Szigorodik az államnyelvtörvény Szlovákiában

2009.3.13
A jognak és a jogok használatának, olyasvalaminek kell lennie, mint a Rubik kocka, ne azon gondolkodjunk, hogy játszhatunk-e vele, hanem hogy hogyan kell kirakni a színeket.
Vagyis a jognak egyértelműnek, nem visszavonhatónak kell lennie, ekkor az emberek bátran használni fogják. Amíg félelmet kelt a használatuk, nem fognak élni alkotmányos jogaikkal.
A stabilitás csakis a területi autonómia adja. Saját területeimen a magam ura vagyok.
Mindenkinek ugyebár van tapasztalata, pl kirándulási, tábor, katonaság, amikor az ember, ha akarja, ha nem kénytelen kompromisszumokat kötni az közös eszközök felhasználása terén (toalett, konyha, közös helyiségek stb.).
Odahaza ez egyértelmű, minden családtag demokratikusan, egymáshoz toleráns módon jár el. Minden eszközt közössen használnak.
Ugyanez a helyzet a jogok használatával is, egyértelmű játékszabályokra van szükség. Erre egyenlőre az autonómián kívül még nem találtak ki jobb megoldás, ami a nyelvhasználatot, demokratikus iskolarendszert, s magát asszimiláció megállítását illeti.
Addig marad sírdogálás és az MKP tehetetlensége, nemakarása.
CA - Bósza János

Kinizsi: Lehet, hogy konkrétan nem korlátozza, viszont a törvény a szlovák nyelvi, nemzeti és kulturális expanzió újabb eszköze szülőföldünk felé. Megoldás : területi autonómia. Ja, hogy ők olyat nem akarnak. Nagy hiba, mert akkor már csak egy utat hagynak a megmaradásra : Magyar szabadság és nemzeti függetlenség. Az jobban tetszene talán nekik? (bumm)

Mata Hari:
„Mert kormánytagként kellett volna alkotmányos jogerőre vinni a kisebbségek „jogvédelmét“, a mostani kormányzat nemzeti része ezt a hézagot fogja meglovagolni, amit az MKP-nak köszönhetünk!!!!”

Az 1999. évi kisebbségi nyelvtörvény

10. §-ának 1. bekezdése
A Felek vállalják, hogy minden, a nemzeti kisebbséghez tartozó személynek elismerik azon jogát, hogy kisebbségi nyelvét szabadon és beavatkozás nélkül használhassa, magánbeszélgetésben és nyilvánosan, szóban és írásban.

erre Jozef Bednár, a Kulturális Minisztérium szóvivője most azt mondta, törvénysértő módon, hogy a mostani nyelvtörvényi szigorítás: ....a szlovák állampolgárok jogával foglalkozik, hiszen csak azt biztosítja, hogy az államnyelv nyilvános kapcsolatok terén betölthesse az érintkezés eszközének szerepét minden állampolgár számára az ország egész területén. CA megj.: úgy hogy büntetni akarják, akik hiányosan tudják a szlovák nyelvet, ez mi ha nem beavatkozás a kisebbségi jogokba, mert a magyar anyanyelvű dél-fölvidéki polgárok is szlovák állampolgárok.

Az 1999. évi nyelvtörvény 1.§-a szerint a nemzetiségi kisebbséghez tartozó szlovák állampolgárságú személyeknek joguk van az államnyelv mellett a kisebbségi nyelvet is használni. Az indoklás szerint a törvény célja "az állampolgári elv" hangsúlyozása; a jogalanyok ilyen meghatározása azonban valójában azzal függ össze, hogy a szlovák mérvadó politikai körök elvetik a kisebbségek kollektív jogait, s a nyelvhasználati jogokat is szigorúan vett egyéni jogként kezelik (Šutaj-Olejník 1998: 284-285)7. Ennek ellenére egyes ellenzéki képviselők mindkét tervezetet a kisebbségek kollektív jogainak de facto elismeréseként értékelték. (mostani kormánykoalíció tagjai)

