele az autonómia

Berényi: a megmaradás feltétele az autonómia
Konferenci 2013. 04. 16

Berényi: a megmaradás feltétele az autonómiaA felvidéki magyarság megmaradásának alapvető feltétele az autonómia - jelentette ki Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának keddi budapesti ülésén.
A felvidéki magyar politikus úgy fogalmazott: nem lehet senkinek sem érdeke, hogy ez a közösség megszűnjön, és épp a népességfogyásnak köszönhetően teljesen legitim kérés az autonómia.

Berényi József egyetértett azokkal a véleményekkel, miszerint Európában nincs hatékony kisebbségvédelmi modell, és amiket a 90-es években kitaláltak, azok ma már nem működnek.

Duray Miklós felvidéki politikus kiemelte: ha önmagukban nem erősödnek meg, hiába lesz változás az európai közgondolkodásban, nem mennek semmire. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy a felvidéki magyarok saját erejükből nem tudják majd kiharcolni az önkormányzatiságot.

Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője arról beszélt, hogy az autonómiáról szóló párbeszédnek Szlovákián kívül akadálya nincs. Problémának látta ugyanakkor, hogy nincs a köztudatban, mit értenek alatta, mire jó, és sokszor nem eszközként, hanem végcélként tekintenek rá, a "csodavárás körébe" került ez a fogalom.

Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke célként jelölte meg, hogy a legfiatalabb generáció számára is nyilvánvalóvá tegyék az autonómia fontosságát, és az a közbeszéd tárgya legyen. Fontosnak tartotta, hogy a regionális választásokon is minél többen vegyenek részt, sok helyen ugyanis, ahol tömbmagyarság él, mégsem élnek a lehetőséggel, hogy magyar polgármester, és magyar többségű képviselőtestület legyen.

Csóti György (Fidesz), a bizottság alelnöke úgy fogalmazott: a szlovákiai politikai gyakorlat az elmúlt két évtizedben és a felvidéki magyarság drasztikus fogyása joggal felveti azt a feltételezést, hogy "a szlovák politika célja a magyarság teljes és végleges felszámolása a Felvidéken, természetesen nem 20. századi módszerekkel, (...) kikényszerített asszimilációval, és kikényszerített elvándorlással".

A kormánypárti politikus alapvető feltételnek nevezte, hogy a magyar kormány és a magyar politika támogassa az autonómia-törekvéseket, mint kiemelte: egy teljes Kárpát-medencei összefogás hozhat eredményt. Hangsúlyozta: ő a minden magyar felelős minden magyarért elvet vallja.

Kalmár Ferenc (KDNP) azt mondta, hogy fontos, ne fáradjanak bele az autonómiáért folytatott küzdelembe. "Csináljuk tovább", Magyarországon és a környező országokban egyaránt - szólított fel.

A bizottság tárgyalt a különböző polgári kezdeményezések állásáról is.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke közölte: a kisebbségvédelmi jogalkotást célzó, aláírásgyűjtést kezdeményező javaslatukat előzetes véleményezésre beterjesztették az Európai Bizottság jogi főosztályához, a választ egyelőre még várják. Az erdélyi politikus hangsúlyozta, hogy nemcsak a magyarság, hanem minden Európában kisebbségben élő nemzetiség ügyéről van szó.

Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára elmondta, hogy az ő javaslatuk nem elsősorban a székely autonómiáról szól, és olyan kisebbségi szabályozási csomagot dolgoztak ki, amely konkrét jogi aktusokat kér az őshonos kisebbségek és a regionális nyelvek védelme érdekében. Európában 100 millióan tagjai őshonos nemzeti kisebbségnek, azaz minden hetedik európai polgár valamely kisebbséghez tartozik. Emellett mintegy 40 millióan beszélnek más nyelvet, mint az adott ország hivatalos nyelve. Jelezte: 2013 júniusában indítják el hivatalosan is kezdeményezésüket.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kiemelte: javaslatuk a régiók felől közelít, és szeretnék Székelyföld kérdését európai kérdéssé tenni. Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke ehhez azt tette hozzá, hogy Székelyföldön a magyarság arányaiban őrzi vezető szerepét, ezért fontos, hogy az SZNT javaslatát támogassák. Ha együtt tudnának lépni, kifelé az lenne az üzenet, hogy nincs széthúzás a magyarság szervezetei között - jegyezte meg.

Az Európai Unió 2012. április 1-jétől tette lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy egy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság (EB) jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amely jogszabály összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel.

(MTI) bumm

Ti beszéltek autonómiáról?

Ti beszéltek autonómiáról?
2013. április 17. - 23:59 | Csehszlovák Kém
Emkápés kispajtások, autonómia és Szávay, nem fog egyszerre menni. A Jobbik-MKP/Via Nova tengely úgy újabb nyolcvan évre elintézte, az autonómiát elfelejthetitek, inkább örvendezzetek, hogy Szlovákia a hazátok és nem Magyarország!

Berényi kapitány és Civil Géza

<>

Ideje volt már tiszta vizet önteni a pohárba, segített nekünk ebbe az MKP ifjúsági szervezetének a Via Novának haverja, az egyik jobbikos főretard (értsd a szélsőjobboldal nemzeti ügyek sza-kér-tő-je), aki kedden hosszan szófosott a Facebookon: Szávay „Mindent Vissza!” Pista kiakadt Berényi Józsefre, a Magyar Közösség Pártjának elnökére. Aki ne tudná: a minap Berényi elnök úr próbálta menteni a menthetetlent, hátha leesik az MKP/Via Novás srácoknak, miért nem érdemes Árpád-sávos zászlóval szlovák napilapokban ifjú kisebbségi politikusként megjelenni, vagy jobbikos politikusok haverságával dicsekedni, de a fogalmatlan Gubík (ő a helyi nemzetvezető) még mindig nem fogta fel a helyzet komolyságát és gyakorlatilag megerősítette kommentjeiben saját, korábbi szavait, amelyek Szávay fantasztikus szakértelméről szóltak.

Pedig a Szávay-féle „öszödi beszéd” nyilvánosságra kerülése után, alaposan körbejártuk az ügyet, hittük, itt valalmi félreértésről lesz szó. Oszt sorra buktak ki a csontvázak a szekrényből: kölcsönös vendégelőadások, Jobbikos vezetőképzésen való részvétel, nemzeti ünnepeken közös fellépés, fellépés a sámán tv-ben – csak az elmúlt egy év krónikája az MKP ifjúsági szervezetének szemszögből. Aztán Ardamica Zorán érthetően elmagyarázta a srácoknak, miért vállalhatatlan a Jobbik barátsága, felelős kisebbségi politikus megérti. Talán még Barak Laci is visszafogottabban fogalmazott, hülyegyerekekkel csak finoman. Pedig már akkor vége volt a dalnak, lenullázta magát politikailag a Via Nova, írtam néhány hete. Az eset főszereplői egy darabig fülüket-farkukat behúzták, mint az egyszeri kiskutya, aki a szőnyeg közepére vizelt. Még igazából saját piszkukat sem igyekeztek felnyalni. Aztán csend és hó és megfagyott az ügy a március végi kurvahidegben.

A napokban felpörögtek az események. Lépni kellett.

Először Berényi elnök úr, az ifjú nemzetvezetők főnöke nyilatkozott hosszú interjúban a bumm.sk szlovmagyar hírportálnak, kérem itt minden rendben van, az MKP pedig nem tekinti partnerének a Jobbikot. Jó hírek ezek, gondoltuk, megjött az esze a Főnöknek, kár, hogy egy másik mondattal jelezte: az MKP/Via Novával meg van elégedve, rosszat sejtettünk: József, vagy tökös vagy és elhatárolódsz teljesen a kis neonáci palántáktól vagy felzabálnak és te sem leszel más a szemükben, mint Jákob fia. Bejött: alig telt el néhány óra az ifjú betonfejű nacionalisták mindent ott folytattak, ahogy a Berényi-nyilatkozat előtt. Mert igény van a náculásra: már a bummos interjú alatti hozzászólásokban parázslott a szikra a hamu alatt, élesedtek a kések az MKP hivatalos vezetése és a párt önálló ifjúsági szervezete, a szélsőjobboldali Jobbikkal kapcsolatot fenntartó Via Nova csoportosulás hívei és szimpatizánsai között.

Persze Berényi és a többi MKP-s öreg nyilvánvalóan agyfaszt kapott, amikor a sok hülyegyereket olvasták: van abban valami csodálatos, amikor egy ifjú kisebbségi politikus nem fogja fel egy kirekesztő politika vállalhatatlanságát, és, hogy ezzel morálisan egy másodperc alatt lenullázza magát. Kedvenc példám: a Jobbik ugyanazt gondolja a kettős állampolgárságról, mint a szlovák nacionalisták, védhető álláspont, na.

És még mindig nem tudom abbahagyni a morgolódást, beszédes az is, hogy eltelt jó néhány hét, míg a Berényi nyilatkozaton kívül, a NER csecsén hízó álcivil mozgalmak egyik csatornáján a szlovmagyar közbeszéd iskolázottabb része, akiknek már nem lóg ki a barna ingük a sliccükön, is reagált az ügyre. De Polák cikkével nem az a fő gond, hogy eddig kereste a szavakat és képtelen feltenni a lényegi kérdést: hol és vajon miért jelent hátrányt a náculás az MKP alszerveiben és a szlovmagyar közösségben? Ugyanakkor ne hallgassuk el, érdemes kiemelni Fiala-Butora facebookos kommentjét: „a Via Nova útja gáz” – sommás, korrekt. A megfelelő és releváns következtetések levonása mégis elmarad. Persze, ehhez el kéne ismerni: a szlovmagyar neonácik köztünk vannak, megírtuk tavaly novemberben. Akkor kaptam hideget-meleget, de vajon tévedtem?

A szélsőjobb előretörést egyébként Polák Gábor cikke is megerősíti: az egykori HÖKös szerző maga számol be az ELTE és a komáromi HÖK közötti kapcsolat kiépüléséről és a jobbikos fazonok megjelenéséről a szlovmagyar felsőoktatási intézményben. Ma már ott tartunk, hogy olyan rendszeresen zsidózó tanárok, mint Popély Gyula foglalnak helyet a tanári karban, a Szávay-féle „öszödi beszéd” pedig a komáromi Selye Egyetem HÖK-jét tünteti fel az intézményben tanuló fiatalok megfelelő politikai tudatmódosító csatornájának, szép.

A Jobbikos politikus szerint az MKP elhatárolódik mind a szélsőséges Jobbiktól, mind a “nemzeti liberálisoktól” (értsd: A Terepasztal álciviljei). Szávay figyelmébe ajánlom a fenti fotót: Egy elhatárolódás dialektikája, zseniális. Civil Géza a sok vidámfejű MKP-ssal éppen Budapesten (!) követelte a felvidéki autonómiát. Tegyük fel, a magyar országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága meg is adja nekik, csináljátok. Aztán szépen hazamentek az egynyelvű vasúti táblák mellett és vesznek egy kiflit a Kauflandban. Ez a logika emlékezet a Prágában Szálasit éltető szlovmagyar fiatalok logikájára. – És szlovákok vannak-e nálatok? – Hát vannak, de ellenállunk, nem beszélgetünk velük! – Nemár, ebédszünetben sem pattan el egy cigi? – Na jó, de csak egy.

Kedves Berényi, és álcivil elvtársak, mi a kiskutyafaszát kerestek ti Budapesten, ha az autonómiáról beszéltek? Várjatok, kitalálom, ezek a cúna szlotákok nem állnak veletek szóba, nincs más céljuk, mint kiírtani a magyarokat a Felvidékről, hiszen ezen agyalnak a nap 24 órájában, minden percben. De akkor miért nem maradtok a seggeteken és otthon kerestek megfelelő partnert és győzitek meg a többségi társadalmat, az autonómia nem harap? Ja, hogy a szlovmagyar náciktól sem sikerült érdemben elhatárolódnotok, ez baj. De akkor minek nektek autonómia? Azt ugye sejtitek, hogy kívülről, egy idegen országból nem lehet autonómiát működtetni? Nem Budapesten kell Csóti úr hülyeségeit hallgatni, el kel menni Pozsonya és ha autonómiát akartok, meg kell egyezni a szlovák társadalom és politikusok európai politikát művelő részével. Tudom: ez még egy a szlovák-magyar viszonyhoz képest kevésbé összetett konstellációban is izmos meló, de ti még Szávayt és az MKP/Via Novásokat se tudjátok rendesen picsán rugdosni.

A szellemet nem a gonosz liberálisok vagy – „egy közismert, szigorúan csak nyelvében magyar, hírportál” – a parameter.sk szabadította ki a palackból, hanem a Fidesz a határon túli magyarok egy részét kirekesztő etnikai nacionalizmusa, amelyben taktikai felhangokat leszámítva együttműködik a Jobbikkal. Tudod Géza, ez az a cucc, amin te is jártál a Budai Várban, „nemzetpolitika”. Mög „autonómia”. Baszhatjátok. Az a magyarországi kormánypártok felelőssége, hogy rohamtempóban náculnak be a hatuma egyes politikai pártjai, teret nyernek a szélsőjobboldali eszmék, illetve nem tartják szükségesnek és logikusnak a szélsőséges pártokkal haverkodók önvizsgálatát. De nehéz ezt következetesen és kérlelhetetlenül megtenni, ha tulajdonképpen elhatárolódás helyett – a színfalak mögött – ezerrel összejátszanak a Jobbikkal. Innen nézve pedig, az egészet megette a fene.

Ahogy a hokiban mondják: sorcsere!

Géza Tokár · Kiemelt hozzászóló
Ó, jaj. Tényleg csak címszavakban a Kerekasztalt érintő szokásos nettó hazugsággal vegyes torzításokra. Nem a Csehszlovák Kém, hanem a tájékozatlan olvasók kedvéért.

Budapesten semmiféle autonómia nem volt "követelve", pláne nem kéz a kézben, bár itt látszik, milyen módon torzítja valaki világlátását a hírek szelektív olvasása. A "követelés" első körben a paraméter által adott címben bukkant fel, ebben a bejegyzésben már természetes módon van kezelve, holott érdemes elolvasni az eredeti hírt annak ügyében, pontosan mi is történt.

Azzal a nagy mellénnyel előadott tanáccsal, hogy az autonómiát kivívni és követelni nem magyar, hanem szlovák fórumokon kell, még egyet is értenék, csakhogy megint látszik, hogy a szerzőnek fogalma sincs arról, pontosan mi hangzott el a két említett magyarországi fórumon. Segítek: ez is. Amiből az utóbbi, ami szintén torzítva el van intézve annyival, hogy "nemzetpolitika", olyan nemzetközi szaktekintélyek és elméleti szakemberek részvételével (plusz a kifogásolt réteg kizárásával) zajlott, mint a benáculással - azt hiszem, ebben egyetértünk - kicsit sem vádolható szociáldemokrata Andreas Gross.

Azt, hogy az író milyen hasonlatokban vegyíti tetszőlegesen a náci-Jobbik-kirekesztés hasonlatokat, már rég nem lenne érdemes kommentálni. Most csak azért teszem, mert ezek azon fejlemények kapcsán vannak elsütve, amik gyakorlatilag az MKP és a magyarországi szélsőjobb nyílt eltávolodását vetítik elő - de erről írjanak többet az érintettek, nem az én dolgom (pláne, hogy Szávay mostanság sokat idézgetett gyorselemzése szerint sem része a Kerekasztal ennek a konstellációnak).

Szép napot és kevesebb tárgybeli tévedést, eddig soha nem sikerült öt alá menni bejegyzésenként, az pedig nagyon rossz arány.