STV: Trianonról és az autonómiáról is szó volt az Esti téma című vitaműsorban a szlovák televízióban 2008.10.16-án
2008.10.17, 19:00
Az önkormányzatiság karácsonyi csomagolásban egyenlő autonómia(Hronský Marián)
Benes elismerte, hogy 1920-ban a mai MO-i területeken csak 200 ezer szlovák maradt (Kiss), az akkori Cseszko-Szlovenszkóban pedig kb. 1millió magyar, ez nem nevezhető arányos elosztásnak, ha Csallóköz megmaradt volna a Willson akarata szerint MO-nak akkor az arányok 200 ezer szlovák a magyar oldalon és kb. 600 ezer magyar a cseh-szlovenszkói oldalon, ez igazságosabb elosztás lehetett volna. Így minimálisan a területi autonómia Csallóköznek jár, igazságos elégtétel lehetne trianon bűneiért, a maradék magyarságnak pedig a kulturális és a perszonális autonómia (önkormányzatiság - akinek így jobban tetszik).
A kétórás műsor szabad fordítása:
Az Esti témában a szlovák-magyar (belső-külső) kapcsolatokról lesz szó, vagy Mi okozta Trianont?
Megpróbálunk rájönni miért olyan komplikáltak a magyar-szlovák kapcsolatokat.
Čaplovič Dušan, kormányfőhelyettes: Én természetesen a szlovák-magyar kapcsolatokat nem tekintem napjainkban komplikáltnak. Komplikáltak egyes politikusok részére., egyes politikusok komplikálják. Azt gondolom a szlovák-magyar kapcsolatok hasonlóak, mint más államokkal szembeni kapcsolataink, csak ismétlem magamat egyes poltikusoknak nem érdekük, hogy standart kapcsolatok legyenek, az egyik és a másik oldalról. A szlovák-magyar kapcsolatoknak megvan a saját történelmi genézisük (eredet), fejlődési folyamataik, eléggé komplikáltak ezek a folyamatok. Gondolom ezekről fogunk ma beszélni, olyan értelemben, hogy egyességre jussunk egy jövendőbeli magyar-szlovák kiegyezésért. Valami hasonló, ami a francia-német kiegyezéshez vezetett. Elsősorban le kell zárni a multat, olyan anyagokat kell készíteni,a mi elvezet a kiegyezéshez. Ez főleg a történészek feladata lesz, hogy ne a sérelmek oldaláról közelítsen a kiegyezés irányában, azokat egyszerúen le kell zárni. Azok az országok, amelyek ezt elérték, kapcsolataik normalizálták, ott is akadnak olyan csoprtok és egyének, amelyeknek a céljuk a feszültségkeltés, de az állami szerveknek sikerült a népeket megnyugtatniuk. Itt Közép-Európában a szlovák-magyar kapcsolatokban is hasonlóképpeb kéne megtörténnie,
Moderátor: Azt mondják az emberek között nincsen semmi problém, mindezt a politikusok csinálják, gerjesztik a nézeteltéréseket.
Miklós László MKP: Én is azért vagyok, hogy a két nép között megbékélés történjen. Majdnem mindennel egyetértek, amit Caplovic úr eddig elmomdott. Azt kívánom még, az a trauma ami itt van nem szabad, hogy a mindennapjainkra hatással legyen. Ezt az én válaszom. Besztercebányán tanítok és semmi hátrányos megkülönböztetést mint magyar nemzetiségű nem érzékelek a munkám végzése közben. Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy a magyar-szlovák kiegyezés megtörténjen. Az is az igazsághoz tartozik a kiegyezés csak akkor történhet meg, ha a kapcsolatokat a jövőbe néző módon rendezzük, mind a két fél megelégedése érdekében. Egyetértek azzal, hogy mind a két oldalom vannak extrém csoportok. Gondolom, nincs nagyobb feszültség a mi népeink között, mint a németek és franciák között, ők is megbékültek.
Moderátor: Azt mondta, hogy dolgozni kell jelenért és jövőnkért. Manapság a területi autonómia fogalma napjaink témája. Az MKP mostani politikája, az autonómia szó helyett egy ekvivalans szót önkormányzitaságot használ. Ez a két fogalom nem fedi egymást. Mikor az autonómiáról beszélünk területi autonómiára gondolunk, amit néhány magasabb szintű MKP-s politikus is támogat. Tőkés reakciója egyértelmű volt, ő mindenhol az autonómiáról beszél nálunk, Romániában is és végérvényesen az autonómia állandó téma a magyarok között Trianon óta.
Miklós László MKP: Nem az MKP megbízásából vagyok itt, de ennek ellenére egyértelműleg elmondhatom, hogy az MKP-nak nincs a programjában az autonómia, a területi pedig egyáltalán nem. Az hogy a dolgokat a kultúrában, iskolaügyben meg legyenek oldva úgy, hogy azok dönthessenek a saját magukról, tehát önkormányzatilag ezekről beszélünk. Másodlagosan azt is el kell ismerni, az autonómia szó az értelmező szótárakban önkormányzást jelent, mi az autonómia szót nem használjuk, mert ez egy tabuszó. Tőkés Romániában él és képzeljék ott egyere ezt nem tabuszó, különben is egy időben Romániában volt magyar autonómia terület Marosvásárhely környékén. Még egyszer az MKP-nak nincsen a programjában benne a területi autonómia, de az az autonómia amit mi emlegetünk idézőjelbe véve az önkormányzatiságot jelent. Lenne egy észrevételem, ha állandóan azt fogják mondani a magyaroknak, hogy ti autonómiát akartok, ti területi autonómára törekedtek, akkor előbb-utóbb azt követelni kezdik (szerinte az extrémisták, Miklós védelmébe vette Caplovic és a Fico kormány retrikáját). Nekünk (MKP) nincs a programunkban az autonómia, végérvényesen a polgárok 70% nem akarja az autonómiát, talán 7% akarja a területi autonómiát, a nagytöbbség az önkormányzatisságot akarja (amit elfelejtett Miklós kimondani, hogy sem a magyarok, sem a szlovákok nincsenek tisztában azzal, mit is jelent az autonómia szó igazából, ezt Hronský kimondta az autonómia karácsonyi csomagolásban egyenlő önkormányzatisággal. Minek kell az MKP-nak hazudozni, hogy nem akarják az autonómiát csak az önkormányzatiságot, mikor az ugyanazt jelenti, nem az autonómia, mint közeg a lényeges, hanem a ledelegált jogok, kétnyelvűség, saját miniparlament, saját iskola és kultúra irányítása. Mindezeket meg lehet valósítani a négy magyarlakta megyén belül is. Az önkormányzatiságot a magyarok 90% akarja -Fórum intézet- tehát akarják az autonómiát, csak az igazi értelmével nincsenek tisztában) fogalmával.
Čaplovič Dušan: EÚ-ban vagyunk és bármiféle mérlegelése az autonómiának, az EÚ-ra nézve romboló hatással van és az egyes államok szétverését jelentené. Mi tudjuk, hogy az autonómia egy lépcsőfok az elszakadás előtt, gyakorlati tapasztalataink vannak ezen a téren, pl Koszovónak megvolt a saját politikai autonómiája. Ez egy érzékeny téma, Szlovákia egy szuverén állam, Akkor amikor Magyarország és Szlovákia is az EÚ tagjai, nem kell tovább és tovább diverzifikálni (megosztani, szétteríteni) és nem kell riogatni, egyes politikusoknak érdekük, hogy ezt tegyék, mert másfajta agendával nem rendelkeznek. és akkor beszélgetnek és inkább létrehozni olyan feltételeket, amire a polgároknak szükségük van ténylegesen a kevert nyelvterületeken. A polgárokat ezek a témák nem izgatják, őket csakis az anyagi megélhetésükkel foglalkoznak, nem kell őket nyomorgatni ezekkel a témákkal. Azért kell hagyni bizonyos teret arra, hogy az egyes etnikumok megtarthassák az identitásukat, például Kelet-Szlovákiában, milyen szépen élnek a különböző kulturák egymás mellett, hisz az EÚ azért olyan gazdag, mert minden nép kultúráját képviseli.
Moderátor:
.....
Moderáror: Különbség az autonómia és önkormányzatiság között, hogy az autonómiát nevezhessük, ami a hatalomról szól és az önkormányzatiság pedig az igazgatásról szól. Most meg tudjuk-e különböztetni, vagy sem?
Čaplovič: Az alkotmány szerint a területi elrendeződés alappillére a község. A községnek megvan a saját önkormányzata. Különböző önkormányzat létezik a nyelvileg kevert területeken. Ott ez a kérdés nagyon érzékenyen érinti az ott élőket. Ezért beszélek mindig a tükör efektusról, ahol a magyar kisebbség többségben van, ott a szlovákok kisebbségben vannak és ezt tudomásul kell venniük. Ha az állami szervektől elvárják, hogy a jogaikat, akkor ugyanúgy a kisebbségbe került szlovákoknak meg kell adniuk a jogaikat. Ez sajnos nem így van. Ezért nem szívesen hallgatom, hogy önkormányzatiság, mert Csáky már elkészítette, az előző kormány idejében, az önkormányzatiságot az önkormányzatiságban, a kisparlamenteket. Eljutott az emberekhez, természetesen az előző kormány ezt elutasította, ezért az effajta megközelítést most is elutasítjuk, mégha a közvéleményhez úgy van tálalva, hogy ilyen anyag létezik, parlament, kisparalamente, tehát állam az államban, kénytelenek vagyunk mindezt elutasítani. Komolyan, lehet szépen élni, a polgári elven annélkül, hogy a nemzeti identitásokat szétvernénk, felesleges nemzetiségi alapon,mondogatni ez én fogom irányítani, ezt én fogom irányítan.
Miklós László: Igen az önkormányzatokat irányítsák a polgárok, másszemszögből nézve a kisparlamenteket léteznek, például Magyarországon léteznek kisparlamentek, mert léteznek nemzetiségi önkormányzatok, amelyek nem jönnek létre az általános választások útján, hanem személyes döntések útján, igen ennek a községnek vannak kisebbségei, tehát ezek a miniparlamentek létrejöhetnek.
Kiss: Nem tudom mikor is kezdődött, hogy az autonómia fogalmát kikiáltották ördögi szónak. Hisz ez egy legitím fogalom az EÚ-ban, hogyha a két érintett állam egyezsége alapján jön létre. Hogyha hiányzik a politikai akarat, mint Szlovákiában, akkor felesleges terítékre hozni, mert ezáltal feszültséget keltünk. Ami a az önkormányzatokat illeti, szintén léteznek más-más államokban. Én, mint történész tudom, hogy nem lehet a közép-európai régióba, csakúgy alaponom a máshol működőképes megoldásokat alkalmazni. Szlovákiában elterjedt az az állítás, hogy sehol máshol nincsenek miniparlamentek. Kérem szépen Finnországban az Arland szigeten klaszikus területi autonómia van, saját kisparlamenttel. Az, hogy minálunk erre szükség van, vagy nem az egy más dolog, de a szlovák politikusok szájából gyakran elhangzik az az állítás, hogy sehol a világban miniparlamentek nincsenek. Ez minket irritál.
Hronský: Az én véleményem szerint, a szlovák politikusok is egy időben kevereték az önkormányzatiság fogalmát az autonómiával. Ezt nagyon jól tudjuk és a mai magyar tálalásban úgy tünik nekem, mint az autonómia karácsonyi csomagolásban, hogy Szlovákiában az önkormányzatiság fogalma jobban elfogadható, mint az autónómia, közben mind a kettő egy és ugyanaz, az önkormányzatiság egyenlő autonómia.
Moderátor: Most szeretném ha trianonról beszélnénk és főleg arról, ami a magyar és a szlovák politikusokat leginkább foglalkoztatja, főleg a felvidéki magyakat, azt a részét a trianoni döntésnek, ami Csallóköz hovatartozása felöl rendelkezett. Trianon után leginkább az volt kritizálva, hogy Csehszlovákiához csatolták Csallóközt, ami tisztán magyar lakta terület volt, ami a wilsoni elvekkel volt ellentétes és a trianoni konferencia elveivel is ellentétes volt. Trianonban beigazolódott Benes rafináltsága, aki meggyőzte a győztes hatalmakat, hogy Csallóközt muszáj Csehszlovákiához csatolni, mert elsősorban Csehszlovákia nem lesz dunai állam és Pozsonyt éhiség fogja fenyegetni. A győztes hatalmak elismerték, a magyarok sohasem.
Hronský: A Csallóköz esete a legkomplikáltabb téma volt, ez így van. Még Masaryk is a kezdetekben azon volt, hogy Csallóköz maradjon Magyarországnak. Ellenben azt akarta, hogy a Duna jobb oldala és egy korridor (40-50 km széles) kötné csehszlovákiát össze Jugoszláviával. Ez Pozsonytól Zágrábig terjedett volna. Visszatérve Csallóközhöz a határ a Kis-Duna mentén húzódott volna, de az argumentáció egyértelmű volt, a katonák szemszögéből nézve, ők a stratégiai helyzetből kezelték az ügyet. Ami Szlovákia határait illette két stratégiai elv volt lényeges. Egyik a Kárpátok, ami pedig a magyarországi határokat illette egyedüli megoldás a Duna volt. Gazdaságilag és katonailag is fontos volt, ami pedig a Kis-Dunát illette, mindenki tudta, hogy nyáron kiszáradt, ez egy újabb argumentáció volt a szlovák fél részéről. Ez stratégiai döntés volt.... Csallóköz magyar nemzetiségű polgárai is kérték, hogy Csehszlovákiához tartozzanak.
Kiss Jozef: Természetesen a határok meghatározásánál különböző argumentációt használtak. Tehát stratégiait és etnikait is. Ellenben kell látni, hogy lényegében a határok meghatározásának három összetevője volt. Hacsak egy ősszetevő hiányozott volna Trianon másképpen nézett volna ki. Az egyik a győztes hatalmak döntései, máodik a nemzeti felszabadítási harc és a harmadik az újonan létrejövő államaok vezetőinek a kapzsisága. Benes először beterjesztett olyan javaslatot, ahol Salgótarján és Miskolc is az új államhoz tartoztak volna. Az új államok életképessége az főleg a retorikán múlt. A Benes részéről elhangzottak olyan magyarellenes argumentálások is, amelyekért a mai politikusoknak sem kéne szégyenkezniük. Ami a Csallóközt illeti, ott még az 1918 évben a hatalmak részéről megtörténhetett volna egy javaslat, döntés népszavazás kiírására, Masaryk fél a népszavazástól (CA megj. ami a hovatartozást döntötte volna el) és ezért arra törekedett, hogy Csallóközben minél kevesebb magyar legyen. Nemrég magyar történészak találtak olyan dokumentumokat, amelyekből kiderült, hogy azok a komissziók amelyek a határok megtervezésével foglalkoztak, egymástól izoláltan dolgoztak, más komisszió volt a románok felé, más a mi régiónkban, ezek után jöttek rá, hogy milyen nagy árat fizetett Magyarország ezeknek a komisszióknak az elszigetelt munkájukért. A hatalmak szerették volna ezt a témát újból megnyitni, de már késő volt, a többiek ezzel nem értettek egyet.
Moderátor: Wilson konfederációt akart, ő kategórikusan az ellen volt, hogy nemzetállamok jöjjenek létre, az angol miniszerelnök is ellene volt, inkább a wilsoni elvekkel szimpatizált. Az ő külügyminisztere ellene volt és főleg a franciák voltak az ellen, hogy a londoni és a párizsi előzetes komissziói javaslatok után megváltoztassák azokat az elveket, amelyek szerint a hatamak megállapították a határokat.
Čaplovič: Én egy kicsit más szemszögből közelíteném meg ezt a problematikát, hogy az emberek is jobban megértsék. Itt egy dokumentum, ott egy dokumentum, meg kell mondani világosan, ki vesztette el az első világháborút és a győztes nagyhatalmaknak nem volt szükségük az Osztrák-Magyar Monarchiára. Másosdsorban melyik állam állt a nyugati hatalmak oldalára, főleg a csehszlovák légió, az ellenállás és ez minden részese volt annak a döntésnek, a magyarok végig a nyugati hatalmakkal ellenoldalon álltak. Az a baj, hogy a magyar politikusok nem akarják elismerni, hogy elvesztettek két világháborút és győztesek szeretnének lenni és atörténelem kerekét a trianon előtti időszakba szeretnék visszaforgatni. Végérvényesen az 1938-as a Hitlerrel történő együttműködés, a határok eredeti visszaállítása, majd megint elvesztették a háborút, így írják a történelmet, és a történelmet a győztesek írják, ez így történt más régiókban is. A magyarok próbálkoztak az autonómiákkal, de már késő volt, így létrejött Cseszko-Szlovenszko.
folytatom a fordítást remélem, ahogyan az időm megengedi kb. 2 nap alatt sikerül majd lefordítani, ez egy kétórás műsor.
CA megj. ezért is érthetetlen az MKP megnyilvánulásai, hogy ha a szlovákok tudják, hogy amikor az MKP az önkormányzatiságról beszél, hogy az valójában az autonómia szó szinonímaja, akkor valájában az MKP kit akar saját választóin kívül becsapni, mert azokat nagyon is becsapja. Miért nem rukkol ki azzal, amit a DFÖT már egy éve meghírdetett, hogy igenis akarjuk az autonómiát, de el is szeretnénk magyarázni mindenkinek, minden polgárnak, hogy mit az az autonómia, mit takar igazából ez a szó, hogy végre a mellébeszélés helyett tárgyilagosan kezdjünk vitázni. Néha már az az érzésem, hogy az MKP-s zavarkeltés csak önös megélhetési célokat szolgál, mert nem szabad a szlovákat hülyének tartanni azzal, hogyha önkormányzást emlegetünk, akkor ők az el is hiszik, hogy mi nem autonómiát akarunk. Mindenfajta mellébeszélés nélkül , ki kell rakni az asztalra a lapjainkat és magyarázzuk meg a szlovákságnak, hogy az autonómia egy bevált európai megoldás, jó konfliktusmegelőző megoldás az etnikai problémákra. Rengeteg autonómia, miniparlament, önkormányzat van Európában. Le kell ülni tárgyalni, be kell nyújtani a követeléseineket és egyezségre törekedve, jó szerződéseket kell aláírni.
Korridor: A békekonferencián megtárgyalandó következő, Szlovákiát is közvetlenül érintő kérdés Csehszlovákia és Jugoszlávia összekapcsolása, az ún. korridor. Ez is régi igény, amit 1919–1920-ban már kérelmeztünk, de eredményt nem értünk el. Ekkor a korridor gondolatát kiemelten Olaszország ellenállása miatt vetették el. Ma Olaszország a legyôzöttek táborában van, s így részükrôl nem várható ellenállás.
A kérdés jelentôségét, s megvalósíthatóságát jelzi, hogy maga Masaryk elnök vetette fel s rajzolta rá Csehszlovákiát ábrázoló elsô térképre. Masaryk szerint a korridor egy 50-70 km széles folyosó, s megvalósítása zömmel Magyarország területi kárára történne.
A korridornak sokoldalú gazdasági jelentôsége mellett figyelemre méltó a hadászati jelentôsége. Szükséges, hogy a korridor, ez a viszonylag keskeny földsáv védhetô legyen. Ezért alaposan meg kell vitatni a határait. A korridor védelmének az alapja a megfelelô katonai biztosítás, ami nem más, mint a Csehszlovák Köztársaság és Jugoszlávia együttmûködése.
A korridor kétharmadát – a természetes határok elvének megfelelôen – Csehszlovákia kapja. A korridor területén kb. 250000 szláv (szlovák és szlovén) él. A nemzetiségi kérdést itt is a magyarországi (vagy más helyrôl származó) szlovákok áttelepítésével, illetve a németek és magyarok kitoloncolásával lehet rendezni.
|
