Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció
Bósza János írása a felvidéki viszonyokról

MKP és HÍD; húsz éve hazudoznak

MKP és HÍD; bliktri, csak húsz éve hazudoznak

2009.10.10.
Bliktri, vagyis semmiség, Duray mindig csak egyet mondott, de kettő sohasem lett belőle, belefogyott az autonómiázásba, már 11 éve elnyomta a buzgósága. Bugár csöbörből vödörbe egyhuztonva szolgál, de kit is?. Csáky ebugatta közeledése a felvidéki magyarsághoz fabatkát sem ér.. A munka megmaradásunkért lecövekelté vált, dohánycsomózásra, tollfosztásra és diótörésre sem maradt idő, a zsírosbödön körüli üldögélés mellett. Az igazmondás pedig a két párt részéről hiánycikké vált.

Duray a hatalomba szeretné visszavezetni az MKP-t. Még a magyargyűlölő Ficoval is lepaktálna. "Nincs olyan párt az SNS-en kívül, amellyel ne lehetne korrekt alapon együttműködési formát találni" - jelentette ki az MKP stratégiai alelnöke az Új Szónak adott interjújában. Tehát ezért nem került be az MKP stratégiai programjába az autonómia békés követelése. Duray Budapesten a Benes dekrétumokról szóló konferencián, egyenesen azt mondta, az MKP-t csak a hatalom érdekli. A hatalomba való visszakerülés ára pedig csakis az autonómia törekvések végleges feladását jelentené.

Nemzetidal nyomán: "A felvidéki magyarság jövőjével foglalkozik a Magy Koalíció Pártjának hétvégi kongresszusa, amelyen a Fidesz elnöke is részt vesz.
Dunajsky Éva, az MKP szóvivője közölte, hogy a munkatanácskozáson várhatóan elfogadják a magyar párt hosszú távú stratégiai programját.
Csáky Pál, az MKP elnöke szerint a programtervezet víziót kíván adni a "szlovákiai magyarságnak" ( még ezt sem merik tisztességesen felvidéki magyarságnak mondani szerk.megj.) a következő 20-25 évre. Autonómiáról nincs benne szó, de szó van a kulturális és az oktatásügyi önkormányzatról. Említést kap benne egy felvidéki kisebbségi törvény szükségessége is." ( forrás )

Egy idézettel folytatnám: "Elég volt már a részeges szájhős Durayból, ő sem különb Bugárnál, ugyanolyan megélhetési szájkarate-bajnok ,mint látszatellenfele. Mikor ébred már fel a fevidéki magyarság,meddig fogja még ezeket az élősködőket eltűrni és eltartani az adójából? ( ND szerk. megj. )

Pontosabban, az MKP és Duray az autonómia békés követelését sohasem gondolták komolyan, sohasem akarták. Duray és elvbarátai már minimálisan 11 éve becsapják a felvidéki magyarságot, hazudnak reggel, délben, este, még álmukban is a másnapi hazugsági adag jár az eszükben. Jönnek-mennek, hoznak-visznek, tárgyalnak és konferenciáznak egymással, sokat esznek-isznak egymás társaságában, eredmény nulla. A kezdeti lelkesedés után megijedtek, 1994-ben valami, egynapos akció erejéig Komáromban elkezdődött, majd folytatás nélkül befagyott és 1998-ban teljesen bevégzett.

Újabb kori elárulásunk akkor kezdődött, amikor 1998-ban az MKP létrejött és belépett a Dzurinda autonómia ellenes kormányába. Kormányba kerülésük ára a Benes dekrétumok témakörének a jegelése és az autonómia törekvések teljes feladása volt. Duraynak és az autonómistáknak, ha őszintén gondolták volna, hogy a gazdagodás és az elárulásunk helyett a magyarság ügye fontosabb, akkor már 1998-ban elhagyták volna az MKP-t és létrehoztak volna egy igazi autonómista pártot. Hogy azóta mi is történt talán erről, majd máskor és másképpen.

Pár hete történt, Berényi a szeptemberi 1-i MKP-s a nyelvtörvénnyel kapcsolatos majális után kijelentette, az autonómiát hirdető transzparensekhez semmi köze nincs az MKP-nak, az MKP programjában az autonómia kikövetelése nem szerepel. Sajnos nem is fog. Csak akkor nem értem miféle magyar érdekeket képvisel az MKP, kit is képviselnek politikusai és Duray miféle autonómista, ha nem akarja az autonómiát.

Ha Duray igazán akarná az autonómiát a felvidéki magyar nemzetrész megmaradásának az egyedüli zálogát, akkor minimálisan kilépne az MKP-ból és csatlakozna az új létrejövő felvidéki autonómista párthoz a JMPP-hez, ahol teljes mellszélességgel kiállhatna az autonómia jogossága és békés kikövetelése mellett. Ez helyett, azokat támadja, a médiái azokat cenzúrázzák, akik helyette békésen küzdenek az autonómiáért. Elvbarátai és beosztottai pedig a magyar érdekeknek való ártásával vádolják azokat, akik békésen követelik az alkotmányos azonos jogokat és az ehhez szükséges autonómiát.

A bitang azt jelenti, hogy valaki hitvány, gazember, jöttment, vagy jellemtelen. Ez egy elmarasztaló szó. Az MKP és Duray minimálisan a hazugságaikért, a nemakarásukért, a semmittevésért megérdemlik az elmarasztalást. A Bugár -féle csöbörből vödörbe politizálástól borsódzik az ember háta. Ki gondolná, hogy a borsó és a lúdbőr ilyen közel kerül egymáshoz a hídlásnak köszönhetően. A kifejezés ugyanis azt jelenti, hogy végigfut rajta a hideg. vagyis kis borsócskák látszanak a bőrön. Amit más szóval bugárbőrnek is nevezhetnénk, jó vastag bőrnek. Az autonómia bőjtöt a hidasoknál a ramadánnal ellentétben nem pár hetesre tervezték, hanem egész éves, egy örökös bőjtre. A rombolás, a magyar érdekek elárulásának a bőjtje. A HÍD a bugyellárisos ereklyevadászok pártja, CENK párt. Arany János Toldijában dibdáb, vagyis hitvány, haszontalan, jelentéktelen, semmirekellőknek nevezi a fajtáját. Így a hídból, nehogy hídlás legyen.

Eb ura fakó! Tehát az MKP-s és a Hídas árulók ne a felvidéki magyarságnak akarjanak parancsolni, hanem a kutyának parancsoljon a kutya, de nekünk ne. Ne ők mondják meg mi jó nekünk, mi azt már rég tudjuk, azonos jogoknak, diszkriminációmentes életnek és teljes anyanyelvhasználatnak hívják. Saját ügyeinket mi szeretnénk intézni alapon. Ők ezért nem hajlandóak küzdeni, pedig a politikai hatalmukat, a jólétet, a gazdagságot tőlünk a néptől, a polgártól kapták, a hatalom igazi birtokosától.

Ha az MKP a hatalomba akar visszatérni, a Híd pedig a hatalomra törekszik, akkor azt a néptől a tulajdonostól kérje, csakis tőle kaphatja meg. A nép a hatalmát pedig csak akkor lesz hajlandó átruháznia a megválasztott politikusaira, ha érdekében, nem pedig ellenében fognak politizálni.

Ha Duray az MKP-t a hatalomba akarja visszavezetni, az igazi néphatalomba, akkor az az autonómián keresztül vezet, ami a felvidéki magyarság megmaradásáról szól ezerszáz éves hazájában. Nem a nép ellen ebugatta módon kell politizálni, hanem népért, az igazság nevében, az igaz szó segítségével. Másképpen, amit tesznek nem ér egy lyukas garast sem.

Nem semmittevő gittegyletekre (MKP, HÍD, Csemadok, Via) van szüksége a felvidéki magyarságnak és harácsoló politikusokra, hanem egy olyan pártra, ami érte érdekében fog politizálni, a JMPP ilyen párt lesz, de csak akkor, ha a tenniakaró, igazhitű polgárok segíteni fogják, kiveszik részüket a megmaradási küzdelemből, felébrednek csipkerózsika álmukból és a lábukra állva a JMPP-vel közösen fognak küzdeni a felvidéki magyarság megmaradásért. (BJ)










Csáky: valószínűleg Orbán a következő miniszterelnök
Cikk küldése ismerősnekCikk nyomtatása
2009. október 14. szerda, 14:43 | SITA
Pozsony
|

Ha a Magyar Koalíció Pártja a kormány része lesz, jók lehetnek a magyar-szlovák kapcsolatok - jelentette ki Csáky Pál. A pártelnök a SITA hírügynökségnek elmondta, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke többször hangsúlyozta, érdeke, hogy a Magyarország és Szlovákia közti kapcsolat jó legyen.

"Ennek azonban az az előfeltétele, hogy bármilyen is legyen a következő szlovák kormány, az folytasson pozitív nemzetiségi politikát. A kapcsolatok kulcsát Pozsony tartja a kezében. Garantálom, hogy ha a következő kormánynak az MKP is része lesz, a két ország közti kapcsolatok jók lehetnek" - mondta.

