Meg kell kérdezni a Kárpát-medencei magyarságot

2008.8.21
Eva Maria Barki felhívása
Meg kell kérdezni a Kárpát-medencei magyarságot

Az írországi NEM a lisszaboni szerződésre – mint a népek önrendelkezési jogának jellegzetes kifejeződése – új mérföldkő Európa fejlődésében. Ez az önrendelkezési folyamat, amely 1989 novemberében Lipcsében kezdődött és a német egyesítés után számtalan népnek függetlenséget és szabadságot hozott, most az Európai Uniót is elérte és ezzel ez a folyamat visszafordíthatatlanná vált.
Az írországi példa mutatja, hogy egy nép szabadon kinyilvánított politikai akaratát respektálni kell, hogy csak a népnek és semmilyen kormánynak vagy szervezetnek nincs joga szuverenitását és függetlenségét érintő kérdésekben dönteni. A magyar kérdés megoldása és a Kárpát-medencei népek együttélése, az önrendelkezés, szabadság és egyenlőség alapján már három generáció óta beteljesülésre vár. Több millió magyar a mai napig másodrangú állampolgárként diszkriminációnak, jogi hátrányoknak és sokszor a többségi lakosság agresszív nacio-nalizmusnak van kitéve.
Míg más népek – az észtek, lettek, litvánok, szlovének, horvátok, bosnyákok, montenegróiak és most a koszovói albánok is – az önrendelkezési jog alapján szabadságot és függetlenséget nyertek, a magyarok még autonómiát sem kapnak.
A Kárpát-medence Európa legmarkánsabb földrajzi, történelmi és kulturális egysége. A Magyar Királyság évszázadokon át jelentős tényező volt Európa történelmében, mint védőbástya a keleti veszélyek ellen, vagy mint a demokratikus szabadságjogok, a vallásszabadság, a regionalizmus és az autonómia bölcsője. Ma politikai vákuum, bizonytalanság, egyenlőtlenség és konfliktusveszély mutatkozik.
A Kárpát-medence is – az Európai Unió fogalom használata értelmében – a „szabadság, jog és biztonság” területe kell legyen. Ez kizárólagosan az önrendelkezés alapján lehetséges.
A jog az önrendelkezésre a magyar népnek is jár, de élni kell vele, követelni kell ezt a jogot. A Kárpát-medencei magyarság államalkotó nép, több mint ezer éves közös történelemmel, közös kultúrával és közös identitással. Ezért a magyarságtól nem szabad megtagadni ugyanazt a jogot az önrendelkezésre, amely számtalan európai nép megkapott az elmúlt 18 évben.
A követelésnek nemcsak politikai, hanem jogi alapja is van: Az önrendelkezési jog mint természetes jog minden más szabadságjognak az alapja, nemcsak számtalan ENSZ határozat és deklaráció, hanem az Európa Tanács határozatai is megerősítik ezt a jogot.
Az önrendelkezési jog írott nemzetközi joggá vált, amikor 1977-ben hatályba lépett az ENSZ Közgyűlése által elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya. Ezen okmányok első cikkelye így szól:
„Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket.”
Az önrendelkezési jog méghozzá kötelező jellegű – ius cogens –, ami azt jelenti, hogy ezt a jogot nem csak be kell tartani, hanem erről a jogról le sem lehet mondani. Minden szerződés, amely megszegi ezt a jogot, semmis. Mindenütt, ahol az első világháború után népszavazás nélkül új határokat húztak, megsértették az alapvető önrendelkezési jogot. Az Egyesült Államok emiatt nem ratifikálta a trianoni szerződést.
A többször említett pacta sunt servanda elve sem alkalmazható, mert tárgyalások hiányában nem szerződésről, hanem diktátumról van szó.

Jegyzet:
– Spanyolország azzal az indokolással, hogy az utrechti „béke-szerződés” diktátum volt, visszaköveteli Gibraltárt.
Kína ezzel az indokolással visszakövetelte és vissza is kapta az ópiumháborúban elvesztett területeit.
A nemzetközi szerződések jogairól 1969. május 23-án Bécsben aláírt Nemzetközi Egyezmény kimondja, hogy minden szerződés semmis, amely kényszerhelyzetben (51. cikkely), és amely erőszakkal való fenyegetéssel vagy annak alkal-mazásával, vagy az ENSZ Alapokmányában leírt nemzetközi jog alapelveinek megszegésével jött létre (52. cikkely).
Az ENSZ közgyűlése 1960. december 14-én elfogadott deklarációjában kimondta, hogy a nemzeti egység és territoriális integritás szétszakítása nem egyeztethető össze az ENSZ céljaival és elveivel. (Res. 1514 (XV) 6.§) Tehát: A trianoni határok az ENSZ deklaráció értelmében is jogellenesek, mert nemcsak a territoriális integritást, hanem a nemzeti egységet is megbontották.
E deklaráció alapján az ENSZ közgyűlése Gibraltár visszakövetelésében Spanyolországnak adott igazat, mert Gibraltár mindig Spanyolország történelmi és kulturális része volt – bár ott már 300 éve nem élnek spanyolok!!!
Mire várunk?
Magunknak kell kezünkbe vennünk sorsunkat! Az önrendelkezési joggal élni kell. Az Európai Unió nem biztosítja az ehhez szükséges feltételeket, sőt nem is ismeri el a kollektív jogokat, még kevésbé az önrendelkezési jogot, autonómia formájában sem. Nem beszélve arról, hogy a tagországok között nincs egységes fellépés. Az Európai Unió tehát nem fog és nem is akar segíteni. Az Európai Unióban az autonómia kérdését belügynek tekintik. Hamis reményeket keltenek azok, akik mást mondanak.Az önrendelkezési jog a nép akaratán alapul.
A nép akaratát hivatalos vagy belső népszavazással meg kell állapítani, és ki kell nyilvánítani! Példa lehet Francesco Cossiga volt olasz államelnök és belügyminiszter beadványa az olasz szenátusban, amelyben népszavazást követel Dél-Tirolban, „mert az önrendelkezési jogot nem szabad megvonni a dél-tiroli néptől sem”.
Cossiga javaslata alapján négy kérdést kell feltenni az ottani német lakosságnak, amelyek alapján négy lehetőség közül lehet választani: 1. Maradjon a mostani helyzet Olaszországon belül 2. Független Dél-Tirol 3. Csatlakozás Ausztriához 4. Csatlakozás Németországhoz.
Ugyanilyen kérdéseket kell a Kárpát-medencei magyarságnak is feltenni! A Magyarországgal szomszédos országok mindegyike, vagy már EU-tagállam, vagy ezután szándékszik csatlakozni az európai közösséghez. Tehát a már meglévő egyensúlyt nem lehet veszélyeztetni, akkor sem, ha némelyik döntés a Magyarországhoz való csatlakozás mellett szólna.
Kezdeményezzük az egyetlen járható utat, amely végre megoldaná a mélyen gyökerező és nem veszélytelen magyar problémát és megelőzné a jövőbeni konfliktusokat. Kezdeményezzük hivatalos vagy belső népszavazást az egész Kárpát-medencében. Meg kell teremteni a kárpát-medencei magyarság békés együttélésének és megmaradásának a szilárd alapját a szükséges tárgyalások megkezdéséhez.
Felhívással fordulok minden magyar politikai párthoz, képviselethez, minden politikushoz, közszereplő személyiséghez és szervezethez, valamint a médiához: vállaljanak felelősséget a Kárpát-medencei magyarság iránt, ne hagyják veszni a magyar nép önrendel-kezési jogát!
Ez nem pártkérdés. Ez össz- magyar nemzeti ügy. Ez egyaránt Európa ügye is. Egy békés Európa feltétele, hogy minden nép és nemzet szabadságban és önrendelkezetten éljen. Európa csak akkor lehet a „szabadság, biztonság és jog” területe.

Bécs/Gyergyószentmiklós,
2008 augusztusában
Eva Maria Barki
forrás: Erdélyi Napló