Mikor két nemakaró arról beszél, hogyan is kéne csinálni.

2009. június 16.
MKP nem meri, a HÍD nem fogja ténylegesen felvállalni a felvidéki magyarság igazi érdekképviseletét!

Egy cikkből idéznék, hogy hogyan is látják Erdélyből mindezt, Borbély Zsolt Attila tollából, a felvidéki magyar érdekpolitizálást.

A Felvidéken a frissen kialakult magyar belpolitikai konfliktusok sokkal súlyosabbak és a jövő szempontjából jelentősebbek, mint maga a választás. A Felvidéken kompromittálódott legsúlyosabban a magyarnak nevezett érdekképviselet, a komprádor-logika itt érvényesült a legdurvábban. Egy jó kezdet után – társnemzeti státusz, területi autonómia követelése, a polgármesterek 1994-es találkozója – gellert kapott a magyar érdekképviselet politikája. A Magyar Koalíciót megalkotó pártok, a Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés, valamint a Magyar Polgári Párt 1997. december 10-én a szlovák ellenzéki „demokratikus” erőkkel aláírták „A hosszú távú együttműködés alapja” című dokumentumot, melyben lényegében semmiért lemondtak a felvidéki magyarság legfontosabb követeléséről. Hadd idézzük: „A Magyar Koalíció kijelenti, hogy a koalíció egyetlen pártja sem szorgalmazza és politikai programjában vagy gyakorlati politikájában nem is fogja szorgalmazni az etnikai elvű területi autonómiát”.*1 Akkor mi végre is politizálnak? Ha nem is tűznek ki egy olyan célt, melynek elérése a közösség hosszú távú fennmaradását szavatolná, akkor mi értelme van a politikai cselekvésnek? A szlovákokat külföldön hitelesítő álmagyar politika „önmagáért” felesleges, nem rendelkezik létalappal. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy a magyarságnak lett volna módja megszorítani a szlovák diplomáciát a Benes dekrétumok ügyében is, melyről a szlovák EU-integrációig hallgattak, akkor túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy a Felvidéken a mulasztásban és aktív cselekvésben egyaránt jelentkező komprádor-logikájú nemzetárulás még súlyosabb mérteket öltött, mint Erdélyben. Most annak lehetünk tanúi, hogy a szlovák EU-csatlakozás előtti kiváló nemzetstratégiai konstelláció megszűnte után s egy nyíltan magyarellenes szlovák vezetés politikájának hatására észbekapó Csáky kissé keményít a vonalvezetésén, ami az alighanem közvetlen szlovák bekötöttségű Bugárnak már sok. Bugár kiválik és közös pártot hoz létre a szlovákokkal. (Egy rövid passzus Bósza János felvidéki magyar kisebbségjogi aktivistától: „Mi fogja egybetartani az új bugárista pártot? A sok pénz és az igazi magyar érdekek mellőzése, a golfpályák, a marhacsordák és a hazudozás.”) Reméljük az lesz a sorsuk, mint a párttöredékeknek általában: némi nyilatkozgatás után szép csendben eltűnnek a történelem süllyesztőjében. E forgatókönyvet külön valószínűsíti, hogy az MKP Szlovákia 13 EP mandátumából kettő birtokol a választás eredményeképpen. Ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy akár Bugártalanul is, de alapjaiban megváltozik az MKP politikája anélkül, hogy ki legyen egyszer mondva: tévút volt az, amin a párt 1997. decemberében elindult. (idézet vége, Borbély Zsolt Attila
www.kapu.cc)

Igen be kell vallani, amit eddig az MKP is csinált és amit a HÍD akar csinálni, az komprádor-logikájú nemzetárulás. az igazi magyar érdekek semmibevéte és a mellébeszélés, ami az elmúlt 11 évre is jellemző volt. A megélhetési politikusaink az egyik és a másik oldalon is ezt szeretnék folytatni. A felvidéki magyarság pedig becsapott és félrevezetett népként ezeknek az álpolitikusoknak asszisztál. Ha már a fiatalok is, a fiatal inteligencia is csak arra képes, ezeknek az álérdekharcosoknak asszisztáljon, akkor a felvidéki magyarság helyzete, jövőképe, megmaradása nem nevezhető rózsásnak. A bummos fiatal bloggosok írásaikban szépen eljátszadoznak egymást megnyugtatva, hogy milyen szép is a császár régi és az új ruhája, ki szebb, a jobb és az okosabb, a csákysta MKP, vagy a bugárista HÍD, de bátorságuk kimondani, hogy a császárjaink valójában mesztelenek, testük lelkük bűzlik a dekadencia, ostobaság és gőgösség erkölcsi fertőjétől és inkább a pokolba velük szavakat érdemelnék, ez helyett inkább a megalkuvást választják, a behódolás csilingelő kincsesládikáját, a nemakarást, a gyáva meghunyászkodást. Igazolás képpen, hogy ők azok akik helyesen gondolkodnak, hallgatásukkal, vagy riogatásukkal azoknak esnek akik érdekükben értük próbálnak erkölcsösen politizálni, kimondják az igaz szót.

A felvidéki magyar értelmiségiek túlnyomó többségének is, "nem tartozik a köz dolgaiért kiálló személyiségek sorába, s némelyikük kifejezetten a struggle for life (Babits) okából nem vállalja a nyilvánosságot, azaz megélhetési értelmiségi (ő mindig csöndes, nem ágál); mások viszont éppenséggel a jobb struggle for life érdekében nem szellemi, hanem materiális értékek mentén gondolkoznak, s haszonelvű életvitelt folytatnak (ők többnyire hangosak, ágálnak és taposnak" - idézet a Heti Válaszból) ide sorolható. Sajnos a felvidéki fiatal inteligenciának (főleg az MKP-nak) a materiális, megélhetési politizálás az értékrendje. Például a napokban olvastam az egyikük írását, ilyen címmel Megáll az ész – Bósza nem adja fel , kedves fiatal barátom pontosan mit is kéne feladnom, azt amit maguk még kimondani sem mernek, ha nagynehezen ki is mondják, azt is elferdített formában teszik. Maguk nem merik, tehát más se mondja, mert az Ön szerint hülyeség. Itt a baj, a húsosfazéktól (MKP-s) elszakadni nem mernek, mert szikes, rögös út várna magukra, inkább a kényelmesebb mellébeszélést választják MKP-s módra. A beteges ügynöködködésre, mikor az a válaszkérdés és hol vannak a bizonyíték? Akkor sajnos marad a csákysta stílusú vádaskodásokra a farokbehúzás. Igen, ilyen írás olvasása után, megáll az ész, de nemcsak az ész, hanem a bátor kiállások és az igazmondás is hiánycikk ezeknél a fiataloknál. Jó tanárokra leltek az MKP berkein belül.

Fiatal felvidéki barátaim, ébresztő! A jogokat, a jussunkat senki, de főleg nem egy a sovinizmussal megfertőzött nemzetállami politikusokból álló hatalom, a magyarság fizikai megsemmisitésére törekvő politikusai fogják odaadni. Ezeket a jogokat békésen ki kell követelni, addig ütve a vasat, ameddig azt meg nem kapjuk. Mindennek egy fontos előfeltétele van, hogy a húsosfazék helyett a népakaratot kell előnybe részesíteni. Például azzal, hogy kimondjuk az igazat az MKP és az az exemkápés HÍD emberei nem értünk, hanem gyáva hazug módon ellenünk politizálnak. Toronyba fel és végre világgá kell kürtölni, elég volt a mellébeszélésükből, elég volt a megélhetési magyarellenes politizálásukból.

Bátorság, sokan vagyunk, akik mellettetek, veletek vannak, értetek küzdenek.

Bósza János - a JMPP kezdeményező bizottságának a tagja