Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció

Praha premenovala Prešpork na Bratislavu pred 90 rokmi

2009.3.25.
Bratislava - Vo štvrtok uplynie 90. rokov odvtedy, čo sa nariadením Prezídia ministerskej rady v Prahe premenoval Prešporok na Bratislavu.

Rok 1919 bol v novovzniknutom štátnom útvare v strede Európy ešte stále veľmi revolučný. 28. októbra 1918 vznikla v Prahe Československá republika , ku ktorej sa 30. októbra 1918 Martinskou deklaráciou prihlásilo aj Slovensko.

To však neznamenalo, že sa okamžite celé územie Slovenska stalo súčasťou Československa. Zložitá bola predovšetkým situácia v priemyselne najvyspelejšom meste na Dunaji, v Prešporku.

Predovšetkým, 80 percent obyvateľov tvorili nemeckí a maďarskí obyvatelia, ktorí sa nechceli stať súčasťou nového štátu.

Pražská vláda zriadila najprv v Prahe Ministerstvo s plnou mocou pre správu Slovenska, na ktorého čelo vymenovala Vavra Šrobára. Toto ministerstvo spočiatku sídlilo v Žiline.
Strategická poloha

Prešporok mal strategickú polohu, prístav a rozvinutý priemysel, a tak sa ho pražská vláda nechcela vzdať.

Prvého januára 1919 obsadili Prešporok českí a talianski legionári. O tri dni neskôr prichádza do okupovaného mesta Vavro Šrobár so svojou vládou a prevzali kontrolu nad mestom.

V tomto čase sa stále ešte volá mesto Prešporok (Pozsony, Pressburg) hoci českí legionári ho v tomto čase bežne nazývali Wilson či Wilsonovo město - na počesť amerického prezidenta Woodrowa Wilsona .
Bratislava

Ilustračné fotoväčší obrázokAutor: Pavol Urbi, Aktuálne.sk

Toto pomenovanie sa pozdávalo aj časti pôvodného obyvateľstva, najmä nemeckej národnosti, ktorá by radšej žila v slobodnom nezávislom meste na Dunaji, ako v Československu či Uhorskom kráľovstve. Ich túžby sa však nenaplnili.

Pražská vláda v Šrobárovej prítomnosti v polovici februára rozhodla o premenovaní mesta. Mesto bolo pritom stále v Uhorsku, hoci okupované českou vojenskou posádkou. Dali mu meno Bratislav, ktoré korešpondovalo s menami Vratislav, Břeclav, Zbraslav, hoci vedeli, že Šafárik v prvej polovici 19. storočia dospel k (romanticky mylnému) názoru, že pôvodný názov bol Bratislava či Břetislava.

Po intervencii Vavra Šrobára (13. 3. 1919) Presidium ministerské rady z Prahy oznámilo (26. 3. 1919), že namiesto mena Prešpork sa má používať názov Bratislava.

Nie všetci boli ochotní Prahou nariadený názov Bratislava akceptovať. Chceli, aby si mesto ponechalo svoj historický názov: Prešporok, Prešpurk alebo Požoň. Oba sú slovanského pôvodu.

Česi odvrhli pôvodné historické pomenovania mesta, ktoré sa až medzinárodnou dohodou vo Versailles v júni 1919 dostalo do právomoci Československej republiky, a nahradili ich romantickým nezmyslom.
Preslava, Pressburg, Prešporok

Podľa svedectva mince, ktorú vtedy ešte nepoznali, niesol hrad nad trhovou osadou na začiatku 11. storočia jasný názov Preslava, z ktorého sa vytvorilo nemecké Pressburg, a z toho zasa slovanské Prešporok.

Pritom za najstaršiu písomnú zmienku o meste na Dunaji a zároveň za jej najstarší názov sa považuje forma Brezalauspurc, datovaná k 4. júlu 907. Tento záznam sa nachádza v Salzburských análoch nájdených v roku 1921 (dnes sú uložené v benediktínskom kláštore Admont v Štajersku."907 Bellum pessimum fuit ad Brezalauspurc IIII nonas Iulii -"907 Veľmi nešťastná bitka sa odohrala pri Brezalauspurcu štvrtý deň pred nonami júla (4. júla").
Bratislava

Mesto na Dunaji malo niekoľko historických mien.väčší obrázokAutor: Pavol Urbi, Aktuálne.sk

Hoci samotný záznam hovorí o boji medzi starými Maďarmi s vojskom bavorského vojvodu Luitpolda, pri ktorej Maďari rozdrvili bavorské vojsko a na dlhú dobu zmenili mocenskú situáciu v stredodunajskej oblasti, naši historici v tejto stručnej vete nachádzajú doteraz najstaršie známe pomenovanie nášho hlavného mesta Bratislavy.

Keďže pramene sa pri prepise názvu celkom nezhodujú, v literatúre sa môžeme stretnúť s jeho rôznymi obmenami ako Braslavespurch, Preslavaspurch, Brezeburg, atď. Tento názov sa interpretuje ako Preslavov hrad.

Preslav mal byť podla niektorých historikov tretím synom Svätopluka. Staršia interpretácia bola Braslavov hrad, pričom Braslav bol slavónskym kniežaťom, ktorému kráľ, a neskôr cisár Arnulf zveril v 90-tych rokoch 9. storočia obranu Zadunajska.
Na zásah štúrovcov

Pripomenúť si túto formu najstaršieho názvu Bratislavy je dôležité aj preto, lebo napr. v 80-tych 20. storočia sa ako najstaršie názvy Bratislavy uvádzali Posonium (Pozsony) Pressburg.

Maďarský názov Pozsony má inú genézu a je mladší. Vznikol z mena Božaň, čisto slovanského; tak sa volal pán Bratislavského hradu v rokoch 1052 1099. Pola­tinčením maďarského názvu zase vzniklo pomenovanie Posonium.

Grécky sa Bratislava volala Is­tropolis, teda Dunajské mesto. Vznik formy Bratislava zaviedli štúrovci, ktorí v časoch, keď ešte písali po česky ju nazvali Břetislavou, pretože sa nesprávne nazdávali, že Bratislavu založilo české knieža Břetislav v 1. polovici 11. storočia.

forrás: akrulne.sk
http://aktualne.centrum.sk/domov/regiony/clanek.phtml?id=1178305




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:



G.Gy [ 2009-04-27 07:14 ]

Szevasz Janos,

Pozsony neverol olvastam egy szlovak cikket nalad es utana neztem, mert a Puspoki Nagy Peter Ratkos vitaban bukkant ez elo es PNP elo is adta, hogy Ratkos jobban tenne, ha a belterjes mesek helyett a kulfoldi numizmatikai szakvelemenyeket venne alapul es ezt a marhasagot levenne a musorrol. Egy baratom elkuldte a vonatkozo idezetet. Eredetileg Ratkos Peter szelhamoskodott ezzel es azt allitotta, Pozsonyban volt Breslawa Civitas varosnevvel ellatva olyan penz, amit ott Szent Istvan penzverdejeben veretk. A Civitas onmagaban is arra utal, hogy erseki szekhely, na erre nem tudom mit mondott volna az esztergomi ersek.
A Presalausburggal kapcsolatban pedig tovabbra is az a problema, hogy egy 826 korul irt feljegyzesben nem lehet szo 907 -es csatarol. Persze valamikor 826 elott a Tudun, aki Attila utoda volt es a Dunatol eszakra es a Vagtol keletre uralkodott, alaposan elverte Nagy Karoly csapatait, de errol sem szeretnek beszelni a nemet kronikak. Talan arrol is szo lehet, hogy a ket csatat Aventinus osszekeverte, mint annyi minden mast 1500 utan atmasolt anyagaiban. Ha lesz idom ezt is koruljarok kisse jobban.
Udv. Geonczeol Gyula.



"István pénzeinek jó híre hozta magával, hogy külföldön hamisították, ill. utánveretek készültek belőlük.
Az utánveretek egy csoportja súlyban, átmérőben és rajzban megyezik István obolusaival, de a körirat zavaros vagy értelmetlen, a veret pedig kezdetleges. Ezenkívül előkerülnek északon nagyobb átmérőjű és súlyú (1,1-1,39 g) veretek, amelyek rajzban részben Karoling-templomot, részben István keresztjhét tüntetik fel, köriratuk pedig olykor zavaros. Ilyen pl. az a svédországi Bosarvéban előkerült PHANUS REX és RESLAVVA CIV feliratú érem, amelyen a király nevét a hamisító egy másik hibás utánveret nyomán készíthette, és a bajor REGINA CIVITAS feliratot értelmetlenül eltorzította. Ez a torzulás azonba elég volt arra, hogy napjainkban egy hamis olvasat: BRESLAVVA CIVITAS, azaz Btatislava szülessék belőle, mint István király pozsonyi szlovák pénzverőhelye. A véséssel készült bosarvei veret egyébként rajzában is idegen, Karoling-mintát követ.
Hogy ezek esetében hamis utánveretekről van szó, abból állapították meg, hogy kizárólag külföldön, főként a Baltikumban fordulnak elő, ahol ez idóben az Odera és Enns között lakó vend hercegek is készítettek a Sachsenpfennigek mintájára utánvereteket. Mivel a Magyarországon vert és kereskedelmi forgalomba került pénzeket idehaza szokás volt halotti útravalóul adni és eltemetni, XI. századi temetőink és kincseleleteink pontosan tükrözik, hogy mi készült idehaza, és mi utánveret. Hamisítvány voltunkat technikájuk is előrulja. István pénzei a koronázási verettől a kereskedelmi obolusokig egyaránt úgy készültek, hgoy a rajzot és írást a verőtőbe beponcolták, beütötték, ezzel szemben, az északi utánveretek mindig más eljárással, a verőtő vésésével készültek." (Győrffy György: István király és műve, Gondolat, Bp. 1977, 340.)






HÍREK
Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona