Slota Orbán Szlovákiából való kitiltását javasolta

2009.6.3
Orbán Viktor Szlovákiából való kitiltását és a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) törvényen kívül helyezését javasolta a pozsonyi parlament rendkívüli ülésén Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke.
A szerda délután megnyílt tanácskozás egyetlen napirendi pontját az a nyilatkozattervezet képezi, amely elítéli Orbánnak és más magyar politikusoknak az EP-kampány során elhangzott "nacionalista kijelentéseit", amelyek állítólag veszélyeztetik Szlovákiát.
Slota szerint Orbán "fanatikus" politikus, akinek célja Nagy-Magyarország felújítása, s ennek a célnak elérésében "semmi sem gátolhatja meg". A szélsőséges magyarellenességéről ismert SNS-vezér nyolcpontos javaslatában szükségesnek vélte, hogy fogadjanak el törvényt a köztársaság védelméről, büntessék azokat a mozgalmakat, amelyek megkérdőjelezik a háború utáni közép-európai rendezést, és szorgalmazzák a magyarok határok feletti egyesítését. Slota kötelezővé tenné Szlovákiában a kizárólag szlovák nyelvű érettségi vizsgákat és főiskolai felvételiket, nyelvvizsgához kötné a munkapiaci érvényesülést, és a reciprocitás elvét érvényesítené a magyarországi szlovákok és a szlovákiai magyarok jogi helyzete között. A szlovákiai magyaroknak szerinte így csak egy képviselőjük lenne a parlamentben, mint ahogy azt az - egyébként csak "papíron létező" - magyarországi kisebbségi törvény is rögzíti.
A politikus úgy fogalmazott, hogy "a Dunán túl máig nagyon sok politikailag beteg ember él", akik nem fogadják el a két világháború utáni rendezést és a békeszerződéseket. Szerinte Orbán úgy viselkedik, "mint aki hidegháborút visel szomszédai ellen". Az SNS elnökének meggyőződése, hogy a kisebbségi magyar EP-képviselők nem szolgálhatnak két urat, az egyiket el kell árulniuk. Ez Szlovákia lesz. Megjegyezte: ha az EP-ben több lesz a magyar képviselő, mint amennyi mandátuma Magyarországnak van, az a feszültség növekedéséhez járul hozzá.
Robert Fico kormányfő, aki Slotát megelőzően szólalt fel, szintén "nagymagyar nacionalizmusról", magyar "irredentizmusról és revizionizmusról" beszélt, amely nemcsak Szlovákiát, de egész Közép-Európát veszélyezteti. A szlovák miniszterelnök nagyon éles szavakkal bírálta Orbán kijelentéseit, s aláhúzta: "Magyarországon egyre inkább teret nyernek a szélsőséges erők", s ezeket a szélsőségeket a szomszédos országokban is terjesztik. Azt állította, hogy a "magyar kártyát" nem a kormánykoalíció, hanem az MKP vette elő, amikor részt vett a Fidesz kampánygyűlésén Esztergomban. Azzal vádolta az MKP-t, hogy szlovákellenes politikát folytat, és viszályt szít a szlovákok és a magyarok között.
A szlovák miniszterelnök ugyanakkor kijelentette, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokat jónak, s több tekintetben a nemzetközi szintet meghaladónak tartja. "Elfogadhatatlan azonban, hogy országaink közti kapcsolatokat egyetlen kérdésnek, a nemzeti kérdésnek rendeljük alá, s ebből a szemszögből szemléljünk mindent" - jelentette ki. Megerősítette, hogy magyarországi látogatásra készül, s továbbra is minden feltétel nélkül kész bárhol és bármikor találkozni magyar partnerével. (MTI)

http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=5386

2009. június 3. [16:50]
Fidesz: tragikomikusak az Orbánt elítélő szlovák nyilatkozatok

A Fidesz már-már tragikomikusnak tartja az Orbán Viktort elítélő szlovák kormánynyilatkozatokat és az ügyben összehívott rendkívüli szlovák parlamenti ülést - Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerdai sajtótájékoztatóján úgy vélte, a szlovák kormánypártoknak ezzel az a célja, hogy az európai parlamenti választások előtt magyarellenes kampánnyal mozgósítsák a szélsőséges szlovák szavazókat.
A Fidesz leghatározottabban elítéli, és már-már tragikomikusnak tartja a szlovák kormány nyilatkozatát, illetve azt, hogy a szlovák parlament rendkívüli ülését összehívták annak érdekében, hogy Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, Csáky Pált, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) vezetőjét, valamint a Fideszt és az MKP-t elítéljék - mondta Németh Zsolt.
Szerinte a szlovák kormánypártoknak ezen fellépése nem célozhat mást, minthogy az EP-választások előtt a "legalantasabb hungarofób és magyarellenes kampánnyal mozgósítsák a szélsőséges szlovákiai szavazókat". Hozzátette: a szerdán délután kezdődött parlamenti üléssel arról akarják elterelni a figyelmet, hogy Jan Slota révén "egy fasisztoid politikust" emeltek kormányzati szerepbe Szlovákiában. (MTI)

http://www.vajma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=5385

Megnyílt a szlovák parlament Orbánnal foglalkozó rendkívüli ülése - Ellenzéki nyilatkozat

2009.06.03.
(Frissítve) Rendkívüli ülésen foglalkozik Orbán Viktornak a Kárpát-medencei magyarság európai parlamenti (EP) képviselete kapcsán a közelmúltban elhangzott kijelentéseivel a szlovák parlament. (Slota és Fico beszéde. Csáky nyilatkozata.)
17:05
A parlament mai rendkívüli ülésén egyébként nem vett részt az MKP frakciójából kilépett három képviselő: Bugár Béla, A. Nagy László és Gál Gábor. Bugár Béla szerint Csáky Pált is terheli felelősség a kialakult helyzet miatt.

16.15
Csáky Pál Ján Slota parlamenti beszéde alatt - az MKP valamennyi képviselője elhagyta a tárgyalótermet - nyilatkozott a TA3 hírtévének. Irónikusan megjegyezte, hogy Fico a magyar nemzetiség számára kihirdette az autonómiát. Ezzel Fico beszédének tartalmára utalt, amelynek állandó témája volt a magyar autonómia igénye. Csáky szerint egyetlen-egy párt programjában sem szerepel ez a programpont. Ugyanezzel érvelt a két ellenzéki vezető közös nyilatkozatára is, amelyben Csáky elhatárolódását kérték Orbán autonómia követeléseitől. A sajtón keresztül megkérdezte tőlük, mit szólnak ahhoz, hogy Fico már kihirdette számunkra az autonómiát? Az MKP-nak nincs ilyen követelése!

16.00
Orbán Viktor Szlovákiából való kitiltását és a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) törvényen kívül helyezését javasolta a pozsonyi parlament rendkívüli ülésén Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke.

A szerda délután megnyílt tanácskozás egyetlen napirendi pontját az a nyilatkozattervezet képezi, amely elítéli Orbánnak és más magyar politikusoknak az EP-kampány során elhangzott "nacionalista kijelentéseit", amelyek állítólag veszélyeztetik Szlovákiát.
Slota szerint Orbán "fanatikus" politikus, akinek célja Nagy-Magyarország felújítása, s ennek a célnak elérésében "semmi sem gátolhatja meg". A szélsőséges magyarellenességéről ismert SNS-vezér nyolcpontos javaslatában szükségesnek vélte, hogy fogadjanak el törvényt a köztársaság védelméről, büntessék azokat a mozgalmakat, amelyek megkérdőjelezik a háború utáni közép-európai rendezést, és szorgalmazzák a magyarok határok feletti egyesítését. Slota kötelezővé tenné Szlovákiában a kizárólag szlovák nyelvű érettségi vizsgákat és főiskolai felvételiket, nyelvvizsgához kötné a munkapiaci érvényesülést, és a reciprocitás elvét érvényesítené a magyarországi szlovákok és a szlovákiai magyarok jogi helyzete között. A szlovákiai magyaroknak szerinte így csak egy képviselőjük lenne a parlamentben, mint ahogy azt az - egyébként csak "papíron létező" - magyarországi kisebbségi törvény is rögzíti.
A politikus úgy fogalmazott, hogy "a Dunán túl máig nagyon sok politikailag beteg ember él", akik nem fogadják el a két világháború utáni rendezést és a békeszerződéseket. Szerinte Orbán úgy viselkedik, "mint aki hidegháborút visel szomszédai ellen". Az SNS elnökének meggyőződése, hogy a kisebbségi magyar EP-képviselők nem szolgálhatnak két urat, az egyiket el kell árulniuk. Ez Szlovákia lesz. Megjegyezte: ha az EP-ben több lesz a magyar képviselő, mint amennyi mandátuma Magyarországnak van, az a feszültség növekedéséhez járul hozzá.
Robert Fico kormányfő, aki Slotát megelőzően szólalt fel, szintén "nagymagyar nacionalizmusról", magyar "irredentizmusról és revizionizmusról" beszélt, amely nemcsak Szlovákiát, de egész Közép-Európát veszélyezteti. A szlovák miniszterelnök nagyon éles szavakkal bírálta Orbán kijelentéseit, s aláhúzta: "Magyarországon egyre inkább teret nyernek a szélsőséges erők", s ezeket a szélsőségeket a szomszédos országokban is terjesztik. Azt állította, hogy a "magyar kártyát" nem a kormánykoalíció, hanem az MKP vette elő, amikor részt vett a Fidesz kampánygyűlésén Esztergomban. Azzal vádolta az MKP-t, hogy szlovákellenes politikát folytat, és viszályt szít a szlovákok és a magyarok között.
A szlovák miniszterelnök ugyanakkor kijelentette, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokat jónak, s több tekintetben a nemzetközi szintet meghaladónak tartja. "Elfogadhatatlan azonban, hogy országaink közti kapcsolatokat egyetlen kérdésnek, a nemzeti kérdésnek rendeljük alá, s ebből a szemszögből szemléljünk mindent" - jelentette ki. Megerősítette, hogy magyarországi látogatásra készül, s továbbra is minden feltétel nélkül kész bárhol és bármikor találkozni magyar partnerével.

13.30
A szerda délután megnyílt tanácskozás egyetlen napirendi pontját az a nyilatkozattervezet képezi, amely elítéli a Fidesz elnökének és más magyar politikusoknak az EP-kampány során elhangzott "nacionalista kijelentéseit", amelyek állítólag veszélyeztetik Szlovákiát.
A Fidesz elnöke Esztergomban egy, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjával (MKP) közösen megtartott választási nagygyűlésen úgy fogalmazott: az európai parlamenti választáson eldől, hogy a Kárpát-medencei magyarságot hányan képviselhetik Brüsszelben. A határon túli területeken tett látogatásaira utalva Orbán aláhúzta: a június 7-i döntés öt évre határozza meg a magyarok súlyát az Európai Parlamentben.
Robert Fico szlovák kormányfő korábban "abszurdnak" nevezte, hogy bárki is valamiféle "fiktív államnak" minősítse a Kárpát-medencét, s úgy vélte, hogy ez az álláspont veszélyt jelent Szlovákia számára.
A parlament külügyi bizottsága szerda délelőtt megtartott ülésén a nyilatkozattervezet elfogadását javasolta a testületnek. Orbán kijelentései "politikailag felelőtlenek, szélsőségesen veszélyesek, és a demokratikus értékek szempontjából abszolút elfogadhatatlanok" - áll a javaslatban. Szlovákia szuverenitását a javaslat szerint azért veszélyeztetik Orbán kijelentései, "mert mi nem ismerünk semmiféle Kárpát-medencét".
A koalíció által kezdeményezett ülésen a három ellenzéki párt közül csak a Magyar Koalíció Pártja (MKP) képviselői vannak jelen. A másik két ellenzéki párt - a Szlovák Demokratikus és Kereszténydemokrata Unió (SDKU), illetve a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) - a kormány korrupciós ügyeiről való figyelemelterelésnek tartja az ülést, s nem vesz részt rajta.
A rendkívüli parlamenti ülés előtt az SDKU és a KDH közös nyilatkozatot fogadott el Szlovákia és Magyarország jószomszédi kapcsolatáról. A nyilatkozatban a szlovák ellenzék felszólítja a magyar parlamentet, hogy támogassa az 1995-ben aláírt politikai alapszerződésen alapuló együttműködést, és utasítsa el azokat a kijelentéseket, amelyek növelik a feszültséget a szlovák-magyar kapcsolatokban. Hasonló hozzáállásra és együttműködésre szólították fel a szlovák kormányt is.
Mikulás Dzurinda, az SDKU elnöke szerint ez a nyilatkozat megfelelőbb válasz Orbán kijelentéseire, mint a rendkívüli parlamenti ülés.
"Az MKP-nek választania kell, hogy Orbán Viktor útját akarja-e járni vagy pedig a KDH és az SDKU útját" - jelentette ki Pavol Hrusovsky, a KDH elnöke azzal összefüggésben, hogy az ellenzéki nyilatkozatot a szlovákiai magyar párt nem írta alá.

Felvidék Ma, MTI, Kokes János, ddg
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=14387&Itemid=1

Index: Orbán Viktor a szlovákok Viagrája

2009, június 3 - 13:36
Az Orbán Viktor Esztergomban elmondott beszéde miatt összehívott rendkívüli parlamenti ülés kiváltó okait járja körül részletes elemzésében az index.hu. A Joób Sándor és Magyari Péter által jegyzett írás szerint „a Kárpát-medencéből bekerülő magyar EP-képviselők összefogására buzdító orbáni mondatok kiváló ürügyet szolgáltattak a magyar kártya ismételt előhúzására, a szlovák kormánypártok célja ezzel az, hogy eltereljék a figyelmet korrupciós ügyeikről és feltüzeljék a választókat“. Az alábbiakban az elemzés rövidített változata olvasható.
Foto: MTI
Beuer Edit EP-képviselő, Csáky Pál és Orbán Viktor Esztergomban
Foto: MTI

…“Az ülést a kormányzó szociáldemokraták (SMER –SD) képviselője, egyben európai parlamenti listavezetője, Boris Zala indítványozta, hogy "elítéljék Orbán Viktor Fidesz-elnök és néhány más politikus európai parlamenti választási kampány során tett ismételt nacionalista kijelentéseit, melyek az etnikai elkülönüléshez, a szomszédos államok szuverenitásának tagadásához és Szlovákia területi egységének megkérdőjelezéséhez és a térség stabilitásának megbontásához vezetnek". A határozati javaslat tervezett szövege mindemellett "nagyra értékeli a Szlovák Köztársaság magyar nemzetiségű polgárainak hozzájárulását az ország közös értékeihez".

Orbán Viktor május 23-án Esztergomban Csáky Pállal, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnökével közösen tartott kampányrendezvényt. Orbán az EP-képviselőségre aspiráló magyarországi, romániai és szlovákiai magyar politikusokra utalva azt mondta: a június 7-i európai parlamenti választáson eldől, hogy a Kárpát-medencei magyarságot hányan képviselhetik majd Brüsszelben, a szavazófülkében minden magyarra egy másik magyar vár a határon túlról.

Erősen bűzlő nagymagyar sovinizmus?

Ján Slota, a szlovák kormánykoalíció tagjának számító szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezezetője azonnal ráugrott Orbán kijelentéseire (az MKP elnökére ezúttal nem tudott támadni, Csáky Pál ugyanis Orbán Viktor után arról beszélt, hogy ők Szlovákia lojális állampolgárai, tisztelik a szlovák népet és megértésben akarnak együtt élni). Slota szerint Orbán szavai „erősen bűzlenek a neonácizmustól [2], neofasizmustól, de legalábbis a nagymagyar sovinizmustól". A szlovák pártelnök szerint katasztrófát jelentene, ha a Szlovákiára eső 13 EP-mandátumból az MKP szerezne meg hármat-négyet.

A Fidesz velős válasza sem késett Slota kirohanására. Szijjártó Péter azt mondta: Slota már „többször bizonyította magáról, hogy egy bunkó, ezt most is igazolta". A Fidesz szóvivője szerint "nagyon furcsa, ha egy európai uniós tagország vezető politikusa nem veszi észre, hogy a jelenlegi folyamatok éppen abba az irányba mutatnak, hogy a nemzetek sokkal fontosabbak lesznek, mint az országhatárok."

A kérdésben Robert Fico szlovák kormányfő is állást foglalt, és nem cáfolt rá szélsőséges koalíciós partnerére. Fico szerint abszurd, hogy bárki is valamiféle "fiktív államnak" minősítse a Kárpát-medencét. „Vagy olyan képviselőink lesznek ott, akik Magyarországot és a Kárpát-medencét fogják képviselni, vagy Szlovákiát és a szociális programokat. Néhányan azt mondják, hogy azok az emberek, akiket a Szlovák Köztársaságban választanak meg EP-képviselőnek, állítólag a Kárpát-medencét fogják képviselni. Hát már teljesen megbolondultunk?" – fakadt ki a szlovák kormányfő.

A Kárpát-medencei Lebensraum

A kérdés már a cseh belpolitikát is foglalkoztatja. Jan Kohout cseh külügyminiszter szerint Prágát is nyugtalanítják azok a kijelentések, amelyeket Orbán Viktor tett a Kárpát-medencei magyarság európai parlamenti képviseletéről. Aggodalmának adott hangot Orbán kijelentései miatt kedden a Budapesten vendégeskedő Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter is.

Miért váltott ki ilyen felháborodást Orbán kijelentése? Azt minden magyar politikusnak, így Orbánnak is tudnia kellett, hogy a Kárpát-medence emlegetése Szlovákiában minden esetben éles reakciókat vált ki. A szlovák belügyminisztérium például tavaly egy hagyományőrző egyesület bejegyzését azért utasította el, mivel az alapszabályában "a Kárpát-medencében élő nemzetek szellemi, kulturális és tárgyi értékeinek megőrzését" is feltüntette. A minisztérium indoklása szerint a földrajzi kifejezésnek "a Szlovák Köztársaság területi egysége szempontjából nincs alapja". Dusan Čaplovič miniszterelnök-helyettes pedig rátett még egy lapáttal, amikor tavaly egy televíziós beszélgetésben azt mondta: a magyar politikusok a Kárpát-medence emlegetésével helyettesítik a náci élettér (Lebensraum) kifejezést.

Emlékezetes, hogy a szlovák parlament tavaly nyilatkozatban ítélte el a Magyar Koalíció Pártja képviselőit, mert azok részt vettek a budapesti Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának konzultatív ülésein (Az ugyanakkor egyelőre nem váltott ki élesebb politikai reakciót, hogy május 22-én a Kárpát-medence különböző országaiban működő magyar részegyházak egyesülésével magalakult a Magyar Református Egyház, igaz, ehhez a fentiek alapján érthető politikai óvatosságból a felvidéki reformátusok nem csatlakoztak, csak nyilatkozatban támogatták).

Az EU-t nem medencék alkotják

A kampányolás persze nemcsak a szlovák belpolitikára jellemző. Minden bizonnyal Orbán Viktor is célzatosan kárpátmedencézett Esztergomban. A liberális Sme című lap kommentátora szerint Orbán és a Fidesz legnagyobb vetélytársát ebben a választásban nem a szocialisták, hanem a radikális Jobbik jelenti. Orbán ennek rendeli alá kampányát. Az egyetlen dolog, amivel Orbánnal Szlovákiában egyetérthetünk, írta a Sme, hogy a Jobbikot kívül kell tartani a valós politikán.

Érdemes megvizsgálni, van-e egyáltalán létjogosultsága Orbán felvetésének, hogy a különböző országokból származó magyar nemzetiségű képviselők közösen álljanak ki Kárpát-medencei ügyekért, a kisebbségben élő magyarok jogaiért az Európai Unióban. A szlovák külügyminisztérium szerint az EU-t demokratikus államok alkotják, nem pedig medencék és egyéb földrajzi egységek, ezért értelmetlen Orbán Viktor kijelentése.

Bár Orbán autonómiát egyáltalán nem emlegetett, az ettől való félelem teljesen alaptalan lenne: ahogy a Sme kommentárja megjegyezte, akárhány képviselője is lesz a magyaroknak az Európai Parlamentben, az egy milliméternyit sem viszi előbbre Orbán, Tőkés és Csáky nemzeti terveit, mert ezekről a hazai parlamentek döntenek. Szlovákiában például csak akkor lehet bármiféle autonómiát bevezetni, ha azt a 150 tagú parlamentben 90 képviselő fogja támogatni.

Az EP-ben a képviselők nemzetközi frakcióban ülnek. Ez azt jelenti, hogy ideológiai szempontok szerint szavaznak általában, az egy országból érkezett képviselők sokszor egymás ellenében, aszerint, hogy az európai szocialisták (PES), az európai néppárt (EPP) vagy mondjuk az európai liberálisok (ALDE) stb. frakcióját erősítik-e. Az EP struktúrájából adódik, hogy alapvetően nem nemzeti érdekeket képviselnek a képviselők, hanem közös ügyekről ideológiai szempontok szerint szavaznak. A nemzeti érdekek képviselete az EU struktúrájában az Európai Tanácsban jelenik meg, ahol a nemzeti kormányok vitatják meg a közös ügyeket.

A magyar lobbi

Ezzel együtt a különböző nemzetiségű képviselők törekednek hazájuk érdekeinek védelmére is. Részben ezért a frakciófegyelem az EP-ben jóval gyengébb, mint általában a nemzeti parlamentekben. Ugyanakkor az is igaz, hogy még a legtöbb képviselővel bíró német képviselők sem lennének képesek egyetlen szavazás megnyerésére sem a többiek ellenében, még akkor sem, ha különböző frakciókban ülő politikusaik véletlenül összefognának. Tipikusabb, hogy azonos érdekkel bíró országcsoportok képviselői fognak össze (például az új keleti tagállamok vagy a halászatban érdekelt országok), de akkor is inkább frakción belül jellemző ez.

A magyar képviselők helyzete annyiban mindenképpen sajátos, hogy a legutóbbi ciklusban három országból is képviselethez jutottak magyar nemzetiségű politikusok. Közülük mindkét felvidéki és három erdélyi magyar képviselő állandó vendégként részt vett a néppárti frakción belül működő Fidesz-delegáció ülésein, sőt, rendre csatlakozott hozzájuk az egyetlen MDF-es képviselő is. Így a néppárti magyarok az általuk képviselt országoktól függetlenül előre egyeztették hogyan szavaznak, bár ez a legtöbb esetben egybeesett az EPP hivatalos irányvonalával. E közös fellépésből azonban kimaradt a 9 magyarországi szocialista és a 2 SZDSZ-es illetve 1 romániai magyar liberális képviselő is.

A magyar politikusokra jellemző, hogy az általuk képviselt országoktól és pártoktól függetlenül aktívabbak kisebbségvédelmi kérdésekben. Például a mostani ciklusban Alapjogi Ügynökség nevű új EU-s intézmény megalakításakor keményen lobbiztak, hogy a nemzetiségi kisebbségek monitorozása is tartozzon az ügynökség alaptevékenységei közé. A közös munka itt azt jelentette, hogy mindenki saját frakciójában igyekezett ugyanazt a javaslatot erőltetni. Az ilyen közös fellépések azonban inkább kivételnek számítanak.

Fontos még megjegyezni, hogy a regionalitás elve egyáltalán nem áll távol az EU-tól. Így lehet érvényes az a gondolat, hogy a Kárpát-medence érdekeit több országból érkező képviselő is védelmezze, legfeljebb a gyakorlatban kérdéses, hogy a kéttucat magyar mire elég az EP-ben. Az EP-ben egyébként több olyan képviselő is van, aki már több országban is szerzett mandátumot. A Zöldek frakciójának mindkét vezetője két-két tagállamban is győzött már különböző ciklusokban képviselőjelöltként, vagyis ők például határozottan egy ideológiát és nem egy országot képviselnek a parlamentben.”

index/para
http://www.parameter.sk/rovat/kulfold/2009/06/03/index-orban-viktor-szlovakok-viagraja



Slota az MKP feloszlatását akarja
2009, június 3 - 15:17
Ján Slota a Magyar Koalíció Pártja feloszlatásáról beszélt a Szlovák Nemzeti Tanács mai rendkívüli ülésén.


Az SNS elnöke kijelentette, hogy az MKP a Fidesszel kollaborál, s együttesen Dél-Szlovákia elszakítására törekednek. Az MKP feloszlatása után a nemzetiség érdekképviseletét a magyarországihoz hasonló módon, az egy nemzetiség egy képviselő elve alapján kívánja ellátni a nemzeti pártvezér.

SITA/PARA

Slota Orbán Szlovákiából való kitiltását javasolta
Törvényen kívül helyezné az MKP-t
( frissítve - 15:51 )
Rettegett Viktor 2009. 06. 03
A+ A- nyomtatás
Orbán Viktor Szlovákiából való kitiltását és a Magyar Koalíció Pártjának törvényen kívül helyezését javasolta a pozsonyi parlament rendkívüli ülésén Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke.
A szerda délután megnyílt tanácskozás egyetlen napirendi pontját az a nyilatkozattervezet képezi, amely elítéli Orbánnak és más magyar politikusoknak az EP-kampány során elhangzott "nacionalista kijelentéseit", amelyek állítólag veszélyeztetik Szlovákiát.

Slota szerint Orbán "fanatikus" politikus, akinek célja Nagy-Magyarország felújítása, s ennek a célnak elérésében "semmi sem gátolhatja meg". A szélsőséges magyarellenességéről ismert SNS-vezér nyolcpontos javaslatában szükségesnek vélte, hogy fogadjanak el törvényt a köztársaság védelméről, büntessék azokat a mozgalmakat, amelyek megkérdőjelezik a háború utáni közép-európai rendezést, és szorgalmazzák a magyarok határok feletti egyesítését. Slota kötelezővé tenné Szlovákiában a kizárólag szlovák nyelvű érettségi vizsgákat és főiskolai felvételiket, nyelvvizsgához kötné a munkapiaci érvényesülést, és a reciprocitás elvét érvényesítené a magyarországi szlovákok és a szlovákiai magyarok jogi helyzete között. A szlovákiai magyaroknak szerinte így csak egy képviselőjük lenne a parlamentben, mint ahogy azt az - egyébként csak "papíron létező" - magyarországi kisebbségi törvény is rögzíti.

A politikus úgy fogalmazott, hogy "a Dunán túl máig nagyon sok politikailag beteg ember él", akik nem fogadják el a két világháború utáni rendezést és a békeszerződéseket. Szerinte Orbán úgy viselkedik, "mint aki hidegháborút visel szomszédai ellen". Az SNS elnökének meggyőződése, hogy a kisebbségi magyar EP-képviselők nem szolgálhatnak két urat, az egyiket el kell árulniuk. Ez Szlovákia lesz. Megjegyezte: ha az EP-ben több lesz a magyar képviselő, mint amennyi mandátuma Magyarországnak van, az a feszültség növekedéséhez járul hozzá.

Robert Fico kormányfő, aki Slotát megelőzően szólalt fel, szintén "nagymagyar nacionalizmusról", magyar "irredentizmusról és revizionizmusról" beszélt, amely nemcsak Szlovákiát, de egész Közép-Európát veszélyezteti. A szlovák miniszterelnök nagyon éles szavakkal bírálta Orbán kijelentéseit, s aláhúzta: "Magyarországon egyre inkább teret nyernek a szélsőséges erők", s ezeket a szélsőségeket a szomszédos országokban is terjesztik. Azt állította, hogy a "magyar kártyát" nem a kormánykoalíció, hanem az MKP vette elő, amikor részt vett a Fidesz kampánygyűlésén Esztergomban. Azzal vádolta az MKP-t, hogy szlovákellenes politikát folytat, és viszályt szít a szlovákok és a magyarok között.

A szlovák miniszterelnök ugyanakkor kijelentette, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokat jónak, s több tekintetben a nemzetközi szintet meghaladónak tartja. "Elfogadhatatlan azonban, hogy országaink közti kapcsolatokat egyetlen kérdésnek, a nemzeti kérdésnek rendeljük alá, s ebből a szemszögből szemléljünk mindent" - jelentette ki. Megerősítette, hogy magyarországi látogatásra készül, s továbbra is minden feltétel nélkül kész bárhol és bármikor találkozni magyar partnerével.

Anna Belousovová, az SNS első alelnöke beszédében kifejtette, hogy véleménye szerint a magyar politika tovább radikalizálódik majd. Úgy gondolja, hogy ha a 2010-es választások után bármelyik párt parneréül választja az MKP-t, az felér egy politikai öngyilkossággal. Belousovová a szlovák ellenzéki pártokat is bírálta, mert azok nem jöttek el a rendkívüli ülésre. „Ha van köztük igazi férfi, akkor jöjjön el“ – szólította fel az ellenzéket a politikus. Rafael Rafaj, az SNS frakcióvezetője Belousovová beszédéhez hozzáfűzve elmondta, szerinte az MKP-ban nincs igazi férfi.



MTI/bumm/aktualne.sk
http://www.bumm.sk/30020/slota-orban-szlovakiabol-valo-kitiltasat-javasolta.html
videó: SME.sk


Rozprava parlamentu: Slota chce zakázať SMK