Régebbi 2006-os írásaink

2008.9.2
Emlékeztető gyanánánt ide, ebbe a témakörbe bemásolom azokat a commora aulás írásokat, amelyek a kezdetekről, a Commora Aula autonómista honlap születéséről, céljairól, történetéről szólnak, fejlődését örökítik meg. Egy sajátos, szókimondós stílusban, az igazmondás segítségével a kihantolt jussunkat felkínálja a megmaradás oltárán.

A legrégebbi írásokkal kezdem, majd napról-napra, lépésről-lépésre töltöm fel. Ha majd sikerült minden írást feltöltenem, később kiegészítem segédszövegekkel. Minden egészséges és segítőkész kritikát elfogadok.

1. MKP, az autonómiát nem akarja

2006.6.15
A Felvidék autonómtörekvéseinek legnagyobb ellensége
maga az MKP

Már huzamosabb ideje figyelem az MKP politikusok, az autonómiával kapcsolatos kijelentéseit és cselekedeteit. Arra a felismerésre jutottam, hogy az MKP, hogy kormánypárti tényező lehessen, még 1998-ban elbúcsúzott a politikai autonómia igénylésétől.
Dobos László: Önrendelkezést! Című írásában így írt: “Az MKP országlása két időszakában (8 év) számos, nemzeti létünket erősítő szervezetek sorát vette le a parlament, illetve a kormány asztalról.” Ezek között említi a “4. 1998-ban az MKP hiszékenyen lemondta az autonómia igényét, illetve tervezetét.” Szerinte a magyarság legsúlyosabb gondjai a ”megélhetés és az érvényesülés, másodrendű polgárai vagyunk e köztársaságnak”. Egyet kell vele értenem, a magyarság lélekszáma arányaiban 1920-tól napjainkig 1/3-ról, 1/10 csökkent és ez a folyamat manapság, az asszimiláció, kevert házasságok, és anyagi érvényesülési folyamatok kikényszerített helyzeti okaiból rohamosan tovább csökken. Ha ezt a negatív folyamatot hamarosan nem sikerül megállítanunk, úgy 20-30 év múlva már nem lesz szükség sem magyar pártra, sem politikai autonómiára. A nemzetállamok politikai légköre, sohasem kedvezett a kisebbségek és a kisebbségi nyelvek túlélési esélyeinek.
Alattomos asszimilációs folyamatok mentek és mennek végbe. A magyarság és a magyar nyelv háttérbe szorítássával, a szlovákság istenének malmai lassan, de biztosan felörlik Felföld (Felső-Magyarország) magyarságát. Egy lényeges dolgot az MKP vezetése elfelejtett, az autonómiát semmilyen többségi nemzetállam csak úgy alapon nem adja oda, minden nemzetállam politikája autonómia ellenes és hazugságokra épül. A három szlovák főméltóság együttesen megtagadják a felföldi magyarság alkotmányos jogát az önrendelkezésre, a területi autonómiát, mint az állampolgár önrendelkezési jogának a legmagasabb szintjét nem ismerik el és az autonómia fogalmát is meghamisítva, mármint, hogy a területi autonómia után jön az elszakadás (ami nem igaz), erre hivatkozásul azt alkotmányellenesnek kiáltották ki.

Ján Slota több esetben is kijelentette, hogy a “MKP extrémista és soviniszta párt, mely Szlovákia szétverésére tör”, valamint “vissza kell szorítani a magyarok terjeszkedő szándékát, akiknek csúnya, görbe lábú elődei leigázták a Kárpát-medencében békésen élő szlávokat, sokaságukat gyilkolva halomra”. Ezeket a soviniszta kirohanásokat a három szlovák főméltóság egyetlen egy esetben sem utasította vissza, amire az MKP-nak úgy kellett volna reagálnia, hogy távozik a koalícióból. De ennek ellenére az MKP maradt a kormányban és továbbra is kategórikusan tagadta, hogy a párt területi autonómiára törekszik.
Az autonómia, az állampolgár alkotmányos jogáról szól, az önrendelkezés jogáról, aminek semmi köze sincs az elszakadáshoz, az ország egy bizonyos területének a leválasztásáról. A szlovák alkotmány szerint Szlovákia területe egységes és oszthatatlan. Minden alkotmány módosításhoz 2/3 parlamenti többség szükséges. Ha a parlamenti matematikából indulunk ki, szlovák beleegyezés nélkül határmódosításról sohasem lehet szó. Akkor miért is kell hazudni, hogy a területi autonómia után jön az elszakadás. A szlovák képviselők tudják, hogy az ő beleegyezésük nélkül, nem lehet szó határmódosításról, a magyar képviselők tudják, hogy a területi autonómia az nem jelent automatikusan, később határmódosítást. Most akkor valójában, miröl is mondott le az MKP, lemond valaminek az igényléséről (autonómia), ami valójában sohasem lehet egy esetleges határmódosítás okozója. Akkor miért is adta fel, a felföldi magyarság alkotmányos jogát az országon belüli önrendelkezésről, a magyar anyanyelv fennmaradásának legmagasabb szintű garanciáját, a területi autonómiát, amit a szlovák alkotmány nem tilt, csak kérni követenie kéne.

Nem lemondani, hanem egyezségre kellett volna jutni, viták, egyeztetések, kompromisszumok útján. Akkor, most ki kit akar becsapni, azt már tudjuk, hogy a szlovákok mindent megtesznek, hogy ne legyen autonómia, miért? ..félelmükben a határrevíziótól, ami ugyebár megalapozatlan. Ezért is érthetetlen az MKP nemakarása, az autonómiáról való lemondása. Mi a valós tényállás, hatalomvágy, vagy talán titkos egyezségekkel magyarázható. Egy biztos az MKP a felvidéki magyarságot becsapta, amikor lemondott a Felföld(Felvidék) autonómiájáról, a magyar anyanyelv és magyarság fennmaradásának legnagyobb jogi garanciájáról, saját szülőföldjén.

Duray Miklós így fogalmazott “Az MKP sajnos nem tudta levonni a konzekvenciákat sem a 2002-es önkormányzati választásokból, sem a 2005-ös megyei választásokból. Pontosabban nem mert szembenézni a valósággal”. Úgy készülődtek a 2006-os előrehozott választásokra, mintha mi se történt volna, vajon megintcsak miért?.. Általában azoknak akiknek van mitől félnivalójuk, a struccpolitikát hívják segítségül, nem látnak, nem hallanak, teszik a dolgukat, s élvezik a hatalmat és hazudnak tovább, dicsekednek mindennel, mindenkivel, s ehhez a média lehetőségeit, mivelhogy csak nekik van hozzáférésük maximálissan kihasználják, öncélúan. Az MKP megválasztott politikusai megalkuvó politizálásukkal az MKP-ét, mint a felvidéki magyarság bástyáját a közömbösség legsúlyosabb lelkibetegségére kárhoztatták, becsapva választóikat. Bugár szerint “Az MKP-t a radikálisabb választók időnként hajlamosak azzal vádolni, hogy lemond a szlovákiai magyarok számára fontos ügyek rendezéséről. Választási programunk is igazolja, nem mondunk le egyetlen elképzelésünkről sem”..... Ezzel ellentétben a Markíza kereskedelmi televízió “Rosta” című műsorában, Krajcer kérdédére “törekszik-e az MKP területi autonómiára, határrevízióra és a Beneš-dekrétumok eltörlésére?”, Bugár mindre nemet mondott, felhívta a figyelmet arra, hogy az MKP választási programja sem tartalmazza a kérdésben felvetetteket. Össze-vissza beszélünk, vagy egyszerűen mondva hazudozol, szerintem egy olyan országban, ahol a kisebbség, mi esetünkben a magyarság lélekszáma rohamosan csökken, lehet annál fontosabb dolog, mint ezt a folyamatot megállítani? Mindannyian tudjuk, hogy területi autonómia nélkül nem lehetséges.
Tabajdi Csaba az Intergroup alapítója az EÚ mellett, szerint “A kisebbségnél az egyetlen megoldás az autonómia”. Hát igen, mi felföldi (felvidéki) magyarok ezt akarjuk, a Felföld (Felvidék) autonómiáját, garanciát a megmaradásunkra.
Komárom, 2006.06.15
Bósza János

Felföld (Felvidék) autonómiájának valós lehetőségei

2006.6.20
Minden békés autonómiaharc, valós tényekre, tehát jól átgondolt lehetőségekből kell kiindulnia. Nem lehet úgy küzdeni egy területi autonómia létrehozásáért, hogy eleve annak sikeres kikövetelésében nem hiszünk, vagy olyan alapokra építjük, alkotmányos jussunkat, amit az adott ország pillanatnyi törvényei kellőképpen nem teszik lehetővé, vagyis kategórikusan tiltják. Szlovákiában a törvények és az alkotmány nem tiltja az autonómia-törekvéseket.
Szlovákia esetében az önkormányzás bizonyos szintje alkotmányilag szabályozva van és engedélyezett, sőt ennek nagyobb hatáskörrel bíró alternatíváit sem tiltja kategorikusan, tehát ami nincsen tiltva azt szabad, ameddig azok nem sértik mások alkotmányos jogait. Mikor az autonómiáról beszélünk, még a legjózanabban gondolkodó szlovákok is két feltételhez kötik jogosultságát, az egyik, hogy az autonómia törekvés nem lehet egy etnikai alapú, második az autonómia megadása után nem jöhet az elszakadás. Mi polgári elvű (azonos jogok) és az országon belüli területi autonómiában gondolkodunk. Tehát mint a két feltételt tiszteletben tartjuk.
Ha ez nem így lenne, a magyar etnikumú autonómia esetében jogos a feltételezés, hogy a kisebbségbe szoruló szlovákság úgy érezheti, hogy törvényes jogai saját államában az autonómia területén megkérdőjelezhető, ebből az okból kiindulva csakis egy olyan autonómia tervezet lehet sikeres, ami ezeket a jogokat a szlovák nemzetiségűek számára semmilyen formában nem sértik, vagy korlátoznák. A másik esetben, hogy az autonómia után jön az elszakadás viszont teljessen alaptalan, mivelhogy alkotmányból kifolyólag Szlovákia területe sérthetetlen, de ezt külön még az autonómia statúma is garantálhatja.
Ha ezt a két fontos tényezőt figyelembe véve indítjuk el a békés autonómia törekvésenket, az esélyeink nagyban növekedhetnek, tehát két-, vagy többetnikumú, a határok sérthetetlenségét garantáló autonómiaharc sikeres véghezvitele, azonnal a megvalósíthatatlanság síkjából, a realitások talajára kerülhet, mert ha kapni akarunk, tanuljunk meg adni is.

Bósza János írta

Boris Zala az autómia ellen van

2006.7.22
Gyanakvással tele, kinek rossz a lelkiismerete

A Magyar Nemzet kérdésére, Boris Zala a Smer elnökségi tagja, politológus, hogy mi a véleménye a területi autonómiáról, ezeket mondta: - “komoly aggályai vannak, hogy a magyarok a területi autonómiáról nem mondtak le”, majd így folytatta, “milyen értelme van az autonómiának, ha az autonóm-területen a szlovákság kisebbségbe kerül?”

Tisztelt Zala úr, a felvidéki magyarság már 86 éve kisebbségben van és csak annyit ért el szülőföldjén, hogy a lehetséges lélekszámának, az 1/3 csökkent az eltelt évtizedek alatt, a szlovákság lélekszáma, 1.8 mill.-ról 4.8 mill. gyarapodott, míg a magyarság 700 ezerről 500 ezerre csökkent. A jól kivitelezett reszlovakizáció, s az asszimiláció a többségi magyarlakta területekről 20-30 km-es mélységben a magyarságot visszaszorította, Szlovákia déli határai felé. Maga szerint ez mi?, testvéri szeretet, vagy a Trianonban megigért többetnikumú asszimilációmentes együttélés, szerintem tudatos elszlovákosítás zajlik.
Ön már látott, olyan autonóm-területet, ahol csak a kisebbség él, miféle ok az hogy a többségi nemzethez tartozóak kisebbségbe kerülnek, igen, de hol?, a saját hazájukban, ahol a törvény és az alkotmány őket védi, az autonómia, az nem az ország területének a leválasztását jelenti, csupán azt, hogy a kisebbségi nemzet is megkapja ugyanazokat a jogokat, amelyek a többségnek automatikusan alkotmányból kifolyólag megvan, maga szerint ez bűn, hogy a kisebbség is ezeket a jogokat kéri önmagának 86 éves durva asszimilációs politika után. Ha az önökféléknek a viselkedése nem lenne fariezusi már rég felkinálták volna a kisebbségnek az azonos jogokat. Nem vagyok ezen a téren optimista, így hát majd kiharcoljuk önmagunknak, békésen, de egyúttal határozottan is, s ha kell elmegyünk Strassburgba is. Miért? Mert jogunk van rá, ha tetszik önnek, ha nem.
Bósza János

A kenyérdobálásnak vége

2006.7.5
Hazánkban, szülőföldünkön a nacionalizmus malmai lassan, de biztosan felörlik az arányiban nagyon megfogyatkozott felvidéki magyarságot. Nyolcvanhat évvel ezelőtt, minden harmadik felvidéki magyar volt, azóta eltüntek a ruszinok, eltüntek a németek, s ma már csak minden tizedik magyar anyanyelvű, az elmúlt tíz év alatt újabb 50.000 csökkent a magyarság lélekszáma. Manapság már nemcsak arányiban, hanem a csökkenés mennyiségileg is megindult.


Útra kelt az utolsó asszimilációs vonat, az exisztenciális lét asszimilációs vonata, ha gyorsan nem építjük fel az autonómia állomást és ha ha nem indítjuk be az autonómia törekvési harcunkat a magyarság Felföldön 20-30 év múlva márcsak mutatóba marad, szétszórva, széttrancsírozva a nacionalisták kénye-kedvének kitéve, hogy véglegesen elszorványosodva, asszimilálva megszünjön létezni. Ezt akarjuk? A magyarság fennmaradásának egyedüli az EÚ által garantált jogi formája a kétetnikumú területi autonómia, ahol mindenki egyforma jogokkal bír és bánásmódban részesül. Az alattomos asszimilációs folyamatokat csakis, az autonómiaharc és magának az autonómiának a kiharcolásával lehet megállítani.
Felföld autonómiája a Commora Aula - autonóm mintaterület létrehozását a szlovák alkotmány nem tiltja, ezért erre az önkormányzási formára jogunk van, magyarságunk, a magyar anyanyelvünk fennmaradása érdekében. Ők állíthatnak bármit, csak egy jön ki a torkukon, a hazugság szava, mert "Minden érv közül a tekintélyen alapuló a leggyengébb".

Bósza János