Mit akar Fico -öregkomáromi Srebrenicát?

Nem kell ennek így történnie elég, ha megadják a területi autonómiát a Hodzsa-Bartha etnikai határ alatt az ott élő népeknek. Elég, ha az alkotmányba lefektetett azonos jogokat, a jogegyenlőséget biztosítsák és nem lesz itt semmiféle Srebrenica. Nem szabad megengedni, hogy a milosevics féle ficói sovinizmus győzedelmeskedjen, nem történhet meg !!! Nem szabad hagyni !!! Minden népnek joga van a saját ügyeinek az intézésére, így a Hodzsa-Bartha határ alatt élőknek is, legyen az magyar, szlovák, kevert családbeli, roma, vagy rutén, közösen az azonos jogok és a méltóságteljes élet szellemében jogunk van a meglévő határokon belül önrendelkezni. Ezt az alapvető emberi jogunkat nem tiltja egy törvény sem, se nem alkotmányellenes, tehát szabadon kérhetjük, békésen követelhetjük, ők pedig kötelesek megadni.

2009.08.27.
Der Standard: Politikailag lépnie kell az EU-nak a Sólyom-ügyben

Ha jogilag aligha van is alapja az EU-nak közbelépni a szlovák-magyar vitában, politikailag ez elkerülhetetlen - írta a Der Standard című osztrák napilap keddi száma a magyar államfő meghiúsult komáromi látogatásával kapcsolatban.


Der Standard
A "nacionalista konfliktusokat", mint például a Szlovákia és Magyarország közöttit, nem szabályozza az "acquis communitaire", az EU teljes joganyaga. De még ha jogilag aligha van is alapja az EU fellépésének, politikailag elkerülhetetlen - írta a kommentár szerzője. Pozsony és Budapest kölcsönös provokációi esetében ugyanis az európai integráció alapvető feladatáról van szó: békeövezet megteremtéséről, amelyben a népek soha többé nem háborúznak egymással.

A szerző szerint Nyugat-Európában ez többé-kevésbé sikerült is, de a bővítéssel az EU egy sor konfliktust is "beszerzett", amelyek inkább a XIX., s nem a XXI. századba illenek: Ciprus megosztottsága, az oroszok hátrányos megkülönböztetése a Baltikumban, Szlovénia és Horvátország határvitája, a magyar szélsőjobboldal vágya az 1920-as trianoni szerződésben rögzített határok revíziója után.

Nem szabad alábecsülni ezeknek a témáknak a veszélyességét. Ha teret engednek a radikális erőknek ezekben az országokban, félő, hogy követőkre talál a példa. Világos beszédre van szükség az Európai Bizottság, az Európai Tanács elnöksége és olyan vezető politikusok, mint Angela Merkel és Nicolas Sarkozy részéről: ilyen szellemiséggel és ilyen intézkedésekkel nincs mit keresnie egy országnak az EU-ban - vélekedett a Der Standard kommentárjának írója.

"Abszurd", hogy az Európai Unió kivonja magát egy olyan, tagállamait érintő konfliktusból, amelyet a felek teljesen nyilvánvalóan nem tudnak egyedül megoldani - írja a Berliner Zeitung keddi elemzésében felidézve, hogy az Európai Bizottság jelezte: kétoldalú ügynek tekinti az augusztus 21-i magyar-szlovák diplomáciai incidenst.

Hol van az uniós elnökség és a bizottság, amikor valóban szükség lenne rá - teszi fel a kérdést a balközép irányultságú berlini lap újságírója. Joggal éri bírálat az uniót amiatt, hogy olykor bürokratikus, életidegen eljárásokkal próbál szabályozni olyan dolgokat, amelyeket az érintettek helyben sokkal hatékonyabban és egyszerűbben tudnának kezelni. Ezért még abszurdabb, hogy az EU éppen egy olyan konfliktusból - a Sólyom László meghiúsult szlovákiai látogatása nyomán kialakult diplomáciai vitából - akar kimaradni, amelyet az érintettek nem tudnak maguk megoldani.

A német lap rámutat, hogy a magyar-szlovák viszály nem új keletű, annak az első világháború utáni határrendezéshez visszanyúló történelmi okai vannak. "Ha az EU komolyan venné saját alapelveit, kikényszerítette volna ezeknek a problémáknak a megoldását, mielőtt Szlovákiát és Magyarországot egyáltalán felvette volna a soraiba" - vélekedik a szerző, hozzátéve, hogy a tagság feltételeit tartalmazó koppenhágai kritériumoknak a kisebbségek védelme is részét képezi.

A Handelsblatt című német gazdasági-pénzügyi napilap arról ír kedden, hogy a szlovák-magyar incidens a kormányok, a politikai elit kudarcáról árulkodik. Nem valamilyen szélsőjobboldali csoport "csinálja a műsort", hanem demokratikusan megválasztott politikusok. Ami jelenleg az EU délkeleti térségében zajlik, végzetesen emlékeztet a korábbi időkre. A kormányok képtelenek a kompromisszumra és csak bizonyos feltételek mellett hajlandóak tárgyalni egymással. Ahelyett, hogy nyíltan és közvetlenül megbeszélnék a problémáikat a szomszédokkal, inkább kiszolgálják saját országukban a nacionalista erőket. A nyugat-európai fülnek megdöbbentőnek, sőt egyenesen egzotikusnak, végtelenül távolinak, groteszknek, szinte nevetségesnek tetszik a révkomáromi incidens - olvasható a Handelsblatt kommentárjában.

A szerző szerint nem szabad lebecsülni a magyar-szlovák vita hatását a régióban. Kelet-Európa hatalmas fejlődésen ment keresztül a vasfüggöny lehullása után, ám az újabb viszályok - a magyar-szlovák mellett például a horvát-szlovén határvita - visszafogják ezt a lendületet. Fájó konfliktusok terhelik Kelet-Európát. Ma még senki nem tudja elképzelni, hogy Pozsony és Budapest között tovább fajulhat a szembenállás, de a két ország valójában a tűzzel játszik, hiszen a 90-es években Jugoszláviában is olyan dolgok történtek, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak - fejtegeti a szerző.
MTI
http://www.parameter.sk/rovat/kulfold/2009/08/25/der-standard-politikailag-lepnie-kell-az-eu-nak-solyom-ugyben

Sólyom László első embere, Kumin Ferenc elégtételt akar Szlovákiától

2009, augusztus 27 - 08:00

A Sólyom Lászlót augusztus 21-én ért sérelemmel a Magyar Köztársaság olyan sértést kapott a szlovák féltől, ami miatt elégtételt kell kapnia - mondta Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) főosztályvezetője szerdán a Magyar Televízió Az este című műsorában.

Az elégtételnek a minimumfeltétele az, hogy a szlovák fél magyarázatot ad, s megnevezi, hogy kik a felelősök, kik tévedtek - fogalmazott a főosztályvezető.

Kumin Ferenc felhívta a figyelmet arra: az augusztus 21-i szoboravatáson ott voltak a Szlovák Köztársaság képviselői, hiszen, mint mondta, ott volt Komárom város polgármestere, képviselőtestülete, valamint a szlovák parlament képviselői is.

Arra a kérdésre, hogy mivel tudja oldani a Köztársasági Elnöki Hivatal a feszültséget Magyarország és Szlovákia között, a főosztályvezető azt mondta: a hivatal tájékoztatni tudja a külvilágot, az újságírókat arról, hogy mik voltak a tények.

Ezekből a tényekből látszik az, hogy a magyar félnek van igaza - tette hozzá.

Újból kiemelte: egészen augusztus 19-ig "tökéletesen normális mederben előkészített utazás" volt az államfő komáromi útja.

Az államfő a komáromi Szent István-szobor avatásán vett volna részt múlt pénteken. Robert Fico szlovák miniszterelnök péntek délután, rendkívüli sajtóértekezleten jelentette be a pozsonyi döntést, mely szerint Sólyom László nem léphetett be szlovák területre. A köztársasági elnök a lépést példátlannak, a két szövetséges állam viszonyában megmagyarázhatatlannak és kimenthetetlennek nevezte.

mti/para
http://www.parameter.sk/rovat/kulfold/2009/08/27/solyom-laszlo-elso-embere-kumin-ferenc-elegtetelt-akar-szlovakiatol

2009. augusztus 26. [7:13]
Pravda: Tudjuk, milyen szánalmasan végezték a szerbek

Szlovákia eddig aránylag sikeresen kezeli a Sólyom-ügyet, legalábbis diplomáciai síkon. Az Európai Unió svéd elnökségének azon jelzése, hogy nem kíván foglalkozni az üggyel, azt jelenti, hogy Szlovákiát semmiféle nemzetközi botrány nem fenyegeti. Rosszabb a helyzet azonban a vita politikai vetületével – írta a Pravda című független szlovák napilap kedden.
Az újság szerint ezen a téren a szlovák kormány hosszú ideig védekezésre fog kényszerülni. „Ellene lesz a magyar államfő, a magyar kormány, az Európai Parlament egy része. Itthon (Szlovákiában) a Csáky (Pál) vezette Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Bugár (Béla) vezette Híd (Most). Azzal kell számolni, hogy ebben a vitában mindig csak Dél-Szlovákia lesz a problematikus és sebezhető, nem pedig Magyarország” – jegyzi meg Dag Danis, a szerző.
„A magyar államfő révkomáromi útja nem volt egyedi akció. Sólyom ezt tervszerűen és programszerűen csinálja. Egyáltalán nem titkolja, hogy célja a „magyarság” határok feletti egyesítése. Függetlenül a robbanásveszélyes következményektől. Tavasszal a romániai Székelyföldön járt. Hasonló akciót tervezett a szerb Vajdaságban. Szlovákia déli részét rendszeresen látogatja. A visegrádi négyek minden találkozóján megpróbálja megnyitni „a Kárpát-medencei magyarok kollektív jogainak” témáját. Gazdag, nagy-magyar program várható az új magyar kormánytól, amelynek gerincét Orbán (Viktor) Fidesze fogja alkotni. Egyszerűen mondva, a vita biztosan folytatódik...” – olvasható a jegyzetben.
A szerző úgy véli, hogy Szlovákiának egyre nagyobb problémái lesznek. „Ugyanis: minél kiélezettebb lesz a szlovák–magyar konfliktus, annál nagyobb probléma lesz a magyar kisebbséggel, annak lojalitásával és a biztonsági kockázatokkal. Az ilyen fojtó légkörben csak idő kérdése, hogy a szópárbaj mikor változik át fizikai összecsapásokká. És ha véletlenül elfajulna a dolog – ha vérontásra kerülne sor –, Szlovákia már diplomáciai síkon is vesztésre állna, mint minden kis ország, amely képtelen bebiztosítani kisebbségei biztonságát. Elég a Magyar Gárda egyetlen buta provokációja és a (Szlovák) Testvériség egyetlen buta válasza a vétlen kisebbségi magyarok ellen, s a játéknak vége. A sorsdöntő incidensnek nem kell véletlennek lennie, lehet tervezett is. Jól kigondolt kezdettel és véggel. Tudjuk, milyen szánalmasan végezték a testvéri szerbek...” – írja Dag Danis.
„A szlovák kormány számára, ha az valóban nemzeti, ez a tény három dolgot jelent. A Budapesttel való konfliktust már nem szabadna tovább szítania, hanem mérsékelnie kellene. A magyar kisebbségnek garantálnia kellene a maximális komfortot – ha már nem politikai, akkor gazdasági és kulturális téren. Ugyanakkor meg kellene kérnie az Európai Uniót, hogy mégis foglalkozzon a vitával, de fordított sorrendben” – zárja jegyzetét a Pravda.
MNO

http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=tukor&id=2805