Az MKP nem érti, miért bírálják Orbán Viktor részvételét az MKP szombati, rimaszombati kongresszusán. "A bírálatot provinciálisnak tartjuk. Mellettünk egy szomszédos ország van, némileg nagyobb, mint Szlovákia, s nekünk ezzel az országgal együtt kell élnünk. Orbán valószínűleg a következő magyar miniszterelnök. Demokratikus politikus, az Európai Néppárt alelnöke" - mondta Csáky.
http://ujszo.com/online/kozelet/2009/10/14/csaky-valoszinuleg-orban-a-kovetkezo-miniszterelnok



Wass Albert találó szavai a háromféle magyarról


kuruc.info, 2009.10.13. " Háromféle ember van ebben az országban, háromféle magyar. Mind a három egyezik abban, hogy elégedetlen a világgal, a kormánnyal, ami ennek a világnak a nyakán ül, a rendszerrel, mindennel. Panaszkodnak, morognak, keseregnek, átkozódnak. Aztán egy részük úgy próbálja megoldani a maga bajait, hogy kiszolgálja a hatalmon lévőket. Csatlakozik hozzájuk. Hasán csúszik, farkát csóválja, s ha odalöknek neki egy koncot, s befogadják cselédnek, akkor veszettebb lesz a veszett kutyánál, marósabb a vad farkasnál, kegyetlenebb az ellenségnél, kommunistább a kommunistánál, csakhogy bebizonyítsa a maga hűségét, és nagyobb koncot kapjon érte.

Egy másik részük az ellenkezőjét teszi: feláll a két lábára és verekszik. Védi azt, amiről úgy érzi, hogy az övé. A maga jussát az élethez. A maga jussát a szabadsághoz. A maga jussát ehhez a földhöz, melyen született, s mely a hazája. Verekszik másokért is, mindenkiért. A mások jussáért, a mások szabadságáért. A még csak meg sem születettekért is verekszik. Mindenkiért és mindenki helyett.
Aztán van a harmadik csoport, a nagy csoport, amit úgyis nevezhetünk: a nép. Akinek nincsen arca, sem rossz, sem jó. Sem szép, sem csúnya. Se nem hős, se nem áruló. Senki és semmi. Tömeg. Nyáj. Nem tesz se jót, se rosszat. Semmit se tesz. Csak meghúzódik és vár. És mint a fű a rátaposó láb alatt, meghajlik, meggörbed tűr, mindent eltűr, s amikor tovább lép a nagy láb, akkor lassan felegyenesedik megint. De sohasem egészen. Egy kissé mindég meghajolva marad, készen arra, hogy újra lelapuljon egy másik láb alatt. Érted? Eszébe sem jut, hogy tegyen valamit a rátaposó láb ellen, megvágja, megszúrja, küzdjön ellene, kockázatot vállaljon jussáért, a szabadságáért, bármiért, érted? Ez a nagy tömeg. Ez a nép."
(Wass Albert)




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:



ND [ 2009-10-16 16:52 ]

Magyarországról, bocsánat az elütésért



ND [ 2009-10-16 16:47 ]

Nem szomszédos ország, hanem a magyarság anyaországa kedves Csáky Pál
ez nem egy idegen szomszédos ország, hanem a magyar nemzet maradék saját országa
a magyar nemzet függetlenül a gúnyhatároktól egy és összetartozik
Csáky úgy beszél a maradék magyarországról ,mint Hodnurasról, elképesztő!



ND [ 2009-10-15 19:29 ]

Wass Albert találó szavai a háromféle magyarról

" Háromféle ember van ebben az országban, háromféle magyar. Mind a három egyezik abban, hogy elégedetlen a világgal, a kormánnyal, ami ennek a világnak a nyakán ül, a rendszerrel, mindennel. Panaszkodnak, morognak, keseregnek, átkozódnak. Aztán egy részük úgy próbálja megoldani a maga bajait, hogy kiszolgálja a hatalmon lévőket. Csatlakozik hozzájuk. Hasán csúszik, farkát csóválja, s ha odalöknek neki egy koncot, s befogadják cselédnek, akkor veszettebb lesz a veszett kutyánál, marósabb a vad farkasnál, kegyetlenebb az ellenségnél, kommunistább a kommunistánál, csakhogy bebizonyítsa a maga hűségét, és nagyobb koncot kapjon érte.


Egy másik részük az ellenkezőjét teszi: feláll a két lábára és verekszik. Védi azt, amiről úgy érzi, hogy az övé. A maga jussát az élethez. A maga jussát a szabadsághoz. A maga jussát ehhez a földhöz, melyen született, s mely a hazája. Verekszik másokért is, mindenkiért. A mások jussáért, a mások szabadságáért. A még csak meg sem születettekért is verekszik. Mindenkiért és mindenki helyett.
Aztán van a harmadik csoport, a nagy csoport, amit úgyis nevezhetünk: a nép. Akinek nincsen arca, sem rossz, sem jó. Sem szép, sem csúnya. Se nem hős, se nem áruló. Senki és semmi. Tömeg. Nyáj. Nem tesz se jót, se rosszat. Semmit se tesz. Csak meghúzódik és vár. És mint a fű a rátaposó láb alatt, meghajlik, meggörbed tűr, mindent eltűr, s amikor tovább lép a nagy láb, akkor lassan felegyenesedik megint. De sohasem egészen. Egy kissé mindég meghajolva marad, készen arra, hogy újra lelapuljon egy másik láb alatt. Érted? Eszébe sem jut, hogy tegyen valamit a rátaposó láb ellen, megvágja, megszúrja, küzdjön ellene, kockázatot vállaljon jussáért, a szabadságáért, bármiért, érted? Ez a nagy tömeg. Ez a nép."
(Wass Albert)



Bósza János [ 2009-10-15 08:51 ]

Duray szerint ekgyengült a magyar politika.
Ez nem elgyengülés, ez a magyar érdekek elárulása, gyávaság és csakis a saját haszon, megélhetés előtérbe helyezése, cskis ez motiválja az MKP-t is.

Ezt olvassátok el már nagyon sok támogatói emailt kaptam, ezért az írásért, amit a bumm nem hajlandó leközölni, mert az MKP, Duary és Csáky is el vannak marasztalva benne és azért sem közlik le az írásaimat, mert a bummos szerkesztőség szerint én ártok a felvidéki magyarságnak,mert leírom az igazat és ha majd lesz 10 ezer támogatói aláírásom, akkor foglalkozni fognak az autonómiával is, amit képviselek (nk). Szégyenletes!!!! és egyben szomorú is.

Egy email:
Ez vilàgos beszéd.

-Tulajdonképpen minden utódàllamban egy Jobbikhoz hasonlatos pàrtnak kellene megjelenni, hogy az ottani magyarok érdekeit igazàn meg lehessen védeni!
A Felvidéken most lehetne a cseh elnök fiaskójàt kihasznàlva az autonómiàval együtt a Benes-i dekrétumok megszüntetését is reklamàlni az EU bevonàsàval!
Így kellene végre két legyet egy csapàssal elintézni!!!

egy másik:
Gratulálok,Uram,a remek szöveghez ! (ezt Belgiumból kaptam, de idehaza nem meri mégcsak megemlíteni sem egy média sem)





Nadasdi iSTVAN [ 2009-10-10 18:59 ]

Régota figyelem az MKP politikajat. Azt hozta a sors, hogy sokaig és ma is olyan területen elek, ahol voltak és még ma is vannak régionalis es nyelvi problemak. A teljesseg nelkül eltem, Jugoszlaviban, Belgiumban, a Sarvideken (röviden a szavazas utan), Val d'Aostaban, sôt meg egyetemi kapcsolataimnak köszönhetên Gasteis-Vittoriaban ( a baszk fôvarosban) is. A kerdes mint egyent es mint egyetemi kutatot is erdekelt. Lattam a nyelvi es regionalis alapon szervezôdô partok sikeres küzdelmet az autonomiakert. Tôrtényt mindez akkor amikor a mai szakertôk es politikusok meg és tapasztalat nelküli politikusok és szakértôk meg sem születtek, vagy meg rövidnadragot hordtak. Szamomlra ez nem olvasmany hanem élmény. Ez nem kerkedes ez teny. Nyugodtan allitom, hogy az MKP az elôd és utodpartjainak politizalasa nem mas mint egy egyedûlallo negativ csucsteljesitmény. Mondhatnam a kepviselt közösség elarulasa. Ezekeket a politikusokat masutt mar régen elzavartak volna. ök még most is ott vannak és a hatalomra törnek. Mon Dieu quelle dérision.

Meg csak annyit, hogy a rendszervaltozs ota problatuk ôket felvilagositani. A magyarorszagi politikusokat is. ök tuydtak teték és merték. Eredmenytelenül.
Az EU döntéshozokat is megkerestûk figyelmeztetvén, hogy azc ilyen bôvitéssel olyan probkémakat importalnak az EU-ba amelyeket képtelenek lesznek kezelni. Ez mar abszurd Modon bizonyitast is nyert.




HÍREK
Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona