|
MEGYEGYEZÉS
a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Nagybritannia Egyesült Királysága és Észak-Irország, az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország között létrejött FEGYVERSZÜNETI SZERZÕDÉSRÕL
Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya a Szovjetunió, az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és a többi Egyesült Nemzet ellen folytatott háborúban elismerve Magyarország vereségének tényét, elfogadja az említett három hatalom megbízottja által az összes Egyesült Nemzetek nevében, amelyek Magyarországgal háborút viselnek, előterjesztett fegyverszüneti feltételeket.
A fönt kifejtettek alapján a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság nevében Vorosilov K. E., a Szovjetunió marsallj, erre a a Szovjetunió, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok kormányai által megfelelőképpen megbízva, az összes Egyesült Nemzetek nevében, melyek háborús viszonyban állnak Magyarországgal, intézkedve egyfelől és másfelõl az Ideiglenes Nemzeti Kormányt képviselő Gyöngyösi János külügyminiszter, Vörös János vezérezredes, honvédelmi miniszter és Balogh István, a kormány államtitkára, ellátva a szükséges megbízatással, aláírták az alábbi feltételeket:
1. a) Magyarország megszünteti a Szovjetunió és a többi Egyesült Nemzetek, közöttük a Csehszlovákia ellen viselt háborút. Németországgal fennálló minden viszonyát megszakítja és hadat üzen Németországnak.
b) Magyarország kormánya kötelezi magát, hogy lefegyverzi a Magyarország területén levő német fegyveres erőket és hadifoglyokként átadja azokat az Egyesült Nemzeteknek. Arra is kötelezi magát, hogy internálja a német állampolgárokat.
c) Magyarország kormánya kötelezi magát olyan szárazföldi, tengeri és légihaderő fenntartására és rendelkezésre bocsátására, amelyek a Szövetséges (szovjet) főparancsnokság fő vezetése alatt is szolgálatra rendeltethetnek. Ezzel kapcsolatban Magyarország legalább 8 nehéz fegyverzettel ellátott gyalogos hadosztályt állít ki. Ezek az erők szövetséges területen nem használhatók fel, csak az érdekelt szövetséges kormány előzetes beleegyezésével.
d) A Németország elleni hadműveletek beszüntetésével a magyar erők lefegyverzendők és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság felügyelete alatt békeállományba helyezendők. (Lásd: melléklet 1. pontját.)
2. Magyarország kötelezi magát, hogy Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia általa megszállt területéről kivonja az összes magyar csapatokat és hivatalnokokat Magyarország 1937. december 31-én fennállott határai mögé, továbbá hatályon kívül helyez minden olyan törvényhozást és bekebelezést, amelyet Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia területének Magyarországhoz való csatolására szövegeztek.
3. Magyarország kormánya és hadseregfőparancsnoksága biztosítja a szovjetcsapatok és más szövetséges csapatok számára a szabad mozgás lehetőségét Magyarország területén bármely irányban, ha azt a Szövetséges (szovjet) főparancsnokság és a katonai helyzet megkívánja. Emellett Magyarország kormánya és főparancsnoksága a csapatszállításokat minden rendelkezésre álló eszközel saját költségén elősegíti. (Lásd: melléklet 3. pontját.)
4. Magyarország kormánya haladéktalanul szabadon bocsátja az összes Szövetséges hadifoglyokat és internáltakat. Magyarország kormánya további utasításig saját költségén elegendő ruházattal, élelemmel, orvosi segítséggel stb. látja el az összes szövetséges hadifoglyokat, internáltakat, áttelepített és menekült személyeket, köztük Csehszlovákia és Jugoszlávia polgárait. Szállítási eszközökről is gondoskodik, hogy e személyek bármelyike visszatérhessen saját országába.
5. Magyarország kormánya állampolgárságukra és nemzetiségükre való tekintet nélkül haladéktalanul szabadon bocsátja mindazon személyeket, akik az Egyesült Nemzetek javára kifejtett tevékenységükkel kapcsolatban faji származásuk, vagy vallási meggyőződésük következtében őrízetben vannak és hatályon kívül helyez minden erre vonatkozó sérelmes törvényt és korlátozást. Minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítására, hogy a magyar területen levő összes személyek és menekültek, ideértve a zsidókat is, legalább olyan védelemben részesüljenek, mint saját polgárai.
6. Magyarország kormánya kötelezi magát, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság által megállapított határidőben teljes épségben kiszolgáltatja a Szovjetuniónak, valamint Csehszlovákiának és Jugoszláviának, az összes Egyesült Nemzeteknek mindazokat az értékeket és anyagokat, amelyek állami, társadalmi és szövetkezeti szervek, vállalatok, intézmények vagy polgárok tulajdonában voltak, mozdonyokat, vasúti kocsikat, traktorokat, gépkocsikat, történelmi emlékeket, múzeális értékeket és mindent, amit a háború folyamán az Egyesült Nemzetek területéről Magyarország területére szállítottak.
7. Magyarország kormánya és főparancsnoksága kötelezettséget vállal, hogy hadizsákmányként a Szövetséges (szovjet) főparancsnokság rendelkezésére bocsát minden Magyarország területén lévő katonai tulajdont, beleértve a német flotta hajóit is.
8. Magyarország kormánya és főparancsnoksága kötelezettséget vállal, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság beleegyezése nélkül nem engedi meg semmiféle vagyon, beleértve az értékeket és valutákat is, kivitelét vagy kisajátítását, amely Németország vagy polgárainak tulajdonát, vagy általa megszállt országok területén lévő személyek tulajdonát képezi. Ezt a vagyont a Szövetséges Ellenőrző Bizottság által előírt módon fogják megőrízni.
9. Magyarország kormánya és főparancsnoksága kötelezi magát, hogy átadja a Szövetséges (szovjet) főparancsnokságnak mindazokat a Magyarország dunai kikötőiben levő hajókat, amelyek az Egyesült Nemzetek tulajdonát képezik vagy képezték, függetlenül attól, hogy ki rendelkezik jelenleg ezekkel a hajókkal, abból a célból, hogy a Szövetséges (szovjet) főparancsnokság ezeket a hajókat a szövetségesek közös érdekében a háború ideje alatt Németország ellen felhasználhassa. Ezeket a hajókat a háború után visszadaják tulajdonosaiknak. A magyar kormány teljes anyagi felelősséget visel a fentebb felsorolt vagyontárgyak megrongálásáért, vagy megsemmisítéséért, egészen azok átadásáig a szövetséges szovjet főparancsnokságnak.
10. A magyarországi és külföldi vizeken tartózkodó magyar kereskedelmi hajók a Szövetséges (szovjet) főparancsnokság hadműveleti ellenőrzése alatt fognak állni a szövetségesek közös érdekében való felhasználása céljából.
11. Magyarország kormánya köteles rendszeres magyar pénzértékben pénzösszegeket kifizetni és árukat, üzemanyagot, élelmiszert stb. eszközöket és szolgáltatásokat rendelkezésre bocsátani, amelyekre a Szövetséges (szovjet) főparancsnokságnak, valamint a szövetségesek ama misszióinak és képviseleteinek, amelyek a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal kapcsolatban állanak, szükségük lesz. A magyar kormánynak szükség esetén biztosítania kell az ipari és szállítási vállalatok, posta, táviró, távbeszélő, rádió, erőművek, közművek, fűtőanyag és egyéb anyagraktárak felszerelését és munkájának szabályozását, azoknak az utasításoknak értelmében, amelyeket a fegyverszünet idején a Szövetséges (szovjet) főparancsnokság, vagy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság kiad. (Lásd: melléklet 11. pontját.)
12. Azokat a károkat, amelyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának hadműveleteivel és az országok területének megszállásával okozott, Magyarország megtéríti Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának. Emellett - tekintettel arra, hogy Magyarország nemcsak megszüntette a háborút az Egyesült Nemzetek ellen, hanem hadat is üzent Németországnak - abban állapodtak meg, hogy Magyarország az okozott károkat nem teljes egészben, hanem csak részben téríti meg. Ezt a kártérítést 300 millió amerikai dollárban állapították meg, amelyet hat év folyamán törleszt le áruban, gépekben stb. A kártérítés összegéből 200 millió amerikai dollár a Szovjetuniót illeti meg, a Csehszlovákiának és Jugoszláviának járó kártérítés száz millió amerikai dollár. Magyarország megtéríti a károkat és veszteségeket, amelyeket a háborúban más szövetséges országoknak és azok polgárainak okozott. A kártérítés mértéke később nyer megállapítást. (Lásd: melléklet 12. pontját.)
13. Magyarország kormánya kötelezi magát, hogy a magyar területen az Egyesült Nemzetek és azok polgárainak összes törvényes jogait és érdekeit illetően a háború előtti helyzetet állítja vissza és teljes épségben visszaszolgáltatja azok tulajdonát.
14. Magyarország közre fog működni a háborús bűncselekményekkel vádolt személyek letartóztatásában, az érdekelt kormányoknak való kiszolgáltatásban és az ítélkezésben.
15. Magyarország kormánya kötelezi magát, hogy haladéktalanul feloszlatja a Magyarország területén működő összes Hitler-érzelmű, vagy más politikai, félig katonai és egyéb politikai szervezeteket, amelyek az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát folytattak és a jövőben sem tűri meg ilyen szervezetek felállítását.
16. Időszaki, vagy egyéb irodalmi termékek kiadása és terjesztése, színielőadások rendezése, mozgófényképek bemutatása, rádiószolgáltatás, távbeszélők működése a Szövetséges (szovjet) főparancsnoksággal való megegyezés alapján történik. (Lásd: melléklet 16. pontját.)
17. Magyarország polgári közigazgatása visszaállíttatik Magyarországnak mindazon területén, amely az arcvonaltól nem kevesebb mint 50-100 kilométerre fekszik, a helyi viszonyoktól függően. Emellett a magyar közigazgatási szervek kötelezik magukat, hogy a béke és közbiztonság helyreállítása érdekében végrehajtják a Szövetséges (szovjet) főparancsnokság és Ellenőrző Bizottság utasításait, amelyeket a jelen fegyverszüneti feltételek biztosításának céljából adnak ki.
18. A fegyverszünet egész időtartamára Szövetséges Ellenőrző Bizottságot létesítenek Magyarországon, amely szabályozza és ellenőrízni fogja a fegyverszüneti feltételek végrehajtását a Szövetséges (szovjet) főparancsnokság elnöksége alatt Nagybritannia és az Egyesült Államok képviselőinek részvételével. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság a fegyverszünet hatályba lépésétől a Németországgal folyattott hadműveletek befejezéséig terjedő időben a Szövetséges (szovjet) főparancsnokság fõvezetése alatt fog állni. (Lásd: melléklet 18. pontját.)
19. A bécsi döntőbíróság 1938 november 2-án kelt határozatai és az 1940 augusztus 31-i bécsi döntés ezennel érvénytelennek nyilváníttatnak.
20. Jelen feltételek aláírásuk pillanatában hatályba lépnek.
Megköttetett Moszkvában, 1945 január 20-án egy példányban, amely megőrzés végett át lesz adva a Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaságok kormányának orosz, angol és magyar nyelven, azzal, hogy az orosz és az angol szöveg hiteles. A jelen megegyezés láttamozott másolatát a mellékletekkel együtt a Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaságok kormánya át fogja adni mindazon kormányoknak, amelyek nevében a jelen egyezmény aláíratott.
A Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaságok
az Egyesült Királyság
és az Amerikai Egyesült Államok Kormányainak megbízásából: Magyarország Ideiglenes Kormányának megbízásából:
K. VOROSILOV GYÖNGYÖSI JÁNOS
VÖRÖS JÁNOS
BALOGH ISTVAN
MELLÉKLET
Egyrészről a Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaságok, Nagybritannia Egyesült Királysága és Észak-Irország és az Amerikai Egyesült Államok, másrészről Magyarország között a fegyverszüneti feltételekről Moszkvában 1945. január 20-án aláírt megegyezéshez:
A) Melléklet az elsõ ponthoz.
A magyar katonai parancsnokság a Szövetséges (szovjet) Főparancsnokságnak az utóbbi által megjelölt időn belül átad minden rendelkezésre álló adatot a német fegyveres erőkről, valamint a német katonai parancsnokság terveit, a Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaságok és az Egyesült Nemzetek ellen indított hadműveletekről, épúgy vázlatokat és térképeket és minden hadműveleti okmányt, amelyek a német fegyveres erők tevékenységére vonatkoznak.
A megegyezés elsõ pontja szerint foganatosítandó rendszabályok a magyar területen található német polgárok internálására vonatkozólag nem terjednek ki, ugyanezen állam zsidó nemzetiségû alattvalóira.
B) Melléklet a 3. ponthoz.
A megegyezés 3. pontjában említett együttműködés a magyar kormány és Magyarország katonai főparancsnoksága részéről arra vonatkozik, hogy a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság rendelkezése szerint a fegyverszünet idejére azok használatára, a katonai szükségletek követelményeinek megfeleően átengednek minden magyar katonai, légi és folyami katonai fegyverzetet és berendezést, kikötött kaszárnyákat, raktárokat, repülőtereket, öszeköttetés eszközeit, meteorológiai állomásokat teljesen helyreállított állapotban és az azok kiszolgálására szükséges személyzettel.
C) Melléklet a 11. ponthoz.
A magyar kormány és a Szövetséges (szovjet) Főparancsnokság által meghatározandó idő alatt és feltételek mellett minden magyar területen található valutát, amelyeket a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság bocsájtott ki, felvásárol és megvált, és az ilyen módon bevont valutákat késedelem nélkül átadja a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokságnak.
A magyar kormány a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság vagy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság engedélye nélkül nem engedi meg magyar külföldi követelések vagy magyar belső követelések átadását idegen államoknak, vagy idegen alattvalóknak.
D) Melléklet a 12. ponthoz.
Részletes megnevezése és félesége azon áruknak, amelyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának a 12. pont szerint szálít, valamint ezen szállítások pontosabb határideje évek szerint, az illető kormányok között létrehozandó külön megegyezés szerint lesznek meghatározva. Ezen szállítások az 1938. évi árak szerint foganatosíttatnak a következő felárral: ipari felszerelésre 15 %, a többi árura 10 %.
A kártérítés kifizetésénél, mely a megegyezés 12. pontjában nyer szabályozást, az elszámolás alapjául az amerikai dollár szolgál a megegyezés aláírásának napján feltüntetett aranyparitás szerint, azaz 1 uncia aranyért 35 dollár.
A 12. pont alatt felsoroltakkal kapcsolatban az értendő, hogy a magyar kormány a csehszlovák és jugoszláv területek lakossága részére, amelyek a magyar támadás következtében kárt szenvedtek, haladéktalanul rendelkezésre bocsátja azokat az élelmiszereket és egyeb felszerelési tárgyakat, amelyek helyreállításra és segítségnyújtásra szükségeltetnek. Ezen szállítások mértéke a három kormány közti megegyezés révén nyer szabályozást és úgy tekintetik, mint a károkért és veszteségekért Magyarország részéről Csehszlovákiának és Jugoszláviának fizetendő kártérítésnek része.
E) Melléklet a 16. ponthoz.
A magyar kormány kötelezi magát, hogy rádió, távíró és postaösszeköttetést, levelezést, sifrírozott levelezést és futárszolgálatot, valamint a Magyarország területén lévő külföldi követségekkel, küldöttségekkel és konzulátusokkal való összeköttetést azon előírás szerint valósítja meg, amelyet a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság határoz meg.
A fegyverszüneti feltételekre vonatkozó megállapodás 18. pontjával megegyezőleg felállítandó Szövetséges Ellenőrző Bizottságra hárul a fegyverszüneti feltételek pontos teljesítésének ellenőrzése.
A magyar kormány és annak minden szerve köteles a Szövetséges Ellenőrző Bizottság minden utasítását, amelyek a fegyverszüneti feltételekre vonatkozó megállapodásból kifolyólag adódnak, teljesíteni.
A Szövetséges Ellenőrző Bizottság speciális szerveket, illetve szekciókat állít fel, azon funkcióknak megfelelőleg, melyekre megbízatást nyer. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság ezen kívül Magyarország különböző részeiben elhelyezheti saját tisztjeit.
A Szövetséges Ellenőrző Bizottság állandó székhelye Budapest lesz.
Moszkva, 1945. január 20.
JEGYZŐKÖNYV
a Magyarországgal kötött fegyverszüneti megállapodáshoz
A magyar kormánnyal kötött fegyverszüneti megállapodás áláírásának alkalmából, az azt aláíró Szövetséges Kormányok megegyeztek:
1. abban, hogy "hadianyag" kifejezés, amelyet a 7. pontban használnak úgy tekintetik, mint amely magában foglalja mindazon anyagot és felszerelési tárgyat, amelyet az ellenség hadi, vagy félig hadiegységeinek, vagy tagjainak használatában voltak, vagy használatára voltak kijelölve.
2. a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokságnak a fegyverszüneti megegyezés 9. pontja értelmében a magyar kormány részéről átadandó hajók felhasználása és a tulajdonosoknak való átadás terminusa külön elbírálás és szabályozás tárgya lesz a Szovjetunió Kormánya és az érdekelt Szövetséges Kormányok között.
Készült Moszkvában, három példányban, mindegyik orosz, angol és magyar nyelveken, azzal, hogy az orosz és angol nyelvű szövegek tekintendők hiteleseknek.
1945. január 20-án
A Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaságok
Kormányának meghatalmazásából Az Amerikai Egyesült Államok Kormánya nevében
V. DEKANOZOV V. A. HARRIMAN
Nagybritannia Egyesült Királyság nevében:
D. BALFOUR
|
|
Magyarázatok
A fegyverszüneti egyezmény az aláírással hatályba lépett. Törvényerõre az Országos Törvénytár 1945. szeptember 16-i számában kihirdetett 1945. évi V. törvény emelte. A fegyverszüneti egyezmény egyértelművé tette, hogy a békeszerződés megkötéséig a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, s azon keresztül, illetve azon belül a Szovjetunió ellenőrizni, befolyásolni tudja a magyarországi fejlődést. A békekonferencia területi döntéseit mintegy megelõlegezõ cikkelyek pedig azt jelezték, hogy az ország határain kívül maradó magyar népesség esetében fel kellett készülni az esetleges megtorlásokra, kitelepítésekre, s az ennek nyomán elinduló menekültáradatra. A világháború utániidõszakban rendkívüli terheket jelentett Magyarország számára a két nagyhatalommal és a két szomszéd állammal szemben kirótt jóvátétel, amelynek együttesen 600 millió dolláros összegét – mai áron kb. 6 milliárd dollárt – folyamatos törlesztése nagyban hátráltatta az ország gazdasági talpra állását. A fegyverszüneti megállapodás előkészítésekor a moszkvai csehszlovák kommunista emigrációnak, sem pedig Beneš moszkvai követének, Zdenìk Fierlingernek nem sikerült elérnie, hogy a szovjetek teljes mellszélességgel kiálljanak a csehszlovákiai magyarok kitelepítésének követelése mellett. KOROM:1987, 114–146; BALOGH:1982, 9–26; BALOGH:1988, 103–108; VIDA:2005,
99–100.
|
|
Benešove dekréty vyvolávajúce otázniky, o
Benešove dekréty vyvolávajúce otázniky, o ktorých sa nehovorí
Vytlačiť E-mail
História
11.02.2005
Napísal KALTI
„Každý trestný čin spáchaný medzi 30. 9. 1938 a 28. 10. 1945 s cieľom podpory boja Čechov a Slovákov za slobodu, alebo ktorý bol odplatou za akcie okupačných síl a ich prisluhovačov, nie je protizákonný, i keby bol inak trestný podľa zákona.“ Národné zhromaždenie, 8. mája 1946
Benešove dekréty:
19. 7. 1945 o potrestaní nacistických zločincov, zradcov a ich pomáhačov,
21. 7. 1945 o konfiškácií a rozdelení majetku Nemcov, Maďarov, zradcov a kolaborantov,
2. 8. 1945 o pozbavení štátneho občianstva osôb nemeckej a maďarskej národnosti,
25. 8. 1945 o ustanovení Dočasného národného zhromaždenia,
1. 10. 1945 o všeobecnej pracovnej povinnosti,
18. 10. 1945 o zrušení nemeckých vysokých škôl,
19. 10. 1945 o jednotnej československej mene od 1.11.1945,
24. 10. 1945 o poštátnení bánk a kľúčového priemyslu, poisťovní a potravinárskeho priemyslu,
25. 10. 1945 o konfiškácií nepriateľského majetku,
27. 10. 1945 o trestaní niektorých previnení proti národnej cti.
Na zamyslenie: dňa 5. 10. 1938 podal dovtedajší česko-slovenský prezident Edvard Beneš demisiu. 22. 10. 1938 opustil ČSR. Federálny parlament (ten istý, ktorý 18. 12. 1935 zvolil za prezidenta Beneša) dňa 30. 11. 1938 zvolil za česko-slovenského prezidenta Emila Háchu. Teda tzv. „prezident ČSR“ Beneš v skutočnosti nemal právo vydávať žiadne dekréty, tobôž nie vystupovať ako prezident. Do funkcie ho zvolilo až 28.10.1945 Dočasné – tiež nikým nevolené! – národné zhromaždenie! Napokon i Dočasné národné zhromaždenie bolo vytvorené na základe dekrétu zo dňa 25.8.1945. Bolo volené z okresných konferencií Národného frontu a jeho hlavnou úlohou bolo dodatočné schválenie dekrétov „prezidenta“. Ešte predtým však vláda ČSR protiústavne podpísala zmluvu o odtrhnutí Zakarpatska a jeho pričlenení k ZSSR.
Z uvedeného je zjavné, že šlo o precedens nemajúci v systéme tzv. demokracie, pod pláštikom ktorej sa tieto sily ukrývali, obdobu. Mohlo by sa zdať, že Benešove dekréty sa týkali len nemeckého a maďarského obyvateľstva, ale nie je tomu tak. Tieto dekréty sa dotkli i slovenského národa, a to nielen vládnucich, či verejne činných osôb, ale dekrétom z 19.10.1945 o jednotnej československej mene celého slovenského národa. V tom čase totiž na území ČSR platilo niekoľko rôznych mien: Slovenská koruna, česká protektorátna koruna, maďarské pengó a vládne poukážky. Tieto sa menili v pomere 1:1, čo znevýhodnilo vtedajšiu slovenskú korunu, ktorá bola jednou z najtvrdších mien: za 2 koruny sa kupovala 1 ríšska marka, a 10 českých protektorátnych korún malo hodnotu 1 slovenskej koruny, o žobráckom maďarskom pengó ani nevraviac. Takto bol teda okradnutý a ukrátený slovenský národ.
Takisto potrestanie zradcov a kolaborantov sa nedialo dôsledne – na rozbíjaní ČSR sa totiž okrem Nemcov a Maďarov podieľali i bratislavskí Židia. Títo totiž v októbri 1938, teda po Mníchovskej dohode, ale niekoľko dní pred Viedenskou arbitrážou, ktorá znamenala pričlenenie južného Slovenska k Maďarsku, predložili petíciu s 15 000 podpismi bratislavských Židov Maďarskému konzulátu s požiadavkou, aby bola Bratislava začlenená do Maďarského kráľovstva. Týmto sa teda prihlásili k tým, čo narúšali územnú integritu vtedy už autonómneho Slovenska. Nemali by sa teda považovať za rozbíjačov republiky, nemali by sa na nich vzťahovať rovnako Benešove dekréty o konfiškácií majetku? Namiesto toho sme dnes svedkami vracania majetku židovským náboženským obciam a vyplácaniu odškodného. Kto však odškodní slovenské obyvateľstvo trpiace šesťročnú horthyovskú hrôzovládu na zabratých územiach?
Myslím, že na tieto skutočnosti, o ktorých sa veľmi málo vie a hovorí, by sa nemalo zabúdať a mali by sa stať predmetom štúdií či už historikov, alebo i právnikov.
http://beo.sk/historia/321-benesove-dekrety-vyvolavajuce-otazniky-o-ktorych-sa-nehovori
|
|
Benes önjelölt elnök
JAnek ISTván
A szovjet diplomácia és a szlovák–magyar viszony alakulása 1939–1940 között
ISTván JAnek 341.238(47:437.6)”1939/1940”
The development of Soviet diplomacy and the Slovak–Hungarian 341.238 (47:439)”1939/1940”
relationshipbetween1939and1940
327(437.6:439))”
1939/1940”
323.15(=511.141)(437.6)”1939/1940”
keywords:Soviet–
Hungariandiplomaticrelations.
TheSovietevaluationoftheSlovak–
Hungarianrelations
between1939–
1940.Slovak–
SovietandSoviet–
Slovakrelations.
ThesituationoftheHungarianminorityin
thesovereignSlovakstate.
Prága 1939. márciusi német megszállása után eduard Beneš felülbírálta korábbi államelnöki lemondását, és mint volt államelnök, majd köztársasági elnök tiltakozó táviratokkal fordult a nagyhatalmak politikusaihoz, amelyekben arra kérte őket, hogy ítéljék el a németek bevonulását országába. (zseliczky1998, 47.p.)
A német előretörés következtében csehszlovákia állam alakulata hivatalosan felbomlott, a németek a cseh részeken létrehozták a cseh–Morva Protektorátust, és 1939. március14-én Szlovákia is bejelentette üggetlenségét.
1 Beneš többszöri felhívásának annyi foganatja volt, hogy több nyugati állam elítélte németország cselekedetét, de a diplomácia eszközein kívül nem tettek komolyabb lépéseket. németország1939. március16-án és 17-én jegyzékben értesítette a szovjet kormányt cseh–Szlovákia megszűnéséről.
A szovjet diplomácia érzékelve a helyzet komolyságát, mozgásba hozta apparátusát.
1939. március18-án a szovjet külügyminisztérium feljegyzést adott át a moszkvai német követnek, amelyben nyolc pontban ítélték el a németek tettét, ezen felül leszögezték, hogy nem ismerik el a cseh–Morva Protektorátust és Szlovákia függetlenségét sem.
(Beneš1947, 438–440.p.)
A szovjet diplomácia a helyzet kialakulásáért Franciaországot és Angliát tette felelőssé, szerinte e hatalmak feláldozták a délkelet-európai kisállamokat,
mégpedig azért, hogy a náci németországot a Szovjetunió elleni háború irányába tereljék.
Ausztria, majd cseh–Szlovákia bekebelezését követően a Szovjetunió érzékelve németország előretörésének veszélyeit a saját állami szuverenitása elleni fenyegetésként fogta fel e területgyarapodásokat, ezért fokozta diplomáciai tevékenységét a kelet-európai
államok vonatkozásában.
(Seres2000, 81.p.)
A szovjet diplomácia szemében felértékelődött a nyitás a szlovákok felé, mivel a bécsi, prágai, majd a varsói követség e a németek előretörése miatt vagy megszűnt,
vagy csak konzulátusként működhetett tovább, az információszerzést is korlátozta.
A fentiek miatt szükségük volt a nyitásra Pozsony és Budapest irányába is. A szlovákok felé nyitó szovjet külpolitika aribbentrop–Molotovpaktum 2 megkötése
után kölcsönösen azonnali érdeklődést hozott, a mia diplomáciai kapcsolatokat illetően.
ezt követően a Szovjetunió és Szlovákia között 1939. szeptember elején diplomáciai kapcsolat létesült.
A kapcsolatok felvételének gyorsasága azt bizonyította, hogy az a legmagasabb szinten vjacseszlav MihajlovicsMolotov és Joszif visszarionovics Sztálin azonnali egyetértésével és döntésével történhetett.
Pozsonyba Georgij Makszimovics Puskint, Moszkvába pedig Jozef Tiso elnök unokaöccsét, Fraňo Tisót nevezték ki követnek.
A szlovák politikának a Szovjetunió váratlanul szövetségese lett, és ez az álláspont a sajtóban is tükröződött:
„
oroszország teljes kimeríthetetlen hatalmával és súlyával németország oldalára állt”
–
írta az egyik pozsonyi lap.
A Szovjetuniót korábban elítélő cikkek után ez nagy meglepetésként hatott a szlovák közvélemény számára, ami gyors fordulatot hozott, és a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok élénkülésével is járt.
|
|
Benešove Dekréty - nech sa páči
Benešove Dekréty - nech sa páči
prezident ČSR, E.Beneš
V poslednej dobe sa s neutíchajúcim, ba priam s rastúcim záujmom, diskutuje o Benešovýh dekrétoch. Niektorí ich chcú otvárať, iní zas zákonom upraviť ich nemennosť. Pravda je však taká, že drvivá väčšina Čechov, Slovákov, Nemcov a Maďarov ani hmlisto netuší, o čom sa vlastne hovorí.
Dobre teda, keď už sa o niečom spoločne bavíme a horlivo diskutujeme, pozrime sa aspoň v skratke, čo je vo veci.
Benešove dekréty:
Benešove dekréty alebo dekréty prezidenta Beneša je nepresné označenie súborov prezidentských dekrétov, vydaných počas 2. svetovej vojny v exile a v prvných povojnových mesiacoch v ČSR a zakotvujúcich právny stav v oslobodenej krajine.
Prezidentské dekréty boli výrazom mimoriadnych vojnových a povojnových pomerov a neexistencie česko-slovenského zákonodárného zboru (parlamentu). Riešili predovšetkým otázku prevzatia moci na oslobodených územiach, obnovy predvojnových a zriadenie nových orgánov a inštitucií štátnej správy, postavenie nemeckého a maďarského obyvateľstva na česko-slovenskom územi, potrestanie spolupráce s nepriateľom v čase vojny, konfiškáciu nepriateľského majetku aj znárodnenie kľúčového priemyslu. Všetky dekréty pripravovala a schvaľovala česko-slovenská vláda, podpisoval ich prezident republiky a príslušný rezortný minister a v prípade ústavných dekretov všetci členovia vlády; väčšina z nich mala celoštátnu pôsobnosť.
Od 21. júla 1940 do 27. októbra 1945 bolo vydaných viac ako 100 prezidentských dekrétov (143 dekrétov); k najvýznamnejším patria:
# dekrét o národnej správe majetku Nemcov, Maďarov, zradcov a kolaborantov a o neplatnosti niektorých majetkoprávných konaní z doby okupácie (z 19. mája 1945)
# dekrét o potrestaní nacistických zločincov, zradcov a ich pomáhačov a o mimoriadnych ľudových súdoch (z 19. júna 1945)
# dekrét o Národnom súde (z 19. júna 1945)
# dekrét o konfiškacii a rozdelení pozemkového majetku Nemcov, Maďarov, zradcov a kolaborantov (z 21. júna 1945)
# dekrét o úprave česko-slovenského štátneho občianstva osôb nemeckej a maďarskej národnosti (strata štátneho občianstva Nemcov a Maďarov) (z 2. augusta 1945)
# dekréty o znárodnení baní a kľúčového priemyslu, akciových bank a sukromných poisťovní (z 24. októbra 1945)
# dekrét o konfiškacii nepriateľského majetku a o Fonde národnej obnovy (z 25. októbra 1945).
Zdroj: http://sk.wikipedia.org/wiki/Bene%C5%A1ove_dekr%C3%A9ty
Čítajte viac: http://dusanuhrin.blog.sme.sk/c/113852/Benesove-Dekrety-nech-sa-paci.html#ixzz1Ene6VOaW
|
|
KALOUSEK: Benešove dekréty sú platné
KALOUSEK: Benešove dekréty sú platné
Autor: Ladislava Teichmanová, 4. marca 2010 16:40
Českí politici odmietajú tvrdenie rakúskeho prezidenta Heinza Fischera, ktorý Benešove dekréty označil za "ťažké bezprávie, ktoré Európa nesmie legalizovať".
Miroslav Kalousek
Foto: SITA, AP
PRAHA/VIEDEŇ 4. marca (WEBNOVINY) - Povojnové Benešove dekréty platia, sú súčasťou českého právneho poriadku a nebude sa na nich nič meniť. Českí politici takto vo štvrtok reagovali na vyhlásenie rakúskeho prezidenta Heinza Fischera, ktorý tieto dekréty označil za "ťažké bezprávie, ktoré európske krajiny nesmú legalizovať". Na základe Benešových dekrétov zbavili občianstva a vyhostili z Československa niektorých Nemcov a Maďarov. Dekréty im tiež zabavili majetok.
"Benešove dekréty sú platné a neopakovateľné," vyhlásil český poslanec z TOP 09 Miroslav Kalousek. Jana Bobošíková, líderka strany Suverenita - blok Jany Bobošíkovej sa vyjadrila ostrejšie a zdôraznila, že dekréty prezidenta Eduarda Beneša boli vyústením nemeckého nacizmu. Rakúskemu prezidentovi zároveň pripomenula, že Hitler bol Rakúšan.
"Celá druhá svetová vojna bola ťažké bezprávie a Benešove dekréty sú jej súčasťou," myslí si bývalý minister financií Vlastimil Tlustý. Podobný názor má predseda ľudovcov Cyril Svoboda, podľa ktorého sú dekréty dôsledkom povojnového stavu a s EÚ a jej právnym poriadkom nijako nesúvisia.
Rakúsky prezident Fischer v liste rakúskemu sudetonemeckému spolku napísal, že Benešove dekréty sú ťažkým bezprávím. Tieto dekréty by podľa neho nemali byť v súvislosti s prijatím Lisabonskej zmluvy ostatnými štátmi EÚ legalizované.
Český prezident Václav Klaus dosiahol pre ČR trvalú výnimku z Charty základných práv EÚ, ktorá je súčasťou Lisabonskej zmluvy. Výnimka má chrániť platnosť Benešových dekrétov a zabrániť tak ďalším majetkovým požiadavkám Nemcov odsunutých zo sudetskej oblasti po druhej svetovej vojne.
SITA/MEDIAFAX
|
|
Fico: Deklarácia bola jasná odpoveď na Csákyho provokácie
Fico: Deklarácia bola jasná odpoveď na Csákyho provokácie
29. septembra 2007 14:06
AKTUALIZOVANÉ: Prijatie deklarácie o nedotknuteľnosti Benešových dekrétov bola jasná a legitímna odpoveď na provokácie predsedu Strany maďarskej koalície Pála Csákyho. V dnešnej relácii Slovenského rozhlasu Sobotné dialógy to povedal predseda vlády SR Robert Fico.
Premiér Robert Fico
Zdroj: TASR
"Pán Csáky potom ako nastúpil na post šéfa SMK nerobí nič iné, len provokuje. Jeho agresívna provokatívna politika, posielanie žalobabných listov do EÚ len provokuje," zdôraznil premiér. Zároveň si Fico stojí za rozhodnutím NR prijať takýto dokument a ocenil skutočnosť, že slovenská politická scéna vrátane dvoch opozičných strán mala na to jednotný názor.
Fico: Podstata sporu je v Maďarsku
Ako ďalej vysvetlil, podstatu súčasných problémov v slovensko-maďarských vzťahoch vidí v sporoch medzi maďarskými socialistami a Fideszom. "Ich spor je tak prudký a konfliktný, že ich predstavitelia sú nútení predbiehať sa v tom, kto je viac národne orientovaný," podotkol s tým, že na stretnutí s maďarským premiérom Ferencom Gyurcsányom povedal, aby si Maďari neliečili svoj syndróm na úkor Slovenska. "Kedykoľvek a kdekoľvek som schopný sa s pánom Gyurcsányom stretnúť a rokovať na akékoľvek témy, ktoré on považuje za dôležité. Mne záleží na dobrých vzťahoch, len nech prestane Csáky provokovať," dodal Fico.
Premiér zopakoval, že výroky predsedu Slovenskej národnej strany Jána Slotu na adresu Csákyho považuje v politickom dialógu za nevhodné, ale podľa neho ich k nim vyprovokoval práve šéf SMK. Skonštatoval, že on sa od nich dištancuje a nikdy by ich sám nepoužil. "SNS je v súčasnej koalícii stabilizujúci prvok ako ostatné dve strany. Keby to tak nebolo, tak je už dávno rozhádaná."
Od Strany európskych socialistov, ktorá bude 4. októbra rozhodovať o obnovení členstva Smeru v jej radoch, Fico očakáva pozitívne rozhodnutie. "Neboli sme potrestaní za našu politiku, ale za to, že sme si dovolili tú drzosť zostaviť vládu so SNS a ĽS-HZDS," povedal slovenský premiér. Dodal, že vláda doteraz neprijala nič také, že by mal ten trest trvať.
Marušiak: Benešove dekréty už nezakladajú žiadne právne vzťahy
Časť maďarských politikov využíva impulz v podobe prijatia uznesenia Národnej rady o nedotknuteľnosti povojnových dokumentov k usporiadaniu pomerov po druhej svetovej vojne na Slovensku na oživovanie národnostnej agendy. Na margo zhoršenia slovensko-maďarských vzťahov v posledných dvoch týždňoch to pre TASR povedal politológ Juraj Marušiak.
"Je určite výsledkom aj toho, čo sa deje v Maďarskej republike, aj tlaku predovšetkým pravicovej opozície vedenej Fideszom voči socialistom, kde sa využíva aj otázka maďarských menšín," povedal. Upozornil však, že na uznesenie NR SR veľmi citlivo zareagovalo aj národne orientované krídlo Maďarskej socialistickej strany.
"Národná rada má právo prijať takéto vyhlásenie, prijatie textu takéhoto vyhlásenia takýmto spôsobom však bolo veľmi ostrým gestom, keďže v súčasnosti už Benešove dekréty nezakladajú nijaké právne skutočnosti, boli uplatňované jednorazovo po druhej svetovej vojne," dodal Marušiak.
Na margo zámeru SMK pripraviť návrh vyhlásenia, ktorého prijatím by sa parlamenty SR a MR navzájom ospravedlnili za historické krivdy, Juraj Marušiak uviedol, že išlo o netaktickú iniciatívu. "Hoci totiž SMK avizovala, že návrh bude smerovaný tak k slovenskému, ako aj maďarskému parlamentu, so žiadnou slovenskou parlamentnou stranou ho nekonzultovala. Bola to diplomacia hotových faktov, čo sa logicky stretlo s negatívnou reakciou aj takých politikov, ktorí by inak možno boli ochotní o nejakom spoločnom vyhlásení uvažovať," dodal. Podľa Marušiaka by bolo politicky schodnejšou cestou uvažovať o stručnejšom a všeobecnejšom texte vyhlásenia, ktorý by nespomínal konkrétne fakty historických krívd.
Mesežnikov: Potreba uznesenia bola vyvolaná umelo
"Právny význam toto uznesenie podľa väčšiny odborníkov veľký nemá a z politického hľadiska bola potreba takéhoto vyhlásenia vyvolaná umelo," reaguje politológ Grigorij Mesežnikov. Úlohu pri súčasnom náhlom zhoršení vzťahov medzi MR a SR zohralo podľa neho aj zloženie súčasnej slovenskej vládnej koalície. "Podľa mňa to bola situačná reakcia na aktuálny stav medzi slovenskou vládnou elitou a politickou reprezentáciou maďarskej menšiny," uzatvára Mesežnikov, podľa ktorého prijatie uznesenia zbytočne zasahuje do aj tak dosť napätých slovensko-maďarských vzťahov.
Mesežnikov uznáva istú nekonzistentnosť pripravovaného riešenia SMK v otázke Benešových dekrétov. Tá totiž navrhla neotvárať otázku platnosti samotných Benešových dekrétov, zároveň ale chcela riešiť kompenzáciu ich dôsledkov. Ak však bolo takéto riešenie pre absolútnu väčšinu parlamentných strán v NR SR neakceptovateľné, jednoducho ho mali podľa Mesežnikova zmietnuť zo stola už v prvom čítaní a nemuseli kvôli tomu schvaľovať kontroverzné uznesenie o nemennosti povojnových dokumentov.
Mesežnikov pripúšťa, že by v budúcnosti mohol vzniknúť aj text, ktorý by konkrétne uvádzal historické udalosti, priestor na diskusiu o ňom medzi politikmi je však podľa neho v tejto chvíli malý. Štafetu by podľa neho mohla prebrať skôr odborná verejnosť tak na slovenskej, ako aj maďarskej strane. Spolupráci medzi Maďarskom a Slovenskom by podľa neho aktuálne najviac prospelo, keby politici na obidvoch stranách zamerali svoju pozornosť na iné ako historické a národnostné aspekty vzájomných vzťahov.
http://dnes.atlas.sk/slovensko/131231/fico-deklaracia-bola-jasna-odpoved-na-csakyho-provokacie
|
|
Dvetisícdvestotridsaťdeväť dní prvej Slovenskej republiky
Dvetisícdvestotridsaťdeväť dní prvej Slovenskej republiky :
Autonómia Slovenskej krajiny v roku 1938 (v rámci druhej ČSR), vznik samostatnej Slovenskej republiky 14. marca 1939, začiatok druhej svetovej vojny 1. septembra 1939 (útokom Nemecka na Poľsko).
3. septembra 1939 Veľká Británia a Francúzsko vypovedali vojnu Nemecku.
22. júna 1941 začale vojna Nemecka so Sovietskym zväzom.
23. júna 1941 vypovedala Slovenská republika vojnu SSSR.
18. júla 1941 podpísali v Moskve dohodu medzi SSSR a ČSR o vzájomnej pomoci vo vojne proti Nemecku a dohodu o vytvorení čs. jednotiek v SSSR.
21. júla 1941 Veľká Británia uznala dočasnú československú vládu v Londýne.
Dva nenápadné dátumy, na Slovensku zrejme v tej dobe nepovšimnuté, ale vo svojich dôsledkoch pohroma pre budúcnosť samostatnej 1.SR.
Tieto dve udalosti rozhodli o budúcnosti Slovenska na nasledujúcich 50 rokov.
Na druhej strane frontu (východného i západného) samostatná SR prestala de iure existovať. Pre spojencov Slovensko prestalo byť subjektom medzinárodného práva a sa stalo len jednou z častí ČSR (tak ako Čechy, Morava, Podkarpatská Rus).
Jediným reprezentantom Slovenska sa tak stal Dr.E.Beneš a jeho čs. exilová vláda.
26. októbra 1942 USA uznali dočasnú československú vládu v Londýne.
A týmto bol už osud samostatnej I. Slovenskej republiky s konečnou platnosťou spečatený.
Jej povojnová existencia sa stala definitívne vylúčenou.
Všetky udalosti, ktoré sa po tomto dátume udiali, boli z hľadiska povojnovej existencie, resp. neexistencie samostatnej SR irelevantné.
Kľučovou (a existenčnou) otázkou sa stalo postavenie Slovenska v povojnovej ČSR.
12. decembra 1943 podpísali zmluvu medzi ČSR a SSSR o priateľstve, vzájomnej pomoci a spolupráci.
8. mája 1944 podpísali v Londýne dohodu medzi ČSR a SSSR o vzťahoch medzi sovietskym hlavným velením a čs. správou po vstupe sovietskych vojsk na územie ČSR.
29. augusta 1944 vypuklo SNP.
1. septembra 1944 deklarácia Slovenskej národnej rady. SNR prebrala všetku zákonodárnu, vládnu a výkonnú moc na povstaleckom území do svojich rúk.
7. októbra 1944 priletel na Slovensko vládny delegát pre oslobodené územia minister Němec s cieľom prevziať politickú moc, čo SNR odmietla. SNR uznávala vládnu delegáciu len ako prostredníka medzi SNR a londýnskou vládou.
13. októbra 1944 priletela do Londýna delegácia SNR aby prerokovala vzťahy medzi SNR a londýnskou vládou. SNR bola uznaná ako predstaviteľka slovenského národa.
1. februára 1945 delegácia SNR začala v Košiciach pôsobiť ako vrcholný politický a správny orgán na Slovensku.
1. mája 1945 Červená armáda obsadila poslednú obec na území I.SR. Samostatná Slovenská republika prestala existovať (aj de facto).
|
|
DEKRÉTY PREZIDENTA ČSR
http://vili.uniba.sk:8880/ddp/dostupne/2006_PA_gajdos_ludovit.pdf
DEKRÉTY PREZIDENTA ČSR
A NARIADENIA SNR v r. 1944 – 1945
DIPLOMOVÁ PRÁCA
ĽUDOVÍT GAJDOŠ
UNIVERZITA KOMENSKÉHO V
|
|
Szóljon hozzá
ND [ 2011-02-24 10:10 ]
az előző folytatása: A kérdésnek igazságos, a nép érzésének, a históriának és a geográfiai helyzetnek megfelelő megoldása legelsőrangú érdeke az imént említett négy államnak, mint legközvetlenebbül érdekelteknek.
(...) Így vált a tót-kérdés Európa nyugalmának kérdésévé és a bizánci kultúrának a latin kultúrával való mérkőzésének forgópontjává.
Nem is lesz Európának addig nyugalma, amíg a tót-kérdés a tót nép kívánsága szerint meg nem lesz oldva, vagyis míg a Felvidék újból nem integráns része az ezeréves Magyarországnak. (...)
A bűnös fogamzású (Cseh)-Szlovák államnak konszolidálása azonban úgyszólván lehetetlen. \\\"Fekete erdő van közöttünk,
Keserű árok van közöttünk,
Ledöntött szobrok, elnémult harangok Kísértenek közöttünk.\\\" (Reményik Sándor, 1924.)
A trianoni békediktátum azzal is járt, hogy az elszakított nemzetrészek helyszínein a magyar emlékeket megpróbálták megsemmisíteni. Felrobbantották, vonattal húzatták el, kalapáccsal verték szét, megrongálták, megcsonkították, céllövészetre használták vagy egyszerűen egyik napról a másikra, az éj leple alatt eltüntették azokat a szobrokat, millenniumi, egyházi emlékműveket, amelyek a hajdani Magyarországra emlékeztettek Felvidéken, Délvidéken és Erdélyben. Ez lett az érsekújvári Czuczor Gergely-, a rimaszombati Tompa Mihály- (1946-ban döntötték le, már visszaállították) , a pozsonyi Mária Terézia-, az eperjesi Szentháromság-, a nagybecskereki Kiss Ernő-, a munkácsi emlékoszlop, a brassói Millenniumi emlékmű, a kolozsvári Rákóczi- emlékmű, a nagykárolyi Kossuth-szobor, az enyedi kuruc emlékmű, a piski Bem-szobor és mások sorsa. Marosvásárhely főterén három szobrot döntöttek le egyetlen éjszaka, holott a múlt században neves művészek alkotásaként készült egész alakos Kossuth- és Bem- valamint a II. Rákóczi Ferenc-mellszobor ma is látványosságot jelentene emlékművekben nem dúskáló megyeközpontunkban. A marosvásárhelyi Rákóczi-mellszobrot 2004. novemberében állították helyre. A rozsnyói Kossuth-szobrot először 1919-ben döntötték le, majd az első bécsi döntést követően visszaállították-1945-ben újra ledöntötték, 2004-ben pedig helyreállították. Az aradi Szabadság-szobrot 1925-ben távolították el, majd 2004-ben állították fel újra.
ND [ 2011-02-24 10:10 ]
az előző folytatása:Rámutattunk arra a diabolikus tervre, amelyet Kramarzék s Masarykék kieszeltek s a Cseh-Szlovák állam megteremtésével megvalósítani akarnak.
Prága tulajdonképpen a pánorosz eszméknek nyugatra kitolt előcsatára, s e fölf megszerzésére éppen azért volt szükség, hogy Moszkva és Prága Kelet-Galícián át közvetlen szárazföldi összeköttetésbe jussanak. Miután ez a tervük sikerült, Pozsonyból Nyugat-Magyarországon át egy korridort akartak, illetve akarnak létesíteni Horvátországba. E sorok írójának biztos tudomása van arról, hogy Nyugat-Magyarország képviseletében egyesek cseh pénzen, cseh útlevéllel 1919 tavaszán csehek kalauzolása mellett a békekonferencia elnökénél, Clemenceaunál járták s követelték Nyugat-Magyarországnak Ausztriához való csatolását. ISmétlem, cseh szolgálatban jártak ezek az urak Párizsban. A csehek Magyarországtól soha nem remélhették azt, hogy az valaha is beleegyezik a Pozsony-zágrábi korridor megteremtésébe, de Ausztriától annál könnyebben. Nyugat-Magyarországnak Ausztriához való csatolása tisztán cseh mű.
Ha a pánoroszoknak ez a tervük sikerül, összeroppan a teljesen körülzárt Lengyelország, Románia és Magyarország, de megsínyli Olaszország is, mert orosz kérdéssé válik az adriai kérdés is, ha nem is máról holnapra.
ND [ 2011-02-24 10:09 ]
Az előző folytatása:
Nekünk, akik népünket s hazánkat egyformán szeretjük s akik még 1918. évi oktüber hó 30-án szervezkedtünk a csehek ellen, az volt az első kötelességünk, hogy a csehek hazugságait ott, ahol azokat elhitették, megdöntsük s ezáltal megingassuk az egész álom-államnak a pilléreit.
Amíg lehetett, a tót nép felvilágosításával és szervezésével küzdöttünk a csehek ellen, majd a cseh szuronyok elől menekülve, Budapestre tettük át székhelyünket s innen irányítottuk, szerveztük népünket, bár a cseh-barát Jászinál s Károlyinál nem sok megértést találtunk. A vörös uralom menekülésre késztetett bennünket s azóta Svédország, Norvégia, Lengyelország, Olaszország, Franciaország, Svájc, az Egyesült Államok és Anglia diplomáciai köreiben és sajtójában hirdettük a magára maradt, megcsalt és leigázott kis nép igazát. Nyomon követtük Benešt s mindenütt leromboltuk az ő hazugságait. Az egész világ figyelmét rátereltük a tót-kérdésre, amelyet a csehek el akarták sikkasztani.
ND [ 2011-02-24 10:08 ]
Folytatás: Nekünk szlovákoknak egy szavunk sem lehetne ezen versaillesi szerződés ellen, ha Cseho-Szlovákiát tényleg régi történelmi határai közé állították volna fel a franciák, mert Cseho-Szlovákiát a világtörténelem nem ismer, csak Csehországot s annak történelmi határait.
A honfoglalás előtt volt Morva Birodalom, de ez már a kilencedik században a lengyelekkel karöltve viselt hadat éppen Csehország ellen, amely már akkor a németekkel haladt és küzdött.
Ilyen hazugságokon épült fel az egész Cseh-Szlovák állam.
ND [ 2011-02-24 10:04 ]
Kisantant mítoszok: http://nemnemsoha.gportal.hu/gindex.php?pg=30731680
Ellenségeink: http://nemnemsoha.gportal.hu/gindex.php?pg=30976884
Trianon ellenzői: http://nemnemsoha.gportal.hu/gindex.php?pg=30609539
Ledöntött szobrok: http://nemnemsoha.gportal.hu/gindex.php?pg=27781501
Egy korabeli tót írta:
Dvorcsák Győző: A tót kérdés
A tót kérdés - bátran mondhatjuk - Európa nyugalmának a kérdése. Magyarországra nézve s így az egész Európára nézve eddig nem volt tót kérdés s hogy kérdéssé lett, a csehek minden képzeletet felülmúló propagandája s ennek folyományaképpen a Cseh-Szlovákia államnak megteremtése az oka.
A csehek hihetetlen invencióval, akadályt nem ismerő propagandával a háború négy és feledik évében elhitették a művelt nyugattal, hogy ők nem csehek, hanem cseh-szlovákok s a tótok sem tótok, hanem szintén cseh-szlovákok, s egykor, ezer esztendővel annakelőtte, virágzó Cseh-Szlovákiában együtt és boldogan éltek. S hogy írásos dokumentumuk is legyen a cseh-szlovák egységről, átmentek az Egyesült Államokba s Pittsburgban 1918. évi május 30-án néhányan (összesen hatan: 3 cseh, 3 tót) kodifikálták az új csehszlovák ideológiát s kimondották a szlovák és a cseh nép egységét. Majd ezen írásos szerződéssel átjöttek Európába. Masaryk, Beneš és Štefánik Párizsban megalakították a cseh-szlovák "csonka kormányt" s elismertették magukat a francia kormánnyal a cseh-szlovák nemzet kormányának. Masarykék tovább folytatták az indukciót. 1918. évi augusztus hó 14-én Versaillesban a francia kormánnyal mint hadviselő fél szerződést kötöttek. Masarykék a "cseh-szlovák nemzet" fegyveres segítségét ajánlották fel a franciáknak, a franciák viszont arra kötelezték magukat, hogy a háború befejezése után "visszaállítják" Cseho-Szlovákiát "régi történelmi határai közé".
|
| | HÍREK | Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.
Felvidék
Honföldünk
| Nemzeti dal
- 2009.03.14.
LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk
| Utassy József gondolata
- 2009.03.15.
Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!
| A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.
A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.
| Új menü
- 2009.02.27.
| Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.
Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"
| Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.
Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."
| Vígh Károly
- 2009.03.05.
„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”
| Az élet
- 2009.03.02.
Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.
| Cikkajánló:
- 2009.03.01.
Slota sértegethet minket, klikk a képre
| Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.
|
| Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.
Szavazás!
| Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.
|
Véletlen link.
|
| Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.
|
| Rovásírás
- 2007.06.09.
| Újévi mondóka
- 2008.01.01.
Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya
| Lao Ce
- 2008.01.24.
Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.
| Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.
LONG LIVE
| Szózat
- 2009.03.14.
LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének
| Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.
Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.
Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.
Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.
És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.
S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"
Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.
Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.
Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.
Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.
S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.
Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
| Hun imádság
- 2009.03.14.
Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.
HUN IMÁDSÁG
MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.
MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.
TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.
TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.
| Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.
Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?
Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.
Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.
S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.
Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!
Petőfi Sándor
| Soviniszta
- 2009.03.26.
Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.
| Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.
Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.
| József Attila
- 2009.04.03.
«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)
| A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.
Miért ne-ken
| Nyelvlecke
- 2009.05.18.
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke
2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke
Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:
Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."
Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)
De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:
Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."
Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"
A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó
|
|
|