Nazdar Janko

ovici : Csak azt nem értem, hogy 2009-ben, Európa közepén, az Európai Únió részeként, a Schengeni övezeten belül, határok nélkül, amikor mindenki a demokráciáról papol, miért fontos az, hogy valaki milyen nyelven beszél?

gorcsev: Valahogy nem hallom, hogy az MKP által is támogatott, "deszeretemamagyarokat" Radicová elnökjelöt asszonyunk megszólalna az ügyben, határozottan tiltakozna, kijelentené, hogy az ilyen törvényt ő nem fogja aláírni, ha, sőt, az EU elé viszi, stb.
Vagy neki is csak addig kellenénk? Csak nem??

bczs: Mától kezdve elkezdem a saját életemen belül a következő egyszerű dolgot:
NEM VAGYOK HAJLANDÓ szlovákul megszólalni! Sem üzletben, sem hivatalban, sem máshol! Ha megállít egy szlovák neki sem válaszolok szlovákul, egyszerűen egyetlen szlovák szót sem vagyok hajlandó leírni, elolvasni vagy kimondani! Szerintem mindenkinek így kéne tennie...de nem fog... BIRKÁK! (bumm)

elemző: "Jozef Bednár, a Kulturális Minisztérium szóvivője elmondta, hogy az új nyelvtörvény egyáltalán nem sérti a magyar kisebbség jogait. Bednár szerinte ez a törvény nem a kisebbségek nyelvhasználatával, hanem a szlovák állampolgárok jogával foglalkozik, hiszen csak azt biztosítja, hogy az államnyelv nyilvános kapcsolatok terén betölthesse az érintkezés eszközének szerepét minden állampolgár számára az ország egész területén (Ez mi, ha nem diszkrimináció, amit tilt a szlovák alkotmány, remélem az MKP-s képviselők hangosan tiltakozni fognak a parlamentben, pl úgy, hogy csak magyarul fognak megszólalni). Ez kétszeresen érvényes az állami és közszférára."
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=12383&Itemid=1
Ez tényleg így van! Hurrá! „Éljen” Bugár, Csáky, Duray, A. Nagy, MKP és a Csemadok! Fúj, nem kell saját regionális önkormányzatiság (területi autonómia) (kukac)

Idézet a szerb kisebbségi nyelvtörvénybőlÍ:
17. cikk - a kissebségnek joga van korrekt információkra a saját nyelvén, a kozmédiában ezt az állam biztosítja (csak általános rendelkezés mint nálunk), de lehetnek kissebségi nyelvű médiumok is (nálunk nem).

2009.3.13.
A Felvidék Ma cikke alapján jegyzet jelent meg a figyel.hu honlapján, amely közli nem csak Magyarország, hanem a demokratikus világ véleményét is a „régi-új” szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban. Kérem, olvassák el.
A tankönyvekben szereplő földrajzi nevek használatára vonatkozó „csata” elcsendesülése után, a szlovák fél jóvoltából most az államnyelvtörvény kavar újabb vihart a nyelvhasználati jogok területén. A szlovák kormány szerdán elfogadta az államnyelv használatát szabályozó törvény szigorítását, így a decemberben előterjesztett módosítás a szlovák nemzeti tanács elé kerül szavazásra. A törvény megsértéséért 5000 eurós bírság is kiszabható lesz.

