Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció

Ne tűrjük a fasisztázást!

2008.12.14
Ahol csatlakozni lehet

A Magyar Hírlap és az Echo Tv munkatársai körében minden esetben mély megdöbbenést keltenek az őket érő igaztalan liberális támadások. Sokadszor, szándékaink szerint utoljára írjuk le: a Magyar Hírlapnál és az Echo Tv-nél egyetlen náci, fasiszta, kirekesztő vagy rasszista ember nem dolgozik. Aki ennek ellenkezőjét állítja, annak számolnia kell tette jogi következményeivel is. Kikérjük magunknak a mocskolódást, rágalmazást. Elegünk van a hazug vádaskodásokból!

Tisztelettel köszönjük azt a határozott kiállást, mellyel több száz magyar ember kelt védelmünkre. Az aláírók neve, hiteles életműve és vitathatatlan tekintélye erőt adhat mindazoknak, akiket tisztességes magyarságuk miatt támadnak meg.

Apáti Miklós, Asboth Beatrix, Balczó Mátyás, Balogh Erzsébet, Balogh István Szilveszter, Bán Károly, Barabás Zsófia, Baranya Róbert, Bayer Zsolt, Beregi Balázs, Bíró Júlia, Budai József, Csákó Attila, Csordás Orsolya, Dippold Pál, Dárdai Adrienn, Ducsai Sándor, Forró Péter, Freppán Gábor, Halász-Szabó Miklós, Horváth Károly, Hunyor Erna Szofia, Imre Balázs, Kacsoh Dániel, Kiss Erika, Kiss Gergely, Kiss László, Korompay Csilla, Lánczi Richárd, Lázin Miklós András, Liebmann Katalin, Magyar Attila, Markovics Mara, Markovics Péter, Márkus Ottó, Máté T. Gyula, Ménes Márta, Mészáros Krisztina, Nagy Ottó, Németh Era, Oczella Gábor, Obersovszky Péter, Petán Péter, Pindroch Tamás, Pion István, Pörzse Sándor, Rigó Zita, Rompos Petra, Rónaszéki Istvánné, Sándor Csilla, Sárközy György, Schubauer Ferenc, Sellei Andor, Sinkovics Ferenc, Som László, Stefka István, Swendt Pál, Szabó László, Szabó Palócz Attila, Szajlai Csaba, Szalontay Mihály, Szentesi Zöldi László, Szenvedi Zoltán, Szeredi Helga, Takács Bence, Takács Péter, Tari Judit Titanilla, Torkos Matild, Tóth Gy. László, Török Éva, Várkonyi Balázs, Varró Enikő, Vörös Nóra


"Az ellenség neve: antiintellek-tualizmus." Ezt Babits Mihály írta.

A nem létező fasiszták ellen vívott antifasiszta harc antiintellek-tualizmus. Nem kell hozzá bátorság.

Nagy történelmi hagyománya van ennek az antiintellektuális, gyáva háborúnak. Már a jakobinusok elkezdték. Bevezették a "szabadság zsarnokságát", majd vérpadra küldték a nem jakobinusokat, utánuk a gyanúsakat, végül Vendée-nál kiirtották a francia parasztokat is, mert nem voltak elég lelkes hívei a korszellemnek. Nyomukban jártak a kommunisták. Rákosi elvtárs is így sóhajtott fel: "Tízmillió fasisztával kell felépítenem a szocializmust" – aztán nekilátott. Előbb csak megmondta, kik férnek bele a "demokráciába", a "proletariátus demokratikus diktatúrájába", majd kivégezte vagy börtönbe küldte azokat, akik nem fértek bele.

Az új arculatát kialakító Magyar Hírlap ellen, többek között Bayer Zsolt néhány vitatott írása ürügyén, frontális támadást indítottak. Egy úgynevezett antifasiszta honlapon, és az MTI-ben, az Országos Sajtószolgálat (OS) által közzétett fogalmazásban. Kísértetiesen emlékeztet ez arra az akcióra, amelyet 2004 elején Teleki Pál tudós-államférfi budavári szobrának felállítása ellen indítottak hasonló, agresszív módszerekkel. Az antidemokratikus döntést okozó médiaháborút, amelynek a Teleki Pál Emlékbizottság tagjaként egyik résztvevője voltam, az akkor még szélsőliberális Magyar Hírlap vezérelte.

Később nyilvánvalóvá vált, hogy a szobor kitiltása Teleki szülővárosából csak előjátéka volt a kettős állampolgárság ügyében folyó népszavazás ellehetetlenítésének. Legutóbb a szegények apostolaként ismert Prohászka Ottokár püspök szobrának lakiteleki elhelyezése, most meg a megújuló Magyar Hírlap és az Echo Tv van terítéken. Úgy, hogy közben zsidó, magyar, cigány – és még hány meg hány más népet sorolhatnék – megfélemlítése, az ellentétek élezése és a hatalmi arrogancia uralja az állítólagos antifasiszta tiltakozó kampányt.

Talányos módon ez a kör csak a magyar nemzetvédő fórumok és a magyar érdekű szervezetek ellen támad. A szomszédos országokban elhatalmasodó magyarellenesség, a tényleges magyarverések ellen nem lép föl, de nem hallatta szavát akkor sem, amikor a magyar forradalom fél évszázados évfordulójának megemlékezéseit meggyalázták.

Ezzel szemben a Magyar Hírlap megvédi a nemzeti érdekeket, nem uszít senki ellen. Kritikus napilap, amely rendszeresen tudósít a határon túli magyarok helyzetéről, s a többieknél nagyobb figyelmet fordít a magyar diaszpórára, csakúgy mint az Echo Tv. Vigyáznunk kell rájuk! Ne hagyjuk, hogy akárkik e nemzeti médiumok lassan formálódó arculatát gyűlölködő támadásaikkal eltorzítsák, de azt sem, hogy rossz írásokkal a lapban publikálók adjanak magas labdát ellenfeleiknek.

Nagy a veszélye, hogy a nemzethű sajtó elpusztításával ismét a régi rend uralja közéletünket. Szolidaritásukat tudassák a Magyar Hírlappal, mert az erőt ad nekik a további küzdelemhez.

Korunk a neoliberalizmus szellemi terrorjának kora. Most is megmondják, ki a jó, és ki a rossz. Ki európai, ki demokrata, és ki nem. S aki nem, arra kiadják a vadászati engedélyt. Szellemi, egzisztenciális vérpadra küldik. Ismerjük a folyamatot. Az elmúlt húsz esztendőben a magyar szellemi, művészeti és politikai élet számos képviselőjét tagadták már ki Európából és a demokráciából. Mert jaj annak, aki nem tartozik közéjük!

Mi, akik aláírásunkkal kiállunk most a Magyar Hírlap és az Echo Tv mellett, hitet teszünk a demokrácia, a vélemény– és gondolatszabadság mellett, s egyben kinyilvánítjuk, hogy soha többé nem érhet semmilyen hátrány senkit származása, vallása, meggyőződése, politikai beállítottsága miatt. Senkit. A magyarokat sem.


Bakos István művelődéskutató

Támogatók

Alexa Károly irodalomtörténész, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Balassa Zoltán történész, Kassa, Szlovákia, Balázs Péter színész, a Szolnoki Színház igazgatója, Balczó András a Nemzet Sportolója, Balczó Zoltán politikus, Barlay Szabolcs római katolikus pap, Bedő György a Kairos Könyvkiadó vezetője, Bencsik András a Demokrata főszerkesztője, Bíró Zoltán irodalomtörténész Bodó Barna politológus, író, Temesvár, Bogár László közgazdász, egyetemi tanár, Boros Bánk Levente politológus , Boros Imre közgazdász, volt miniszter, Bőzsöny Ferenc a Magyar Rádió örökös főbemondója, Csapó Endre Magyar Örökség díjas főszerkesztő, Sydney, Ausztrália, Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár, Csókai András idegsebész, Csoóri Sándor író, Csóti György villamosmérnök, volt nagykövet, Csurka István író, Czakó Gábor író, Demjén Ferenc előadóművész, zeneszerző, szövegíró, Döbrentei Kornél költő, Duray Miklós az MKP stratégiai alelnöke, Szlovákia, Eperjes Károly színművész, Ferencz Éva Magyar Örökség díjas énekművésznő, Fricz Tamás politológus, Für Lajos történész, Futó Barnabás ügyvéd, Gaudi Nagy Tamás, ügyvéd, György Attila író, Erdély, Hantz Péter fizikus, Heintz Tamás országgyűlési képviselő, háziorvos, Horváth Béla volt országgyűlési képviselő, Juhász Judit a Katolikus Rádió elnöke, Kálomista Gábor filmproducer, Kárpáti György olimpiai bajnok, Koltay Gábor filmrendező, Kondor Katalin újságíró, Kopp Mária pszichológus, Korbuly Péter bemondó, Lányi Zsolt volt országgyűlési képviselő, Lengyel Alfonz régész-sinológus, Sarasota, USA, Lezsák Sándor író, országgyűlési képviselő, Lovas István fizikus, Magyaródy Szabolcs könyvkiadó, Hamilton, Kanada, Melocco Miklós szobrász, M. Kiss Sándor történész, M. Szabó Imre újságíró, Makovecz Imre építész, Morvai Krisztina jogász, Nádasdi István közíró, Liège, Belgium, Nyerges Attila zenész, Palágyi István György elnök, Együttélés PM Magyar Nemzeti Tagozat, Csehország, Palkovics Imre Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Papp Lajos szívsebész, Pősze Lajos matematikus, Regéczy-Nagy László '56-os elítélt, Rostás Farkas György író, költő, Skrabski Árpád pszichológus, Szakály Sándor történész, Szentmihályi Szabó Péter író, Szilágyi Ákos New York Polgári Kör, Szilágyi György humorista, Szöőr Anna pszichológus-jogász, Szörényi Levente zeneszerző, Szűrös Mátyás volt ideiglenes köztársasági elnök, Tamáska Péter levéltáros, történész, Temesi Ferenc író, Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő, Turi-Kovács Béla országgyűlési képviselő, Usztics Mátyás alapító igazgató, Nemzeti Kamara Színház, Varga Csaba stratégiai kutató, Vándor Béla orvos, '56-os elítélt, Völgyesi Miklós Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégium volt elnöke, a Civil Jogászbizottság elnöke, Zabolai Csekme Éva nyugalmazott ENSZ-tisztviselő (Nemzetközi Munkaügyi Központ)


Csatlakozók

Aldobolyi E. Judit nyugdíjas, Kanada, Balogh Lászlóné München, Bodó Kirchsteuer Attila Németország, Galambos Tamás újságíró, Gőbl György, Gőbl-Király Andrea, Göllner Gusztáv jogtanácsos, Gyepes Gilbert Ottó holokauszt-túlélő, New York, Győrffy Katalin, Halmos Sándor, Hunyadi István Strasbourg, Hunyadi Istvánné Strasbourg, Klein Szilvia vállalkozó, Krajcovic Ágnes München, Kun Mary USA, Lőrincz István Svájc, Molnár András holokauszt-túlélő, közgazdász, Murányi Levente '56-os elítélt, vállalkozó, Papp Irén Ausztrália, Reiner Péter holokauszttúlélő, Weisz Péter, a Barankovics Alapítvány Izraelita Műhelyének elnöke


Nem! A magyar Stürmerre
MTI - 2008. november 13.
(részlet az igaztalan és vádaskodó nyilatkozatból)

Rasszista hecclapokban megjelenő tartalmakkal természetesen nincs értelme vitatkozni. Az ilyen fórumokon megjelenő írások ellen nem szokás, és nem is célszerű újra és újra tiltakozni. Az adott esetben lelkiismereti kötelességünknek érezzük azonban azt, hogy honfitársainkat, hazai és külföldi barátainkat, és mindazokat, akik nem tartják kívánatosnak, hogy a humanista hagyományok szellemében megálmodott világunkban ismét elterjedjen a Stürmerből, a hírhedt náci szennylapból megismert rasszista hangnem, figyelmeztessük a Magyar Hírlapban eluralkodó szellemiség elszigetelésének a fontosságára. Elvi-erkölcsi álláspontunk szerint helyes lenne az, ha a magukat demokratának tartó polgártársaink – pártállásra való tekintet nélkül – a jövőben még apolitikus témákban sem írnának cikkeket vagy olvasói leveleket a Magyar Hírlapnak, és e lapnak nem nyilatkoznának. Ha barátaikat, ismerőseiket figyelmeztetnék a kormányzati közreműködést is ambicionáló Széles Gábor által finanszírozott napilap szellemi arculatára, a lap lelki és közéleti kártékonyságára. Helyesnek gondolnánk továbbá azt is, hogy szükséges és indokolt esetben a jog eszközével is fellépjünk a lap szerzői és szerkesztősége ellen. Végül úgy véljük, hogy helyes lenne az is, ha a demokrata érzelmű lapok és folyóiratok, rádió- és tévécsatornák, hírportálok szerkesztői nem adnának teret olyanoknak, akik a Magyar Hírlapban publikálnak vagy nyilatkoznak.
Köszönettel fogadjuk, ha Polgártársaink nyilvánosan is támogatják állásfoglalásunkat. Álláspontunkat idegen nyelvű fordításokban a világ közvéleményének minél szélesebb fórumai elé is igyekszünk eljuttatni, és a magyar médiumok egy jelentős részében eluralkodó szélsőséges antiszemita, cigányellenes fejleményekről, és a kialakult médiapolitikai helyzetről a Wesley János Lelkészképző Főiskola Theológus és Lelkész Szak kezdeményezése alapján 2009. január 10-én egész napos szakértői konferenciát szervezünk.
Jelen nyilatkozatunkkal a Soá jelképes előzményének tekintett zsidóellenes náci pogrom, a Kristályéjszaka 70. évfordulójára is emlékezünk, és hitet teszünk az antiszemitizmus, a cigányellenesség és rasszizmus minden formájának elítélése mellett.

Fazekas Csaba történész
Gábor György vallásfilozófus
Iványi Gábor theológus
Lukács Péter oktatáskutató
Majsai Tamás theológus
Nagy Péter Tibor szociológus
és még több mint kétszáz aláíró


A Gój Motoros Egyesület Vezetősége és tagjai szabad akaratunkból csatlakozunk a Bakos István által jegyzett "NE TŰRJÜK A FASISZTÁZÁST!" felhíváshoz, az abban foglaltakkal egyetértünk.

TISZTELETBELI TAGOK:
Lázár Vilmos tiszteletbeli elnök, alapító tag, fogathajtó világbajnok
Lázár Zoltán tiszteletbeli tag,
fogathajtó világbajnok
Gyarmati Dezső tiszteletbeli tag,
olimpiai bajnok vízilabdázó
Koltay Gergely tiszteletbeli alapító tag, zenész
Tátrai Tibor tiszteletbeli alapító tag, zenész
Szolga Attila tiszteletbeli tag, motoros

VEZETŐSÉGI TAGOK:
Mészáros Imre elnök, alapító tag
Bacsa Tibor alelnök, alapító tag
Gárdonyi Péter alapító vezetőségi tag
Monostori Richárd vezetőségi tag
Rácz Gábor alapító vezetőségi tag
Kontz László vezetőségi tag
Janecska Zoltán vezetőségi tag

TAGOK:
Perényi Viktor
Gál Béla
Votin Zsolt
Kelemen György
Csáky Géza
Boros Gábor
Szaniszló Zoltán
Flőrich József
Bárány István
Cserháti Sándor
Salamon Béla
Szabó Erzsébet
Jére László
Horváth Szabolcs
Rádai Péter
Huszárik Tibor
Szentkereszty Gergely
Kürti Péter


Ahol csatlakozni lehet

A Magyar Hírlap szerkesztőségi titkárságán Török Évánál, telefon 887-3230 vagy e-mailben, torok.eva@magyarhirlap.hu



HÍREK
Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona