1. Mit lehet tudnom?
2. Mit kell tennem?
3. Mit szabad remélnem?
2011.04.30.
Tisztelt Barátaim!!!
Elnézést a megszólításért, de most mint húsvér emberekhez, nem pedig, mint képviselőkhöz akartam szólni.
Tisztességes nevem Bósza János, Felvidéken születtem, itt élek Öregkomáromban, itt éltem le az életem nagy részét. Most Önökhöz szólok, azokhoz a honfitársaimhoz, akik jó döntéseikkel sok hasznosat, téves nézeteikkel fájdalmat és orvosolhatatlan hibákat követhetnek el. Nincs jogomban kritizálni Önöket, sem döntéseiket, én csak egy egyszerű halandó vagyok, egy senki, akinek az életét az erkölcsös, vagy ennek hiányában hozott döntések nagyban befolyásolják, befolyásolták. Az erkölcs vagy morál fogalma alatt mai köznyelvi szóhasználatunkban a magatartásunkat befolyásoló, általunk (vagy a társadalom által) helyesnek tartott szabályok összességét értjük. Az erkölcsnek van többfajta jelentéstartalma és színezete például „lovagi erkölcs”, „polgári erkölcs”, „paraszti erkölcs” vagy akár képviselői erkölcs" is létezik. Maradjunk a politikai erkölcsnél, amit Valentin Zsifkovits professzor 10. pontba foglalta a politika és az erkölcs közötti feszültséget.
Az első parancs: Az egyéni érdeket kapcsold össze a közjóval, a közösség érdekével!
A második parancs: Törekedj a hatalomra, de ezt az igazság és a szeretet szolgálatába állítsd!
A harmadik parancs: Keresd a sikert, de közben ne áruld el lelkiismeretedet!
A negyedik parancs: Próbálj az ellenfélben és az ellenségben testvért és barátot látni!
Az ötödik parancs: Szállj szembe az alsó határerkölccsel, és ne feledkezz meg arról, hogy van lehetőség fölső határerkölcsre törekedni!
A hatodik parancs: Szónoklatokban és ígéretekben maradj hű az igazsághoz!
A hetedik parancs: Mint politikus légy a média barátja, de ne hallgatója; mint újságíró érezz felelősséget a média iránt, mint fogyasztó légy kritikus vele szemben!
A nyolcadik parancs: Légy hű az alapelvekhez, de ne légy merev az alapelvek tekintetében!
A kilencedik parancs: Úgy törekedj anyagi javakra, hogy közben ne sértsd meg, hanem támogasd a nem materiális értékeket!
A tizedik parancs: A politikai élet valóságában is kövesd azokat az alapelveket, amelyek politikai tevékenységednek értelmet és célt adnak!
Szeretném, ha soraimat nem értenék félre, nem a kioktatás a feladatom, mert erre nincs jogom és a célom sem ez.
Szelíd győzelem a célom
Nekem nincsenek ellenségeim,
csak ellenfeleim, akik más nézeteket vallanak.
Egy a feladatom, hogy
szelíd győzelmet arassak felettük úgy, hogy az én igazságom az ő igazságukkal legyen teljes.
BJ
Az Ő igazságával legyen teljes, az Önök igazságával legyen teljes.
Számomra nem létezik Fideszes, KDNP-s, MSZP-s, Jobbikos, LMP-s, vagy független képviselő, én Önökben csak a magyar embert és olyan embereket látok, akinek a nép bizalmat szavazott, hogy tetteikben erkölcsös politizálást folytassanak. Tehát most Önökhöz, mint a 10 milliós Magyarország a nép által választott képviselőihez szólnék.
Felvidéken pusztul, asszimilálódik és elszórványosodik a felvidéki magyarság, arányaiban 1920-ban minden harmadik polgár magyar nemzetiségű volt, ma már, csak minden 11-k. Vajon mi ennek az oka? Most rengeteg okot lehetne felsorolni, amelyek önmagukban kevésbé befolyásolták, de összességükben azt eredményezték, hogy másfél millió magyar helyett, alig fél millióan vagyunk és ha hinni lehet az előjelzéseknek, bizony először a történelemben az idei népszámlálás után ez alá fogyatkozunk.
Nép szava, Isten szava.
A felvidéki magyar nemzetrész segélykiáltása vajon eljutott-e Önökhöz, vagy csak a felvidéki magyar megélhetési politikusok szava és médiáik féligazsága az amit hallani lehet a parlamenti padsorokban? Sajnos azt hiszem nagyon keveset tudnak arról, hogy valójában mi is zajlik Felvidéken, az igazságot a nép szintjén, valahol ott kell keresni.
Hat évvel ezelőtt megérintett az autonómia ügy fontossága és az alkotmányos jogegyenlőség jogossága. Azóta elkötelezett híve lettem ezeknek a gondolatoknak. Úgy éreztem az autonómia és az azonos jogok békés követelése nem alkotmányellenes sem nem ütközik semmiféle törvénybe. Ahogyan nem is ütközik. A szlovák alkotmány kimondja minden polgára nemre, nemzetiségre való hovatartozás nélkül jogban és méltóságban egyforma, mindenfajta etnikai alapú diszkrimináció tiltva van. Ez az elmélet, de ..... a gyakorlat más.
Új alkotmány és az autonómia
D) cikk
Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.
tehát:
az egyéni és közösségi jogaikat segíti;
támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket;
Kérdésem az aki a felvidéki magyar közösség megmaradásának az egyedüli zálogát az autonómiát fogja követelni, annak az alkotmányból kifolyólag a magyar állam köteles segítséget nyújtani? Ezt komolyan gondolják? Pontosabban úgy gondolják, ahogyan az le van írva, vagy marad minden a régiben és csak az MKP megélhetési politikusai vonatkozik mindez. Csakis őket fogják továbbra is támogatni, a lyukas zsákba önteni a magyar adófizetők pénzét. Pedig az MKP és megélhetési politikusai nem akarják az autonómiát, megmaradásunk egyedüli zálogát, még csak beszélni sem mernek róla. Most akkor ez hogyan is van?
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Felvidéken létezik egy stabil mag, akik csakis az autonómia békés kikövetelésében látják megmaradásunk egyedüli zálogát. Az igazsághoz tartozik, hogy ezek az emberek szétszórva, néha egymást sem ismerve tevékenykednek, amennyire önerőből erre képesek. Az MKP-s Szülőföld Alapból támogatásra nem számíthatnak, mert minden forrásból ki vannak rekesztve. A Hídas és az MKP-s médiák cenzúrázzák őket és nézeteiket teljesen ellehetetlenítették, kirekesztették a médiákból, vagy tudatosan elferdítették. Sajnos ehhez hathatós segítséget nyújtanak a magyarországi médiák is akarva, akaratlanul. A magyar, a magyarországi adófizetők pénzén működtetett médiákból ontják a féligazságaikat gyáva és megalkuvó módon. A magyar állam azokat a magamutogató politikusokat futtatja, támogatják, medializálják, akik valójában 21 éve semmit sem tettek megmaradásunkért. Képtelenek voltak 21 év alatt egy autonómia-tervezetet elkészíteni, majd a szlovákiai parlamentben bemutatni, vitára bocsájtani.
Akinek esetleg úgy tűnne, hogy mindazt amit írok hazugság, vagy szándékos dezinformáció, azt megkérném arra, hogy legalább egy olyan dolgot mondjon, amit a felvidéki magyar megélhetési kékvérű elit a felvidéki magyar nemzeti közösség javára, érte létrehozott. Sajnos ilyen nincs.
Velük ellentétben, nekünk már 4 éve van autonómia-tervezetünk, egy megvalósítható javaslat, ami nem irányul más nemzetiségek ellen, így a szlovák ellen sem, de a magyar nemzetközösségnek, a roma etnikumnak bebiztosítja az alkotmányos azonos jogokat. Még Slota SzNP sem tudott belekötni egyetlen egy fejezetébe. Vajon miért?
Ez a tervezet megvalósítható és a szlovákok számára is elfogadható. Vitára kéne bocsájtani, de erre az MKP képtelen, nem meri, mert attól félnek, hogy egy későbbi potenciális tárgyalások keréktörője lehetne, akár a SMER-rel, vagy a mostani kormánypártokkal. Inkább az autonómia tervezetet lehülyézik, annak alkotóit lenézik és hiteltelenként mutatják be. Mindez közönséges hazugság.
Most akkor, hogyan tovább? Tovább fogja a magyar állam mindenkori kormánya az MKP-s nemakarók szervezeteibe önteni a magyar adófizetők pénzét, vagy végre a lábukra állva megkérdezik az MKP-tól és az eredmények hol maradnak el?
Mi semmi mást nem akarunk, csak annyit, hogy egy parlamenti bizottság hallgasson meg minket 3-4 tagú küldöttséget küldenénk, ahol első kézből és őszintén meghallgathatják, megtudhatják , hogy valójában mi is a helyzet Felvidéken.
