Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Memorandum Szent István Szent Koronájáról

2009.1.17
Mindenféle kormányok, helyett: legyenek azok szakértő, vagy nem szakértő kormányok. Mindenféle képtelen ideológiákat felvonultató pártok és pártszemléletek, szektáns elméletek helyett:

Mindenekelőtt és Haladéktalanul:

Hitelességet, Alkotmányosságot és mindent Történelmi alapokon!

MOST, AZONNAL!

--------------------------------------------------------------

Memorandum

Szent István Szent Koronájáról



olvasható aláírás. Tibor Eckhardt

(a dokumentum eredeti nyelvezete angol)

Egy amerikai értékelés.

A kiváló amerikai, John F. Montgomery, aki nyolc éven át Rooswelt elnök nagykövete volt Magyarországon, meghatározta Szent István koronájának valódi, lényeges értékét a Magyar nép számára.” Magyarország a kényelmetlen szövetséges” – satellite c. könyvében a 36. oldalon megmagyarázta, hogy: „Magyarország Angliával és szinte minden más királysággal szemben a koronát mindig a viselője fölé helyezte: A király régensként, kormányzóként szolgált a korona számára, amelyben bennfoglaltatott az a fenséges, magasztos, nagyszerű hatalom, amely az évek folyamán Szent István király idejétől kezdve napjainkig adatott át”. Ez a józan, mértékletes, higgadt amerikai továbbá tisztelettel adózott Szent István királynak és népének kijelentvén azt, hogy: „ középkori királya megkoronázása által, akit halálát követően szentté avattak, Magyarország a legkeletibb nyugati állammá vált".

Szokás és beleegyezés, hozzájárulás.

A magyar alkotmány – annak ellenére, hogy gyakorlását az 1945-ös szovjet megszállás megszakította – továbbra is Szent István koronájára alapul. Az alkotmány a Magyar Birodalom ezeréves történelmének terméke, amely fokozatosan fejlődött a szokás és elfogadás, hozzájárulás elvének alapján, gyökereiben mélyen visszanyúlva a nemzet távoli, törzsi múltjába. Elsődleges fontosságú az, hogy a Szent Koronának tulajdonított függetlenség abból a szabályból vezethető le, hogy a közérdekű kérdésekben hozott döntéseket Szent István Koronájának nevében kell meghozni, mert az a Királyt és a Nemzetet személyesíti meg. II. Endre (1205-1235) uralkodásától kezdődően „ a nemzet jogainak, szabadságjogainak és törvényeinek szigorú betartása” bele lett foglaltatva a király koronázási esküjébe. Károly Róbert sem lett elfogadva, mint alkotmányos király 1308-ban a Magyar nemzet által, amikor először egy pót- koronával koronázták meg. Ezért 1310-ben másodszor kellett a valódi koronával megkoronázni. Ezen időtől kezdődően a koronázásban bennfoglaltatik az az alkotmányos érvényű megerősítés, szentesítés, hogy: „csak az van elismerve Magyarország törvényesen uralkodó királyának, akit a nemzet Szent István koronájával megkoronázott”. Ezen időtől kezdődően adódik a korona szerepe és nagyrabecsülése, tisztelete mint Magyarország „Szent Koronája” , amely egyedülálló fogalom azon népek körében, amelyek királyságokban élnek.

A Szent Korona misztériuma

A Szent Korona misztériuma fokozatosan fejlődött ki, annak részben vallási, részben politikai eredetét nehéz racionális alapon értelmezni, kivéve azt a tényt, amely abból a történelmi szükségszerűségből fejlődött ki, hogy a király szuverén illetékességét és a Nemzet következetes igényét a saját szuverén szabadságjogaival összehangolják. A szuverenitás jelentése azonban: legfelsőbb hatalom – ezért oszthatatlan. Magyarországon az egység és egyensúly az államon belül azáltal volt biztosítva, hogy Szent István Koronáját megszemélyesítették és hozzárendelték a magyar szuverenitás birtoklását, miközben a Szent Korona tulajdonjogán a király és a nemzet közösen osztozott, mint annak tagjai („membra Sacrae Coronae”).

Ez az elmélet (amit Amerikában doktrínának neveznének) a XII. század elején született. (Könyves) Kálmán király jegyezte meg 1103-ban, hogy a velencei Dózse-val kötött szerződése „kevesebb hitellel bírt volna, ha az nem lett volna a Királyság Tanácsával egyeztetve”. A király személyes uralkodása idegen és elfogadhatatlan volt a magyar nép számára. Szemben a Nyugat-Európai gyakorlattal, föld adományozása csak valamilyen közérdekű cselekedet (iusto servitio) jutalmazása okán történhetett Magyarországon és nem mint személyes jóindulat alapján történő adományozás, amint az az 1222-es Aranybulla XVII. cikkelyéből egyértelmű.

A későbbi századokban a földbirtokos arisztokrácia több birtokot szerzett, de ezzel nem szerzett kizárólagos befolyást az államügyek intézésére. Hatalma sohasem volt elégséges ahhoz, hogy megszüntesse az alkotmányos kormányzás elvét, amely bennfoglaltatott a Szent Korona megszemélyesítésében. Ez az elmélet tehát nemcsak mint a király szuverén hatalmának forrása maradt meg, de úgy is, mint a nép elidegeníthetetlen joga a szabadságra és önrendelkezésre. A politikai tudomány a modern időkben az „állam, mint élő szervezet” fogalmat fogadta el. A magyar nép sohasem tért el ettől a fogalomtól. Az államot társadalomként fogták fel, amelyet azért alapítottak, hogy az a teljes társadalom jólétét, biztonságát szolgálja. Személyesen a Szent Korona minden a nemzetből eredő közhatalom tulajdonosa, amelynek tulajdonosai közösen a király és a nép. A Korona, amely mindig jóval több volt, mint szimbólum, tíz évszázadon át Magyarország állami létét és más államoktól való szuverén függetlenségét is jelképezte. 1440-ben Magyarország Nemzetgyűlése a Szent Koronát Kiáltványában mint „Misztériumot” ismerte el.

Werbőczy „Tripartium”-ja

A Szent Korona szuverenitásáról szóló tanítás a XIV. század végére alakult ki teljesen. Vitathatatlanul, „Magyarország királya az alattvalói hűségét elsősorban azért nyerte el, mert azok hűséggel tartoztak a Szent Koronának”. A neves jogász, Werbőczy István a XVI. század elején (1517-ben) nemhogy nem alkotta meg, hanem csupán összegyűjtötte a létező Magyar Alkotmány elveit és szabályait, amelyet a szokások alkottak meg. Kiváló munkájában, a „Tripartium-ban – Hármaskönyv -ben, amely az elfogadott, de soha azelőtt törvénybe be nem cikkelyezett törvények hagyományára alapult, megfogalmazta a Szent Koronáról szóló alkotmányosság - elméletet, amely megerősíti a király visszavonhatatlan szuverenitását, amennyiben meg lett koronázva, de ugyanakkor megjelöli hatalmának alkotmányba foglalt határait is. Szent István Koronája marad az államon belül a hatalom egyedüli forrása: szuverenitást adományoz, de megvéd a kizárólagos, abszolút hatalom gyakorlásától. A Szent Korona nemcsak a nemzeti egység szimbóluma, mivel egyben minden földterület tulajdonosa is, amely a Szent Korona területét képezi. A Korona biztosítja, jóllehet néha csak elvileg a teljes nemesség egymás közötti egyenlőségének jogait („una eademque nobilitas”) és ezzel valójában megakadályozta az arisztokráciát abban, hogy hatalmat szerezzen a kevésbé nemesek, nemességhez nem tartozók felett, mint az Nyugat-Európa feudális államaiban megtörtént. II. Ferdinánd király 1635-ben (a XVIII. cikkelyben) a Habsburg dinasztia részéről megerősítette Werbőczy kijelentését, hogy a „törvényhozó hatalom közösen a királyhoz és az Országgyűléshez tartozik”. Magyarország királya nem egyedül „az Isten kegyelméből” uralkodott, de a nemzet részvételével és hozzájárulásával. A Szent Korona akaratát tehát akként fogadták el, hogy az „az ország, a föld törvénye”. A „törvény kötelezi a királyt is” mondta Werbőczy, mert ez az Alkotmány alapvető rendelkezése.

Az abszolutizmus elvetése

a Szent Korona m”misztériuma nem a középkori államról (Mysterium Christi) alkotott felfogásból volt levezetve, ellenben a király és a nemzet között megosztott szuverenitás ősrégi magyar felfogásából, amelyet a Szent Korona szétválaszthatatlanul egységben tart. Azzal, hogy Magyarország trónjára a Habsburg dinasztia került, értékelhető nyugati segítség lett biztosítva a folyamatos török támadások ellen. Azonban a Szent Koronáról szóló magyar elmélet és az uralkodó (abszolút) hatalmának a német tartományokban gyakorolt feudális elképzelése között súrlódásokat eredményezett. A király próbálkozásait, hogy Magyarországon hasonló abszolút uralkodást vezessen be, a nemzet elvetette, mint a Szent Koronáról szóló elmélettel ellenkezőt.

Ez lett Rudolf király 1604-es XXII. törvényének sorsa is, amelyet a nemzet beleegyezése nélkül rendelt el, és amelyet két évvel később a Bécsi Békeszerződés 1. cikkelyében elvetettek, mint érvénytelent és semmist. Ugyanez lett a sorsa II. József egész uralkodásának, amikor uralkodásának törvényeit a saját aláírásával semmisítette meg. Az 1790-es X. törvény kihirdette: „Őfelsége elismeri, hogy Magyarországon és társországaiban a törvényhozás, azok végrehajtása, vagy visszavonása az Alkotmányosan megkoronázott király és az Országgyűlésben összehívott rendek felelőssége és semmi sem rendelhető el, csak ami az Országgyűlés által van elfogadva”. 1462-ben a nagy király, I. Mátyás már kihirdette ezt az elvet és 1741-ben Mária Terézia ugyancsak hangsúlyozta, hogy a király legfelsőbb hatalma az a hatalom, amelyet rá a nemzet („concessa potestas”) a Szent Korona közvetítésével átruházott.

1848 alapvető reformjai.

A Szent Korona legfelsőbb hatalma a nemesség kiváltságainak 1848-as megszüntetésével érintetlen maradt. Egészen addig azok a magyarok, akik a földtulajdonukat eredeti szerződéshez, vagy a királytól kapott adományig tudták vissza vezetni, nemesemberekként voltak elfogadva és így a Szent Korona tagjaiként szerepeltek. Ezt követően minden magyar polgár fel lett jogosítva arra, hogy ebben a tagságban részesüljön, és közösen a királlyal, annak megkoronázását követően alkották a Szent Korona testét, („totum corpus regni Sacrae Coronae”), amely azonos volt a Magyar Állammal. Ezért, 1848 óta minden magyar magáénak tudhatta azokat a jogokat és szabadságot, amelyet előzőleg csak a nemesek kaptam meg. A második világháborút követően azonban a Szovjetunió ráerőszakolta Magyarországra a proletárdiktatúrát.

A koronázás

Tekintve, hogy a Szent Korona századokon át az állam és annak szuverenitása megszemélyesítőjeként volt számon tartva, a király megkoronázása megkerülhetetlen feltétele volt annak, hogy a királyi hatalom birtokába jusson. Nem volt szükség törvényre ahhoz, hogy ez a követelmény be legyen tartva, mivel az éber nemzettudat odafigyelt arra, hogy a király uralkodása szabályszerűen legyen megalapozva. Az 1723-as törvény (a „Pragmatica Sanctio”), amely a Habsburg-Lotharingiai ház örökösödési rendjét szabályozta a magyar trónon, szerződésben kötötte ki, hogy a koronázást megelőzően, a jogos örökös, ki kell, hogy adjon egy diplomát, koronázási hitlevelet, amiben eskü alatt garantálja, hogy az Alkotmányt tiszteletben tartja. Az a hatalom, ami a törvény szentesítésével, kiadásával járt, és ami az adományozásra is vonatkozott, vissza volt tartva – Werbőczy szerint – éspedig kizárólagosan, a törvényesen megkoronázott király számára. („rex legitime coronatus”). Az 1790. évi III. törvény ugyancsak szerződésben kötötte ki, hogy a király megkoronázására hat hónappal azt követően, hogy az örökös elfoglalta a trónt, visszavonhatatlanul („inomise”) sor kell, hogy kerüljön, meg kell történnie, ellenkező esetben minden tette és rendelkezései érvényüket vesztették.

Végkövetkeztetések

Ismerve azt a mély tiszteletet amellyel a magyarok az élet minden területéről adóztak, viseltettek Szent István Koronája iránt, teljes egyetértés uralkodik közöttük azt illetően, hogy Magyarország ezeréves Alkotmányának utolsó maradványa és nemzeti szuverenitásuk ne legyen kitéve annak, hogy a szovjet hadsereg birtokába kerüljön. Általános az a felfogás, hogy a Magyar nemzet történelmi léte a Korona túléléséhez kapcsolódik, amelyért megszámlálhatatlan Magyar életet áldoztak fel ezer éven át. A Magyar állam romokban heverő szuverenitása, polgárainak letaposott szabadsága, a nemzett elkobzott függetlensége, Magyarország egész sorsa, a magyar szívben belsőségesen kapcsolódik a Szent Korona sorsához.

Évekkel ezelőtt, 1955-ben az USA Külügyminisztériuma biztosítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy: „teljes mértékben tudatában van Szent István Koronája jellegének. karakterének és fontosságának”, és „mint olyan tulajdonnal, amelynek különleges státusza van, amelyet az amerikai hatóságok megbízásból tartanak-őriznek, Szent István Koronáját megfelelő biztonságban, annak gyámjaként őrzik”, továbbá, amennyiben bármilyen szorult helyzet is adódna valamilyen jövőbeli akcióból, „az semmiformában nem veszélyeztetheti, vagy másíthatja meg a nevezett biztonságos őrzését, tehát a Szent Koronát”.

A jelenlegi kormány Budapesten kikerülhetetlenül a Szovjet Unió ellenőrzése alatt áll. Amennyiben a Szent Koronát átadnák annak a kormánynak, mialatt a szovjet csaptok az országban állomásoznak, mély megvetést váltana ki, és az ígéret megszegésének számítana. A magyarok elidegenedését okozná Amerika iránt szerte a Világon. Tekintve, hogy semmilyen hathatós ok nem lehet azt tekintve, hogy az USA jó hírnevét általánosan ezáltal megkárosítsa.

Fordította: Geönczeöl Gyula, 2008. aug. 3.


----------------------------------------------------------------------




HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona