Satnya érdekképviselet

2014.07.07.

Igen, a felvidéki magyarság érdekképviselete satnya, de nemcsak ilyen jelzővel lehet a politikusainkat titulálni, hanem azt is el lehet róluk mondani:

1. Önző módon csakis a saját érdekből politizáltak,
2. Rengeteg régi megélhetési és a kommunistáknak, az ideológiájuknak behódolt politikus és karrierista lett az un. felvidéki magyar politikum vezető egyénisége,
a/ Ezzel magyarázható, hogy 1998-ban olyan gyámoltalanul és kapzsi módon kezdtek látszatpolitizálásba és első helyen a saját karrierjük, meggazdagodásuk és hatalomba való törekvésük volt a főcél,
b/ Sajnos egyetlen egy ma politizáló fölvidéki magyar politikusról nem mondható el, hogy erkölcsösen és értünk politizálna, A fiatalok, akik a régi kommunista ideológiában felnőttek nyomdokaiban próbálnak feltörekedni, az öregeket félreállítani ugyanazokat az eszközöket használják a karrierépítés okán, mint a régi világban felnőtt elődeik,

Coethe szerint: “Aki nem próbálja meg a lehetetlent, az a lehetségest sem fogja elérni soha.” . Nos ez nagyon találó állítás, ami a mi magyar politikusainkra nagyon jellemző, mert ők az eltelt 24 év alatt sokat beszéltek, fűt-fát ígértek, de gyáva nyuszi módjára politizáltak, semmit nem tettek a felvidéki magyarság érdekében, megmaradásunkért. Ami legszomorúbb, ma is itt tartunk. A régi garnitúra, akik a politikából jól meggazdagodtak, vagy jól eléldegéltek és van utánuk feltörekvő középosztály, fiatalság, akik megpróbálják a kommunista érában felnőtt látszat nemzetmentőket félreállítani. Ezzel csak az a baj, hogy ők is ugyanolyanok , mint azok, akiket el szeretnének az útból takarítani. Ők sem képesek semmi megvalósítható és reális megmaradási víziót bemutatni, konkrét tettekkel azt bizonyítani, hogy érdemes vezetni minket. Ott próbálnak és azok között politizálni, akik már rég elárultak minket. Ez így kontraproduktív, mert akarva akaratlanul is olyanokká válnak, mint akiket félre szeretnének tenni az útjukból. A régi és a feltörekvő új garnitúra egyugyanazon húron pendülnek, egyugyanazon érdekek mezsgyéjén politizálnak. Aki pedig rámutat az álszent és hamis viselkedésükre azt azonnal félreállítják.

Mit lehet tenni az ilyen helyzetben?

1. Nem szabad közéjük beállni, mert ugyanolyanak leszünk, mint ők és hiába fogjuk azt hangoztatni, hogy mi jobbak vagyunk és belülről akarjuk a dolgokat megváltoztatni, de ez nem igaz. A legjobb szándék a fertőben elpusztul és marad az álszent és hamis politizálás.

2. Csakis kívülről lehet a dolgaink irányítását a helyes útra terelni. Tudatosan nem azt írom megváltoztatni, mert ahhoz sok idő és rengeteg tetrekész ember, erkölcsös polgár kell.

3.
a/ elsősorban rá kell mutatni a hibákra, apolitikusaink hazudozásaira, semmittevésükre és az élősködésükre. Addig kell a bizonyítható tényeket hangoztatni, ameddig a többség rá nem ébred arra, hogy a politikusaink egy negyed százada félrevezetnek minket,

b/ meg kell próbálni kívülről szervezkedni, mégha rengeteg nézet és sérelem mezsgyéjén is fog történni,

c/ meg kell fogalmazni, majd elfogadni a megmaradásunkhoz szükséges minimumot,

d/ főleg olyanokat kell megpróbálni beszervezni, akik még nem sározódtak be és őszintén gondolják azt, hogy lehet a politikában erkölcsösen is rést venni, küzdeni a az alkotmányos jogainkért,


2006-ban, amikor a először megfogalmaztam és leírtam a nézeteimet, rámutattam a politikusaink kétszínűségére és felvázoltam egy lehetséges utat, az a cél vezérelt, hogy megváltoztassuk a felelőtlen és pokolba vezető politizálásunkat.
Semmi tapasztalattal nem rendelkeztem, csupán írtam és nyíltan véleményt formáztam. nem ijedtem meg akár és a leginkább medializált és szentként imádott politikusainkat is kritizálni a tehetetlenségükért és a megélhetési politizálásukért. Így sokszor leírtam a véleményemet, konkrétan rámutattam Duray, Csáky, Bugár, Berényi és a többi politikus, másodvonalbeli feltörekvők és a megalkuvó fiatalok hamis és erőtlen politizálásukra. Igyekeztem mindig konkrét lenni. Persze bizonyára sok hibát is elkövettem, főleg akkor, amikor a provokatívok, a politikusaink talpnyalóinak a támadásaiknak felülteltem, elkezdtem velük az érvek segítségével vitázni. Hamarosan rá kellett jönnöm, ha pénzről és hatalomról van szó, akkor ezeknek semmi sem szent. Kikezdték a családomat, sziszes ügynöknek neveztek mindenfajta bizonyítékok nélkül, féligazságokkal érveltek és a felvidéki magyarság jobbik felét megtévesztették és félrevezették hazugságaikkal és az ellehetetlenítés eszköztárával. Ebben főleg az MKP talpnyalók voltak azok, akik féltették a hatalmukat, így minden megtettek, hogy az igazságot ne tudjam megfelelően tálalni.
Ennek egyik legékesebb bizonyítéka az volt, amikor egy éve sikerült létrehoznom a felvidéki FMNT (Felvidéki Magyar Nemzeti Tanácsot), figyelmetlenségem és hiszékenységemnek köszönhetően egy duraysta talpnyalót is bevettem, azt hittem igaz ember, de kiderült róla egy célja volt, hogy kiprovokáljon, hazudozzon , megtévessze azokat féligazságaival és álszent stílusával, akiket nagy nehezen sikerült beszerveznem egy jól induló megmaradási küzdelembe. Azóta kiderült, hogy ez az aljas stílusa sikerrel járt, mert hagytam magamat kiprovokálni, a vitákban igyekeztem érvelni, de rájöttem, hogy ő a háttérből jó anyagi bázisának a segítségével, mindenkit megfertőzött elbutított, félrevezetett a hazugságaival.

Nos ez már történelem, tanultam belőle, aminek egy komoly tanulsága az, hogy az MKP-s megélhetési politikusok, ha a hatalomról és zsírosbödönről van szó, akkor mindig minden be fognak vetni, hogy ott maradhassanak a húsosfazék körül és tovább hazudhassanak nekünk.

Nos, mi a megoldás, mit is kéne tenni?

Sokat írtam erről is már, de újból és újból megismétlem. Szerintem a meglévő pártjaink az MKP, a Híd és az MKDSZ is orvosolhatatlan hibákkal rendelkeznek, ők nem akarnak megváltozni, politikusaik karrieristák, hazudozók és semmit nem tesznek a megmaradásunkért. Csakis egy út létezik, létre kell hozni egy igazi autonómista pártot, be kell jegyeztetni és a felvidéki magyarságot a magunk oldalára kell állítani.

Azt mondjátok ez lehetetlen dolog, nem az, mert szerintem lehetetlen dolog nincs, csak nemakaró és tehetetlen ember.

Ezért egységre szólítom fel a felvidéki magyarságot, a politikusaink jobbik felét pedig erkölcsös politizálásra.

Valentin Zsifkovits szerint:
1. Az egyéni érdeket kapcsold össze a közjóval, a közösség érdekével!
2. Törekedj a hatalomra, de ezt az igazság és a szeretet szolgálatába állítsd!
3. Keresd a sikert, de közben ne áruld el lelkiismeretedet!
4. Próbálj az ellenfélben és az ellenségben testvért és barátot látni!
5. Szállj szembe az alsó határerkölccsel, és ne feledkezz meg arról, hogy van lehetőség fölső határerkölcsre törekedni!
6. Szónoklatokban és ígéretekben maradj hű az igazsághoz!
7. Mint politikus légy a média barátja, de ne hallgatója; mint újságíró érezz felelősséget a média iránt, mint fogyasztó légy kritikus vele szemben!
8. Légy hű az alapelvekhez, de ne légy merev az alapelvek tekintetében!
9. Úgy törekedj anyagi javakra, hogy közben ne sértsd meg, hanem támogasd a nem materiális értékeket!
10. A politikai élet valóságában is kövesd azokat az alapelveket, amelyek politikai tevékenységednek értelmet és célt adnak!

"A politikai kultúra megújítása tulajdonképpen a politikai kultúra lényegének megvalósítását jelenti. A politikának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy egy nép élete a maga egészében ki tudjon bontakozni, és közben tagjainak személyisége is kibontakozzék azáltal, hogy az élet egyes területein részt vesznek az egész kibontakoztatásban. A politikai kultúra tehát nem a társadalom fölötti uralom eszköze, hanem lényegében feladat az emberi szellem kibontakoztatására és az emberi értékek megvalósítására. A megújuló politikai kultúrának tudatosítania kell az emberekben, hogy a materializmust és az ökonomizmust zászlajára tűző politika veszélyezteti a humánumot; emellett természetesen követnie kell az anyagiakat és a gazdaságosságot is. A politikai kultúra megújításának össze kell kapcsolódnia a szellemi, erkölcsi és vallási értékek átfogó erősítésével. " http://www.szepi.hu/irodalom/kedvenc/kc_040.html

Nos, ha megtanulunk ezen pontok mezsgyéjén politizálni, csakis akkor leszünk érdemesek, hogy képviselhessük és ténylegesen küzdhessünk a felvidéki magyarság elemi megmaradási érdekeiért.


Bósza János