Szeretnénk elindítani egy saját TV-t, rádiót, napilapot, heti újságot és kint az emberek között elmondani, elmagyarázni magyarnak, szlováknak miért nem kell félni az autonómiától, miért jó az mind a két nemzetnek. Ehhez kérjük az Önök hathatós támogatását az új alkotmány (Alaptörvény) hivatkozásul a d) fejezetében írottakra :
Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.
Ha Önök komolyan gondolták (amiben hiszek) az Alaptörvény megalkotásakor, hogy a nemzet összetartozását a szemük előtt tartják, felelősséget viselnek a határokon kívül rekedt, élő magyarok sorsáért, akkor segíteni fogják azokat az elképzeléseket, amelyek ténylegesen elősegítik a megmaradásunkat az ezer-száz éves szülőföldünkön. Segítenek a közösségi jogaink érvényesítése terén, úgy ahogyan azt az új Alaptörvény tartalmazza.
Megmaradásunk egyedüli záloga a békés autonómia küzdelem, úgy ghandisan, kingesen, vagyis nyíltan és békésen, mind a két ország törvényeinek a tiszteletben tartása mellett, de egyben határozott módon kiállni az alkotmányos jogegyenlőség mellett. Mindehhez kell az Önök az alkotmányba foglalt hathatós és tényleges támogatása, mert megfelelő média nélkül nem tudjuk elmondania a felvidéki magyarnak miért jó megoldás a bajainkra az autonómia és nem tudjuk meggyőzni a többségi szlovákságot sem miért nem kell félniük az autonómiától.
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.
Ehhez kérjük az Önök segítségét. Nem kérünk semmiféle plusz támogatást, csak annyit, hogy a Felvidéknek szánt támogatások ne egy megélhetési elit zsebébe vándoroljon, ne horvátországi üdülésre és saját egzisztenciájuk fenntartására, pazarolódjon el, hanem effektív módon, a felvidéki magyar közösség érdekében legyen felhasználva.
Van egy álmom, hitem, önbecsülésem ... jogegyenlőségnek és erkölcsös politizálásnak hívják, ami a szabad akarat mezsgyéjén egyforma jogokat és megmaradást biztosít a felvidéki magyarság számára.
Sokan kérdezik, hogy miért küzdök az autonómiáért, nem tudom, csak azt tudom, hogy békésen harcolnom kell a jogegyenlőségért, minden polgár azonos jogaiért, legyen az magyar, szlovák, roma, vagy más nemzetiségű, más nemzetrész szerves tagja. Csak ezt tudom. Meddig maradok egyedül ebben a küzdelemben, mindenki lelkiismeretére bízom.
Igenis ki kell állni a jogainkért, ha
demokrácia van, akkor jár az autonómia nekünk is. Ugyanúgy adózunk, mint a szlovák nemzetiségű állampolgárok, ugyanazok a jogok, lehetőségek és minden egyéb is megillet minket.
jogegyenlőség - rovnoprávnosť
kanunosko egalipe
Most a döntés az Önök kezében van, csak annyit kell tenniük, hogy Valentin Zsifkovits professzor 10. pontja szerint erkölcsös döntést hoznak.
Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!
A Szent Korona Őrzője - 2009.03.11.
A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.
Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"
Az önrendelkezésről - 2009.03.05.
Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."
Vígh Károly - 2009.03.05.
„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”
Az élet - 2009.03.02.
Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.
Cikkajánló: - 2009.03.01.
Slota sértegethet minket, klikk a képre
Autonómia terv. klikk a Commora képre - 2006.09.01.
Kukac.sk link felvidéki magyar fórum - 2007.12.15.
Rovásírás - 2007.06.09.
Újévi mondóka - 2008.01.01.
Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya
Lao Ce - 2008.01.24.
Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.
Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.
Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.
Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.
És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.
S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"
Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.
Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.
Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.
Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.
S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.
Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Hun imádság - 2009.03.14.
Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.
HUN IMÁDSÁG
MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.
MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.
TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.
TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.
Petõfi Sándor: A szájhõsök - 2009.03.17.
Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?
Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.
Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.
S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.
Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!
Petőfi Sándor
Soviniszta - 2009.03.26.
Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.
Táncsics Mihály: - 2009.03.30.
Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.
József Attila - 2009.04.03.
«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)
Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogybotorkál Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:
Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."
Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)
De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:
Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."
Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"
A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó