Petíció, már megint csak a status quot merjük kérni

Az MKP és a segédszervei tovább butítanak minket, nagy hűhó semmiért alapon. Ameddig nem lesz egy új felvidéki magyar párt, addig a felvidéki magyarságnak nem lesz igazi érdekképviselete. Erkölcsös politikusokból álló új párt nélkül a szakadék széléről márcsak lefelé vezet az út. Ezt a szakadékot akarja az MKP az aláírt petíciós ivekkel elfedni, majd belehajtani minket a pusztulás sötétségének a szakadékába. Igazi érdekképvislet nélkül nem lesz maradásunk a szülőföldön, ezt az MKP megélhetési politikusai is tudják, mégis a lassú és a lelki elsorvadásra kárhoztatják és pusztulásba kergetik a felvidéki magyar népet. Nem szabad hagyni!!! Hrubík úr figyelmébe ajánlanám, az Elzász-Lotharingia példát, hogy a hatvanas években változott a helyzet mind pozitív, mind negatív irányba. A pozitív változás az volt, hogy a német nyelvű kultúrális élet fellendült. A negatív változás pedig az asszimilációs politika beérése volt, ekkor kezdett merdekebben csökkenni a német identitásukat vállalók aránya. Az MKP és segédszervezetei is ezt akarják elérni a langyos érdekképviselettel. A jogegyenlőséget határtozott módon és bátor kiállásokkal lehet képviselni, csakis így érdemes, szabad. (BJ)

2009.3.11
Csemadok pozsonyi székházában 11 órakor indult az az aláírásgyűjtési akció, amely a Pátria Rádió sugárzásának Dél-Szlovákia 18, magyarok lakta járásában történő felújításáért és a kisebbségi jogok védelme érdekében történik.


A petíció a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, a Via Nova ICS (az MKP ifjúsági szervezete) és a Magyar Koalíció Pártja közös kezdeményezése. A mai sajtótájékoztató jelen voltak a petíciót kezdeményező szervezetek képviselői, és az MKP parlamenti képviselői csaknem teljes létszámban.

Az aláírásgyűjtés Petíció a Pátria Rádióért és jogainkért címmel indult, a hat civil szervezet közreműködésével, a következők mellett állnak ki:
- állítsák vissza a Pátria közszolgálati rádió magyar műsorának vételi lehetőségét Dél-Szlovákia magyarok által is lakott járásaiban
- a törvény engedélyezze magyar nyelvű regionális rádió- és televízióadók nyelvhasználatát, ne legyen kötelező a kétnyelvű sugárzás
- ne korlátozzák tovább nyelvi jogainkat a szlovák államnyelvről szóló törvény tervezett változásával, ellenkezőleg, igényeljük a magyar nyelv regionális nyelvként való elismerését Szlovákiában és használata lehetőségeinek kiszélesítését a magyarlakta régiókban
- a szlovák Oktatási Minisztérium tartsa be a szabad tankönyvhasználat jogát és a tankönyvek nyelvhasználatának 2006 előtti gyakorlatát. (felvidek.ma)
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=12291&Itemid=1

CA megj.: Már megint csak a status quot merjük kérni, ami a jogainkat illeti, nem pedig azt amire jogunk van a jogegyenlőséget.
Nem gyáva nyúlként azt kell kérni, hogy tovább ne pofozzanak minket, hanem azt, hogy az alkotmányos jogainkat adják meg. Azt, hogy méltoságban és jogban minden szlovákiai polgár egyforma, nemzetiségi hovatartozásától függetlenül. Nem a jogaink korlátozása ellen kell az aláírásokat gyűjteni, hanem az egyenlőségért, a jogegyenlőségért és az ehhez szükséges közegért az autonómiáért, az önrendelkezésért. Csakis az önrendelkezés, amikor a Saját Ügyenket Magunk SZeretnénk Intézni, ezt állítja meg a jogtalanságokat, a másodrendűséget, a diszkriminációt, ez adja meg nekünk a jogegyenlőséget és ez állítja meg az asszimilációt is. Miért nem ezért gyűjti az MKP az aláírásokat? Ennek van csak értelme. A Pátria ügye hamarosan meg fog oldódni, csupán technikai problémáról van szó. Jogegyenlőség alkotmányos jog, tehát erre hivatkozva kell követelni az azonos jogokat, a kétnyelvűséget és az ehhez szükséges közeget, az autonómiát. Ha a megfelelő közeget nem kérjük, akkor egy regionáis nyelv alkalmazhatatlan lesz, hisz már manapság is a nyelvtörvény engedélyezi a magyar nyelv használatát bizonyos helyeken, mégis az embereket diszkriminálják és nem élnek ezekkel a lehetőségekkel félelmükben. A jogokkal élni csak akkor lehet, ha megfelelő jogvédelem is létezik, ez pedig az autonómia, ahol a saját szerveink felügyelnék a jogok betartatását. A jogokat és az kikövetelési formát konkrétan meg kell nevezni. Mire van jogom? Mit akarok? Hogyan akarom kikövetelni? Ha ezt egy jogvédelmi petíció nem tartalmazza, akkor csupán egy szokásos mököpös elterelő fariezusi viselkedésről van szó. Valamihez kérik az aláírásunkat, aminek nem lesz igazi folytatása a szlovák parlamentben. Igen a parlamentben kéne a húsz csendes magyar képviselőnek követelniük a jogegyenlőséget és az önrendelkezés jogát, amit az SK alkotmány nem tilt, ami pedig nincs tiltva a demokrácia szabálya szerint azt szabad, ehhez kéne az aláírásokat gyűjteni. (CA vége)

A petíció szövegét Hrubík Béla, a Csemadok elnöke ismertette, aki azt is elmondta, hogy sajnálatos módon az országban a szlovák nyelv mindenek fölötti, a kisebbségi nyelvek alsórendű szerepet játszanak.

Nagy Péter, a Via Nova ICS elnöke sajnálatosnak tartja, hogy Szlovákiában a hatályos törvények értelmében nem lehetséges magyar nyelvű kereskedelmi TV- és rádióadót indítani, a televíziók esetében minden műsort feliratozni kell, a rádiók esetében pedig két nyelven kell sugározni.

Hrubik Béla, a Csemadok elnöke az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban a Pátria Rádiónak nyilatkozva elmondta: „280 ezer szlovákiai magyar nem élhet alkotmányos jogával, hogy anyanyelven jusson hozzá a közszolgálati információkhoz. Ez pedig nem más, mint az alkotmány 33. paragrafusának egyetértelmű megsértése. Több esetben is felhívtuk a kormány figyelmét, levélben figyelmeztettük a rádiótanácsot, a Kulturális Minisztériumot, a kisebbségekért felelős kormányalelnököt, hogy valamilyen megoldást találjon az ügyre. Sajnos mindannyian úgy nyilatkoznak, hogy a Szlovák Rádió egy önálló intézmény, amelynek a működésébe nem avatkozhatnak bele. Úgy gondolom azonban, hogy ezt a mostani helyzetet nem tudjuk tovább tétlenül nézni. Ezért is indítottuk el a petíciót, amellyel szeretnénk nyomást gyakorolni nemcsak a kormányra, hanem a közvéleményre is. Amennyiben mégsem járnánk sikerrel, akkor az európai szervekhez fordulunk ez ügyben."

Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnökénél a Pátria Rádió arra a kérdésre kereste a választ, hogy mennyire fogékony a szlovákiai magyar az ilyen jellegű figyelmeztetésekre. Csáky elmondta, hogy ha nem lesz fogékony, akkor elveszik az itteni magyarság. „Ez a szalámitaktika megvalósítása, mert lépésről lépésre meghátrálunk. Részben a mi hiánk is, mert kevés gyerek születik, az iskolánkat nem tudjuk feltölteni, nem élünk a jogainkkal, a nyelvi jogainkkal sem. És azokkal sem, amelyeket a kisebbségek általi törvény garantál minden olyan községben, ahol húsz százalék felett van a magyarság. A másik viszont az, ha hagyjuk, hogy szalámizzanak bennünket, akkor nem sok marad sem a jogainkból, sem belőlünk. Úgy gondolom, hogy ezt el kell mondani. Ami pedig a Pátria Rádióval történt, az viszont égbekiáltó dolog. Nincs a világon olyan demokratikus ország, ahol azt mondják, hogy először kikapcsolom az adót, aztán pedig megpróbálok helyette valamilyen más megoldást találni. Ez egyszerűen elfogadhatatlan“ – nyilatkozta Csáky Pál, az MKP elnöke.

A petíciós ív letölthetö az alábbi honlapokról: Csemadok, VIA Nova ICs, Magyar Koalíció Pártja, Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége
Felvidék Ma, ncs, sk
A szlovák hivatalos körök visszautasítják a petícióban foglalt követeléseket
2009.03.10.
"A Csemadoktól és a magyar szervezetektől azt vártam, segítenek a tájékoztatásban, nem uszító kampányt", ezekkel a szavakkal reagált Miloslava Zemková, a Szlovák Rádió igazgatója a szlovákiai magyar szervezetek által indított petícióra. Jozef Bednár, a Kulturális Minisztérium szóvivője pedig azt állítja, hogy a szlovákiai magyarokat nem diszkriminálja a nyelvtörvény.
A rádió igazgatója szerint a követelés, hogy a magyarok által lakott területen hallgatható legyen a Pária Rádió, meghaladja a Szlovák Rádió gazdasági lehetőségeit. 2008-ban a középhullámon való sugárzás több mint 47 millió koronába került, és a rádió veszteséget könyvelt el emiatt. Az ultrarövidhullámra való áttérésnek gazdasági oka van, és nem kell politikai indítékot keresni a döntés mögött. Zemková szerint a félmilliós magyarság által lakott terület 80%-kát lefedi a jelenlegi, ultrarövidhullámon történő sugárzás, a főváros területén pedig középhullámon elérhető a Pária Rádió. Tehát, aki akarja, hallgathatja.
Az igazgató elmondta még, hogy 2008 év végén 17 000 hallgatója volt a Pária Rádiónak, a Median - MML közvélemény-kutató intézet felmérése szerint. A jelenlegi változásoktól azt várja, hogy a hallgatók számára sokkal vonzóbb lesz a műsor, hiszen az URH-sávon jobb minőségben hallgatható, a műsoridő napi nyolc órára bővült.

Jozef Bednár, a szlovák kulturális tárca szóvivője szerint a nyelvtörvényben javasolt módosítás nem foglalkozik a kisebbségek nyelvhasználatával, ezért a petíció indítását, a sajtótájékoztatón elhangzott felvetéseket indokolatlannak tartja.
Felvidék Ma, pog


Machaj: Fél éven belül megoldódik a Pátria helyzete
2009.03.11.
A szlovákiai magyarság legnagyobb civil szervezetei és a Magyar Koalíció Pártjának jóvoltából tegnap aláírásgyűjtés indult a Pátria Rádió sugárzásának felújításáért és a kisebbségi jogok védelme érdekében. Ezzel kapcsolatban ismertettük Hrubík Béla, a Csemadok elnökének és Csáky Pál, az MKP elnökének, valamint a Szlovák Rádió vezérigazgatójának, Miroslava Zemkovának a véleményét. A közszolgálati rádió vezetése azonban tovább keresi a megoldást a holt területek lefedésére.

Ľuboš Machaj programigazgató a Pátria Rádióban ezzel kapcsolatban elmondta: "Szlovák Rádió a Pátria Rádió sugárzását két lépésben oldja meg. Az első lépésre tulajdonképpen február másodikán már sor került. A Pátria sugárzása a középhullámú frekvenciákról átkerült az ultrarövidhullámú frekvenciákra. Igaz ugyan, hogy ami a lefedettséget illeti, a délnyugat-szlovákiai régiónak nincs olyan lefedettsége, mint amilyet szeretnénk. Ezért jelenleg úgy orvosoljuk ezt a helyzetet, hogy az 1098 kHZ-es középhullámú frekvencián sugárzunk egy saját adóval Pozsonyból, ami a fővárost és a környékét lefedi.

Mindemellett keressük a megoldást arra, hogy a Csallóköz déli részét még jobban le tudjuk fedni. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások valószínűleg már a napokban lezárulnak. Konkrétan elmondhatom, Somorja került szóba, hogy ott lehetne elhelyezni egy saját adót. Kassa tekintetében is folyik a megoldáskeresés. Itt egy erősebb, 10 kilowattos adót szeretnénk elhelyezni. Ez lefedhetné a várost és környékét. Ami pedig az időpontot illeti, napra pontosan nem merném megmondani, de feltehetően fél éven belül sikerül megoldani a helyzetet" - tájékoztatott Ľuboš Machaj programigazgató.
Felvidék Ma, st, sk