Béla király és Pál apostol sakk partija

2009.2.21
Sme: az MKP-ban a korábbi viszonyok visszaállítására készülnek

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjában (MKP) teljes gőzzel folyik a felkészülés a korábbi viszonyok visszaállítására - írja a Sme című szlovák véleményformáló napilap hétfői kommentárjában.
A mértékadó újság szerint ennek okát nem is annyira abban a reményben kell keresni, hogy a kommunikatívabb és karizmatikusabb Bugár Béla visszatérése a párt élére elősegítené az MKP népszerűségének növekedését, a párton belüli demokráciát vagy a szlovák-magyar kapcsolatokat, amire Csáky Pál (jelenlegi MKP-elnök) bírálói a leggyakrabban hivatkoznak. A korábbi viszonyok visszaállítására törekvők inkább arra számítanak, hogy Bugárral visszatérhetne az MKP esélye a koalícióra, a kormányzati szerepre és az állami pénzekhez való hozzáférésre.
"Az ellenzékbe vonulás a (magyar) kisebbséget és annak elitjét nagyon keményen érintette. Megmutatkozott, hogy milyen gyönge pénzügyi lábakon állnak a kisebbség intézményei és kulturális élete. Az MKP-nak nyolcéves kormányzati ideje alatt sem sikerült elérnie olyan jogviszonyok kialakítását, amelyek függetlenül a mindenkori állami vagy megyei vezetéstől biztosítanák a kisebbség folyamatos fejlődését. Mindent ad hoc módon oldottak meg, s a támogatásokat a lojalitás alapján osztották el" - mutat rá Peter Morvay, a Sme szerzője.
Szerinte a jogviszonyok kialakítása azért nem sikerült, mert a koalíciós partnerek ellenezték, de azért sem, mert az MKP ezt nem tartotta prioritásnak. "Túlságosan is biztos volt abban, hogy a következő kormányoknak is tagja lesz, s a támogatási pénzek feletti ellenőrzés ráadásul az egész közösség ellenőrzését is bebiztosította a pártnak" - áll a kommentárban.
Ellenzékben megmutatkozott, hogy az MKP-nak még kisebb a befolyása a társadalomra, mint a többi koalíciós pártnak. Az MKP kétszeresen ellenzékben van: nemcsak a koalíció ellenében, hanem a ellenzéki partnereivel szemben is, akik szintén etnikai alapon politizálnak.
Bugár Béla visszatérésének sürgetése az MKP élére, nem is annyira a vezetőnek szól - akivel egyébként sokan már torkig voltak -, hanem annak az eszköznek, amelynek segítségével a párt visszatérhetne a kormányba - véli a szerző.
Úgy látja, kétélű dolog Bugár hívei részéről azt a látszatot kelteni, hogy a politikus visszatérése a párt élére elkerülhetetlen. Csáky sértődöttsége és hisztériája egy ponton érthető, hiszen ő csak elődje sikeres taktikáját akarta alkalmazni: úgy harcolni a magyarok érdekeiért, hogy azt a szlovákok ne tudják meg. Kijelentései az autonómiáról, a Beneš-dekrétumokról, akárcsak Bugár hasonló korábbi nyilatkozatai, csak belső használatra szóltak. Duray Mikós sem aktívabb Csáky alatt, mint volt Bugár idején.
A két helyzet közötti eltérés alapvetően az, hogy az előbb említett dolgot most már a szlovákok is tudják, és a szlovák média mindezt megírja. Egyebek között a Bugár-hívek aktív közreműködésével, akik erre a szlovák sajtó figyelmét felhívják. Bár mindez az MKP radikalizálódásának hat, mindössze arról van szó, hogy kinyílt az ablak, amelyen keresztül belátni az MKP politikájának és a kisebbségi életnek a sötétebb zugaiba is, amelyek egyébként Bugár idején is hasonlók voltak. Akkor azonban még Bugárék is el akarták titkolni mindezt.
Ha Bugárék ma abban reménykednek, hogy a hatalomba való visszatérésük után ezt az ablakot majd bezárják, s az MKP újra a rendezett és egységes párt képét fogja mutatni, valószínűleg tévednek - zárja kommentárját a Sme. (MTI)

Bugár Bélát akarják fel- és kihasználni az MKP-vezetéséből kiszorult elégedetlenkedők Nyomtatás Email
2009.02.20.
Két évvel ezelőtt, az MKP-közgyűlése által szentesített elnökcsere alkalmával - ahogy az "vezérváltás" alkalmával lenni szokott - néhány további személy is kikerült az MKP politizálásának meghatározó személyiségei közül. Az elégedetlenkedők most a volt pártelnököt akarják kihasználni hőn áhított visszatérésük érdekében. Nyilván abban bízva, hogy Bugár Béla majd értékeli igyekezetüket.

Nem vitás, az elégedetlen társaságnak szüksége van Bugár Bélára, mivel közöttük nincs olyan személy, akinek legalább minimális népszerűsége lenne. És tulajdonképpen legitimnek is tekinthető mohó igyekezetük, mert mi tagadás, nehéz lehet hozzászokni a semmittevő, napfényben való sütkérezés utáni gyertyafényes kesergéshez.

Az ő esetük azonban legalább két dologban különbözik Bugár Béláétól. Azon kívül, hogy teljesen népszerűtlenek (legalábbis Bugár Bélához viszonyítva), ők bizony nem akartak kivonulni a politikából. Miután arra nem futja tőlük, hogy saját erejükből visszavergődjenek az MKP meghatározó személyiségei közé, egyedüli eszköz számukra meggyőzni Bugár Bélát, hogy változtassa meg azon, sokszor hangoztatott kijelentését, hogy a most folyó választási ciklust követően veszi a kalapját, és távozik a politikából.

Az elégedetlen klikk érdeke abban, hogy Bugár Béla visszatérjen, így teljesen egyértelmű. De vajon Bugár Bélának milyen érdeke fűződhet ehhez? Bár még most is népszerű, de tudja, tudhatja, ez már korántsem az, mint ahogy az volt vagy öt évvel ezelőtt. Tény, a Statisztikai Hivatal felmérése alapján még a legutóbbi, februári felmérésében is a kilencedik helyen szerepelt, de úgy, hogy két hónappal korábban mért népszerűségéből egy teljes százalékpontnyit veszített, míg ugyanebben az időintervallumban a tizenötödik Csáky Pál népszerűségi mutatója több mint kétszeresére növekedett. Vagy ha Bugár most vasárnapi tévészereplését nézzük a Markízában: a gyengécske kultuszminiszterrel szembeni vitában a nézők szavazatát tekintve kiütéses, kb. 1:4 arányú vereséget szenvedett. Attól az embertől, akit például a közelmúltban Berényi József MKP-elnökhelyettes különösebb erőfeszítés nélkül legyőzött.

Tehát a "régi dicsőség" már igencsak ingatag. Bugár Béla azonban minden bizonnyal nem az az ember, aki a dicsőséget áhítva cselekszik meg vagy éppen utasít el valamit. Remélhetőleg minden alapot nélkülözők az ahhoz hasonló vélemények, mint amilyen az egyik internetes portál olvasói hozzászólásában olvasható, miszerint: "nyílt titok hogy BB ezerrel készül a visszatérésre, a Smer támogatásával. Ha CSP marad ugyanis, akkor a panziója nem kaphatja meg hőn áhított EU-s pénzeket.. így szól az egyezség, ennyi a titok nyitja..." (bumm.sk). És mit szóljon ehhez a választópolgár? Ugyanitt olvasható: "Ez már tényleg őrület. Lett egy elnök, aki tényleg csinál is valamit a magyarság érdekében, hogy ne asszimilálódjunk, erre jön a sok idióta és kérik vissza Bélát, mert akkor a szlovákoknak nem volt annyi bajuk az MKP-val. De vegye már észre mindenki, hogy ez a párt nem a szlovákok nyugalmáért van. Elég volt már, hogy üzleti érdekek miatt az MKP nem csinál semmit az érdekünkben."

Bugár Béla személyét illetően a hamleti "Lenni, vagy nem lenni?"-kérdés úgy is hangozhat: a még mindig sokak által becsült volt pártelnök a saját maga által megjelölt úton halad, vagy haszonleső csicskások játékszerévé válik?

(O.N., Felvidék Ma)
Módosítás ( 2009.02.20. )

Béla az élre! – a Sme jegyzete Nyomtatás Email
2009.02.17.
Ezzel a Bugárral kezd egyre szórakoztatóbbá válni a dolog. Az új autómárkák marketingstratégiájára emlékeztet az egész, amikor a médiában először megjelenik az új modell kereke, majd hirtelen „eltűnik”, ezt követi egy titokban készített fénykép alapján kirobbantott és irányított botrány, hogy végezetül előttünk álljon az új gépkocsimodell – először persze lepellel letakarva – a maga teljes szépségében, miután az alkotók végül lerántják róla a leplet, írja Eva Čobejová Týždeň című lapban.
Az újságokban már januártól tart a spekuláció: Béla visszatér? Vagy: Bugár nem zárja ki az MKP-elnöki funkcióra történő jelölését – folytatja jegyzetét Eva Čobejová.

Az ősszel még Bugár határozottan tagadta, hogy visszatérne. Még a közelmúltig is olyan embernek mutatta magát, aki a politikában eltöltött annyi év után végre rákap a vállalkozás ízére. A nagyszarvai kastély egyik tulajdonosa, ahol szociális szolgáltatásokat nyújtó ház működik, és amelynek már megvannak az első lakói is. De amikor Bugár Béla a Hospodárske noviny újságírójával saját vállalkozásáról beszélt, nem a legsikeresebb vállalkozóként tűnt fel, írja Čobejová, aki szerint inkább egy olyan ember benyomását keltette, mint akit egy vállalkozói csoport befogadott csak azért, hogy növeljék saját imázsukat. Konkrét dolgokról nem igazán tudott beszámolni, mivel – idézet következik – „minden, befektetéssel kapcsolatos dolgokat a partnerem intéz.”

Csakhogy az ősz után eljött a tél, és Bugár a Plus 7 dní lapban már a következőket mondta: „Elsőként önnek mondom, hogy erősödik a nyomás az én visszatérésemmel kapcsolatban.” Pár nappal később, a JoJ TV De Facto című műsorában még többet árult el: ”Én nem törekszem a funkcióra, mert el szeretnék menni a politikából, ugyanakkor azt látom, hogy az MKP-nak nincsenek magas preferenciái és izolálva van. Ez a pártom részéről egyfajta figyelmeztetés is az elnökség felé” – idézi fel Eva Čobejová az előző MKP-elnök televízióban elhangzott szavait.

Úgy tűnik tehát, hogy Bugár a visszatérés mellett döntött, de mindezt csak óvatosan adagolja, úgy, ahogy azt a marketing törvényei is előírják. Már most tapsolnak neki a médiák, amelyek paradox módon a szlovák politikai pártokban szükséges új arcok után kiáltanak. A magyar pártban viszont inkább a régi márkát szeretnék. Valószínűleg azért is, mert Bugár a maga habitusával és humorérzékével mindig is a médiák kedvence volt, a megfelelő partner a szórakoztató műsorokban, de a beszélgető műsorokban is.

Bugár esetleges visszatérése biztosan sokakat felvillanyozna. A mosolygós Béla ugyanis pontosan az a fajta magyar ember, akit a szlovákok többsége szívesen elfogadna szomszédként, de akár még családtagként is. A kérdés csak az, hogy mit tesznek majd a magyar nemzetiségű választók. Húsz év alatt ugyanis az MKP nem nevelt ki más vezető egyéniséget, mint a Béla-modellt.

- Týždeň, Felvidék Ma -
Módosítás ( 2009.02.20. )

Bugár belebetegedett? Nyomtatás Email
2009.02.19.
Bélánknak köszönhetően megint van miről csámcsognia a médiának. Kimondta, amin eddig is dolgozott: vissza akar jönni. Nem dolgozni, nem húzni az igát, nem beállni a sorba, mint a többiek.


Ő az élre, csakis az élre akar visszamenni. Tündökölni, viccelődni, hülyéskedni. Számára csakis egy pozíció létezik: a legmagasabb. A többi számára elfogadhatatlan.
A jószándékú magyarok meg felkapják a fejüket. Mi van? Vállalatok mennek csődbe, százszámra bocsátják el az embereket, mindenki a jövőjéért retteg, s akkor jön ez a Béla, akinek csak egy gondja van: az, hogy a feneke alatt legyen valami elnöki szék! Toporzékol itt, mint egy elkényeztetett gyerek, aki belebetegedett abba, hogy elvették a játékát. Az emberek csodálkoznak: ez az a Bugár, akit tiszteltünk? Ez az a komoly politikus, aki most, létfontosságú választások előtt inkább szétveri a pártját, csak az ő önző igénye legyen kielégítve? Ez a szlovákiai magyarság legnagyobb problémája 2009-ben, hogy a Bugár éppen jönni vagy menni akar?

Szánalmas ez az egész. Hogy lehetne tisztelni egy olyan embert, aki elvakultságában nem veszi észre, hogy azzal, hogy az MKP új vezetése ellen fordul, nem Csákyt vagy Berényit bántja, hanem a saját pártjának esélyeit csökkenti?
Vagy éppen ez a cél? Dušan Čaplovič a januári Új Szó-interjúban és néhány televíziós vitában azt mondta, milyen jó lenne (a Smernek meg a Čaplovič-féléknek), ha Bugár vagy Simon lenne az MKP élén!

Innen fújna a szél? Még azt sem mondta el a nyilvánosságnak Bugár, miből tudott kastélyt venni. Szlovák újságoknak elpanaszolta, nem nagyon megy a vállalkozás. A Markíza élő adásában Tomanová miniszter asszonytól kért állami és EU-s támogatást a vállalkozásának, a miniszter asszony ezt a kamerák előtt meg is ígérte.
Akkor most miről van szó? Kinek az érdekeiről van szó?

Persze, szorít az idő. Az MKP-ban azt suttogják, a Smer nacionalista szárnya szeretné újra az elnöki székbe emelni Bugárt. A vállalkozó politikus kezelhető, mondogatják.Azt is suttogják azonban, hogy a Smer normálisabb szárnya éppen Csáky irányában tesz gesztusokat. Azok, akik rühellik Slotát, Mečiart. Akik nem akarnak Európában foltozott gatyában megjelenni 2010 után.

Akárhogy is van, az oktatási törvényt úgy fogadták el, hogy az MKP számára is elfogadható volt. Csáky:Bugár 1:0. A Mikolaj által szorgalmazott földrajzinév-hülyeségeket a parlament megbuktatta, smeres és ellenzéki szavazatokkal. Csáky:Bugár 2:0. Sőt, a négy SNS-es képviselő tervét is, hogy bármilyen szobrot rá lehessen erőszakolni a községekre, a parlament nagy többséggel leszavazta, kormánypárti és ellenzéki szavazatokkal. Csáky:Bugár 3:0.

Persze, ha egyelőre netán nem tudunk róla, és Bugár kastélya támogatást kapott volna, Bélánk szépített. Mondjuk: 3:1. De tényleg szépítés lenne ez?

Alacsony az MKP népszerűsége, mondja. A Focusnál, amely eddig a legpontosabban tudta mérni az MKP-t, a magyar párt a harmadik helyen van. S ha már minden kötél szakad, akkor mondjuk azt, hogy izolációban van a párt. Csak hát a magyarok számára fontos ügyekben együtt szavaz az MKP-val a Smer és az ellenzék! Ez izoláció? Dzurinda és Hrušovský csak-csak visszakótyorogtak az ellenzéki kerekasztalhoz. A Lisszaboni Szerződés megszavazása miatt az MKP-nak nincs mit szégyenkeznie.

Nincs fogás az MKP új vezetésén, ez az igazság. Messze nem tökéletesek, ezt senki nem állítja. De teszik a dolgukat, nem pedig önző módon feszültséget szítanak és csomót keresnek a kákán is. Kedves Béla, nem nekik van szégyenkezni valójuk.
De legyünk igazságosak: Bugár Bélának természetesen joga van megmérettetni magát. 2010-ben, a választások után. Addig viszont tolni kellene a szekeret. Nem Csáky, Berényi, Bárdos, Farkas szekerét, hanem a mi közös szekerünket.

Ehhez kell az emberi nagyság, Béla!

Fekete Sándor
Módosítás ( 2009.02.19. )

Béla az élre! – válasz a Sme jegyzetére Nyomtatás Email
2009.02.18.
Érdeklődéssel olvastam Eva Čobejová jegyzetét Bugár Béla úr esetleges visszatéréséről. Szlovák származása ellenére jól látja a nevezett személy jellemzőit, erényeit és hibáit.

Mint magyar nemzetiségű, az MKP állandó választópolgára, szeretnék Eva Čobejovának arra a kérdésére válaszolni, hogy mit tesz majd a magyar nemzetiségű választópolgár a vele kapcsolatos „marketinghúzásokkal” kapcsolatban. Számomra, és a környezetemben levő hasonló gondolkodásúak számára, amit most tesz, az porhintés, és újabb gesztus az őt menedzselők felé, hogy továbbra is őket fogja szolgálni. Nekünk az MKP a szent és sérthetetlen, és nem Bugár úr kamerák előtti produkciója. Az MKP pedig az itt élő magyar nemzetiségé, és nem Bugár, Simon, Mede, Fekete vagy Fehér úré!

Minden elismerésem Bugár úr erényeivel kapcsolatban, köszönet azért is, amit eddig az MKP, és a magyar közösségért tett. Mert tett, ez vitathatatlan, ezt nem veszi el tőle senki, nem is akarja. Viszont változnak az idők és benne az emberek is. Ami tegnap elég volt egy ember, vagy közösség számára, ez ma már nem elég. Új szelek fújnak Nyugat-Európa felől, s mi ennek klímájában szeretnénk élni. Elég a többségi nemzet bábáskodásából, saját sorsunkat, saját elképzeléseink szerint szeretnénk formálni. Erről van szó és nem többről. Ennek egyetlen járható útja az önkormányzatiság, minden velejáró intézménnyel. Bocsássa meg Bugár úr az őszinteségemet, de a magyar nemzetiségűek többségének elege van a „csalikalapos” bohóckodásából, amely olyan képet festett rólunk, mint Gárdonyi Géza Gőre Gábor figurája a 19. század szlovákjairól. Gárdonyi Géza, műve megjelenése után rádöbbent, hogy a megszületett mű, minden jópofasága mellett, a szlovák nemzetre nézve sértő. Gyorsan megtagadta és megtiltotta minden további kiadását. (Én is csak véletlenül bukkantam rá az eredeti kiadásra, egy budapesti antikváriumban.)

Engem soha nem szórakoztatott Bugár úr jópofáskodása a TV- képernyők előtt, nem tudtam rajta nevetni, mert tudtam, hogy másnap a szlovák kollégáktól, mit fogok eltűrni. Hogy fognak velem szórakozni, az Ön magyaros akcentusát utánozva: „Ten tvoj maďarský šašo bol zlatý.“ (Ez a te magyar bohócod megint aranyos volt.). Bugár úr, kérdem én, eszébe jutott-e valaha is, hogy hány szlovák környezetben dolgozó magyar nemzetiségű embernek keserítette meg az életét nap, mint nap? Akik, Önnel ellentétben, akcentus nélkül beszélik a szlovák nyelvet, és nem jópofáskodással jutottak abba a pozícióba, amiben vannak. Akik több száz más nemzetiségű munkatársuk munkáját irányítják, és mutatnak jó példát erkölcsiségből, tudásból, nyelvismeretből és hazaszeretetből. Sok más politikussal szemben, ők tisztában vannak vele, hogy csak ennek birtokában érvényesülhetnek és követelhetnek gyermekeiknek magyar tannyelvű iskolát, könyvet és lelki szükségleteinknek megfelelő magyar kultúrát. Mikor követi meg Ön ezeket az embereket? Mikor mondja azt a Markíza TV kabarészerzőinek, hogy elég volt uraim, több tisztességet velem és a magyar nemzetiséggel szemben. Elég volt a szlovákiai magyar Gőre Gábor csalikalapos figurájából!

Bugár úr, Önnel kapcsolatban nemcsak ez nyomja a szívemet. Nem mindenki nyelvtehetség. Én leginkább a politikai bölcsességét és a „tökösségét” (elnézést a kifejezésért) hiányolom. Egy politikai vitaműsorban „viccelődni”, akkor szokott egy ember, ha kifogytak az érvei, és alulmaradt partnerével szemben. A másik eset, ha berezelt, vagy kisebbségi komplexusai vannak. Az ilyen hátránnyal rendelkező emberek nem lehetnek vezető pozícióban. A gazdasági életben ez lehetetlen. Ma az MKP sem engedheti meg magának ezt. Tragédia lenne számára. Mert berezelés nélkül ki kell mondani, hogy a magyar-szlovák kapcsolatokban addig gyökeres változás nem lesz, amíg az önrendelkezés valamilyen, a közösség által elfogadott formáját a többség nem garantálja számára. Elfogadhatatlan, hogy ma rólunk nélkülünk döntenek. Ebben a kiélezet helyzetben, a magyar – szlovák kérdés gyakori téma a cégen belül is. Naponta mondom a szlovák kollégáknak: jó volna, ha értenétek is azt, amit a Csáky mond, a ti érdeketekben mondja. Kulturális és iskolai önkormányzatiság nélkül félmillió embert szorítotok a falhoz, akiket az asszimilálódás fenyeget. Ismerve a magyar mentalitást, ebből olyan balhé lehet, mint Budapesten a MTV októberi ostroma.

Évtizedek óta élek szlovák környezetben. Ismerem a szlovák kollégák mentalitását is. Tényleg, a két nemzet nagyon közel áll egymáshoz, közelebb állnak ők hozzánk, mit a nyelvrokon csehekhez. Van közös, több mint ezeréves múltunk, csak meg kell keresnünk a jövőhöz vezető utat. Most jött el az idő, hogy ezekről, a dolgokról nyíltan, tabuk nélkül beszéljünk, és asztalhoz üljünk. Maguktól nem fogják azt mondani, hogy itt van, nesze nektek az önkormányzatiság. Kemény tárgyalásokon kell megértetni velük, hogy mi nem akarunk elszakadni tőlük. Elsősorban az ő érdekük, hogy Szlovákia egysége, szuverenitása, anyagi és erkölcsi gyarapodása ne törjön meg. Van példa, hogy egy többnemzetiségű állam évszázadok óta belső és külső forrongás nélkül, békében és jólétben él. Például Svájc.

Bugár úr, a fentieket figyelembe véve, én Csáky Pál úr, és „csikó-csapatában” látom a jövőt. A fiatalok közt is van néhány, aki még a félelemtől néha bevizel, de ez gyerekkori betegség. Gyógyítható. Ha nem tud velük együtt dolgozni, az sem baj. A munkahelyen is előfordul, mi itt elválunk egymástól békésen. Arra is van példa, hogy vezető kolléga kottyant ki titkokat, az igazgatói értekezleten hallott bizalmas információkból. Másnap vagy ő adja be a felmondását, vagy én adom a kezébe. Ez így természetes. Az viszont nem természetes, amit Ön és Simon úr hónapok óta az MKP ellen tesz, mert Csáky úrral a pártot is bántják. Azért az utókor kemény ítéletet mond majd Önök felett. Ezt, az unokáik is szégyelleni fogják.

Kérem, ne forduljon vissza arról az útról, amelyen már elindult. A hiedelem szerint ez balszerencsét hoz. Hagyja békén az új vezetést, ők is menjenek a megkezdett úton. A magyar közösség többsége,- higgye el, nem véletlenül döntött úgy, ahogy döntött. Ráadásul Csáky úr és csapata, már tudja, merre kell, Nyugat-Európába menni! Ne lassítsa a kocsit.


(Felvidék Ma, Tóth Tibor, mérnök)

Mi lesz veled MKP: Tisztújítás vagy további konfliktusok és bomlás?
2009, február 20 - 19:50
Nyílt titok, hogy a Magyar Koalíció Pártjában belső konfliktusok vannak, amelyek azóta rezonálnak meglehetősen intenzíven, amióta Simon Zsolt szembe került az országos elnökkel, Csáky Pállal, számon kérve rajta, hogy sorozatosan nem mond igazat és nem képes összetartani a pártot. A Csáky kontra Simon ügy minapi fejleménye, nevezetesen, hogy Csáky feljelentése nyomán az országos etikai bizottság felfüggesztette Simon párttagsági jogait csak tovább fokozta a viszályt, olyannyira, hogy egyre többen mondják ki, akár a napi sajtóban is (lásd a Sme napilap pénteki számát), hogy Bugár Béla vezetése alatt sokkal konszolidáltabb volt a párt, tehát komolyan mérlegelendő akár egy időközi tisztújítás is a párt élén. Az alábbiakban szűkebb pátriájukban közmegbecsülésnek örvendő MKP-vezetők, párttagok mondják el véleményüket a kialakult helyzetről.
Foto: SITA
Nos, most akkor, ki mondja meg, merre van az arra?
Foto: SITA

Jakab Elemér, járási elnök – Nagymihályi járás:

Véleményem szerint Csáky Pál elnökké választásától fogva komoly problémák vannak a pártban, mind az országos politikai, mind pedig a párton belüli személyes viták miatt. Ezt a véleményemet számtalanszor elmondtam nyíltan magának Csákynak és persze az MKP fórumain is. Ezzel az állasponttal ráadásul nem vagyok magam. Azon kívül, hogy Simon Zsolttal alattomosan elbántak, most az dühít legjobban, hogy járási elnökségünk álláspontja ellenére Csáky fölmondott járási titkárunknak, Mede Istvánnak. Akinek a munkájával, hangsúlyozom, elégedettek voltunk. Csáky viszont kijelentette, hogy ezt a munkát nullának tartja. Szerintem pedig, s ezt közöltem is vele, az ő munkája a nulla, sőt mínuszba megy. Mindent összevetve, úgy gondolom, hogy ideje lenne befejezni a hazudozást, a pártalapszabály folyamatos megszegését, Duray semmittevését. Ezt a véleményemet az Országos Tanács márciusi ülésén sem fogom elhallgatni, mert szétesőben a párt.

Gódány László, Egyházkarcsa polgármestere – Dunaszerdahelyi járás:

Kár lenne tagadni, hogy a lakosság körében is egyre komolyabb nyugtalanságot vált ki, ami az MKP vezetésében történik. Az emberek nem jó szemmel nézik a folyamatos konfliktusokat, egyre többen emlegetik, Bugár Bélának kellene visszatérnie, hogy mentse a menthetőt.

Domsitz Károly, Somorja polgármestere – Dunaszerdahelyi járás:

Az én véleményem közismert a párton belül. A dolgok nem úgy mennek, ahogyan kellene. Csáky nem képes összetartani a pártot, ráadásul Duray tevékenységével kapcsolatosan sem képes egyértelműen állást foglalni, s magam is tapasztalom, hogy egyre többször vetődik föl Bugár Béla esetleges visszatérésének szükségessége.

Agócs József, Fülek polgármestere:

Én a város polgármestereként soha nem az MKP-ból éltem, de tudom, hogy fontos a párt és minden egyes magyar ember. Simon Zsoltot, aki miniszterként és magyarként is helytállt amióta ismerem, inkább meg kellene becsüli, minthogy bárki is megpróbálja kiközösíteni őt. Én az örökös nagypolitikai konfliktusoknak sem vagyok híve, hiszen magyarként nincsen problémám sehol, Besztercebányán sem, ahol a várossal kapcsolatos ügyeket is el tudtam intézni mindig.

Máté Ferenc, Kálosa polgármestere – Rimaszombati járás:

A pártban mindenki tudja, hogy Bugár Bélával sem volt felhőtlen a viszonyom, tehát senki nem vádolhat elfogultsággal, ha az MKP-ban eddig történtek következményeként kijelentem, hogy Bugár jobb és eredményesebb elnöke volt a pártnak. Mindenképpen tisztújátásra van hát szükség, s nekem mindegy ki kerül ki győztesen. Legfeljebb, ha Csáky megmarad, én és sokan, akik ugyanígy gondolkodnak, elmegyünk…

Angyal Béla, a Közbeszerzési hivatal vezetője, az MKP országos elnökségi tagja:

Véleményem egyértelmű, Bugár Béla vezetése alatt sokkal jobb kondíciókban volt a párt. A belső viszonyokat tekintve és természetesen a koalíciós pontenciál szempontjából is.

Berényi József, parlamenti képviselő, az MKP elnökhelyettese – Galántai járás:

Személy szerint nem tapasztalom, hogy sokan követelnének személyi változásokat. Választások előtt állunk, szerintem a felkészüléssel kellene törődnünk.

Gál Gábor, parlamenti képviselő:

Semmilyen okát nem látom annak, hogy Simon Zsolt párttagsági jogait föl kellet volna függeszteni. Ez komoly hiba volt.

Bárdos Gyula, az MKP parlamenti frakciójának vezetője:

Kár tagadni, hogy egyre több az elégedetlenkedő a pártban, én azonban nem helyeselném az EP választások előtti tisztújítást. Ellenben, ha gyengén szerepelünk ezeken a választásokon, az sok mindent, akár a vezetésbeli személycserék kérdését is megválaszolhatja.

-para-