A törvény tartalma:
A tervezett szigorítás értelmében, és a parlamenti jóváhagyást követően az alábbi változtatások lépnének életbe 2009. augusztus 1-jétől Szlovákiában:
• Az emlékműveken, emléktáblákon a szöveget először szlovákul kell feltüntetni, s csak azután következhet a más nyelvű szöveg. Egynyelvű emléktáblák nem létezhetnek többet. A második nyelven íródott szöveg pedig semmiképp nem lehet nagyobb betűkkel írva mint az államnyelvű szöveg. Az emlékművek, illetve emléktáblák állítóinak ki kell kérniük a kulturális minisztérium kötelező jellegű álláspontját arról, hogy a két szöveg megegyezik-e.
• Az elfogadott javaslat alapján például a községi rádiók a vegyesen lakott területeken először államnyelven, majd a kisebbség nyelvén szólalhatnak meg.
• Az államnyelvű és a más nyelvű szövegek sorrendjét, illetve betűnagyságát a különféle közfeliratoknál, reklámoknál - legyen az plakát, információs tábla, galériai, múzeumi, illetve könyvtári katalógus, mozi- és színház- és más rendezvények programja - és közléseknél is be kell tartani.
• Nem kötelező az államnyelv használata az olyan művelődési rendezvényeken, amelyek célja az idegen nyelvek tanítása. Ez érvényes a színdarabok eredeti nyelvű bemutatására is.
• A kisebbségi nyelvek használata azokban a szociális és egészségügyi intézményekben lesz engedélyezett, amelyek olyan településen működnek, ahol a kisebbségi lakosok aránya eléri az összlakosság 20 százalékát.
• Minden (kisebbségi) párt és szervezet alapszabályzatát és más hivatalos iratait államnyelven kell elkészíteni. A más nyelvű változatnak tartalmilag egyeznie kell a dokumentum szlovák nyelvű szövegével.
• A módosított államnyelvtörvény megsértéséért 100 eurótól 5000 euróig terjedő bírság szabható ki. A bírságot azokra szabhatják ki, akik kétszer is semmibe veszik a minisztérium írásos felszólítását az észlelt hiányosság eltávolítására.

A szlovák értelmezés
Jozef Bednár, a Kulturális Minisztérium szóvivője elmondta, hogy az új nyelvtörvény egyáltalán nem sérti a magyar kisebbség jogait. Bednár szerinte ez a törvény nem a kisebbségek nyelvhasználatával, hanem a szlovák állampolgárok jogával foglalkozik, hiszen csak azt biztosítja, hogy az államnyelv nyilvános kapcsolatok terén betölthesse az érintkezés eszközének szerepét minden állampolgár számára az ország egész területén. Ez kétszeresen érvényes az állami és közszférára.
Az emléktáblákra vonatkozó szigorú szabályozással kapcsolatban feltett kérdésre, miszerint minden esetben ki kell kérni a kulturális minisztérium kötelező jellegű álláspontját a különböző nyelvű szövegek jelentésazonosságát illetően, az előterjesztők azzal válaszolt, hogy így megelőzhetőek lesznek azok a kiadások, amelyeket az esetleges javításokra kellene fordítani.
A magyar nyelvű regionális rádió- és televízió sugárzással kapcsolatban, pedig úgy nyilatkozott Bednár: „Teljesen legitim, normális követelménynek tartjuk, hogy a magyar mellett szlovák nyelven is sugározzanak Szlovákiában“ - írja a Bumm.sk. Végül a büntetésre vonatkozó kérdést azzal elhárította a szóvivő, hogy a büntetés nem a törvény elődleges célja, és csak ismételt írásos felszólítás után szabják majd ki.
Marek Maďarič illetékes miniszter december úgy fogalmazott a törvénymódosítás célját illetően: „azon szlovákok jogait szándékozunk védeni, akik nem ismernek idegen nyelveket, és szeretnék országukban mindenütt megértetni magukat.” A minisztérium továbbá azzal indokolja a szigorítást, hogy egyre gyakoribb volt a törvény megsértése és annak figyelmen kívül hagyása.

A külvilág reakciója
A Magyar Külügyminisztérium a döntést követően azonnal sajnálatát fejezte ki, a szlovák fél figyelmen kívül hagyta a magyar és szlovák parlamenti bizottsági ülésen megfogalmazott magyar kérést, az EBESZ sajtószabadságért felelős biztosának véleményét, tovább a szlovák civil és magyar érdekvédelmi szervezetnek az ellenvéleményét is - olvasható a tárcának az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint ismeretes már decemberben több mint 700 – szlovák és szlovákiai magyar – értelmiségi és közéleti személyiség által aláírt beadvány érkezett az illetékes minisztériumban, amiben követelték, hogy a módosított törvény ne érintse a magánszférát, és ne tartalmazzon semmiféle szankciókat. A bírságok bevezetése, illetve nagysága ellen most is számos civil szervezet tiltakozott, de a tárca kitartott eredeti álláspontja mellett, s azt most a kabinet jóváhagyta.
Az EBESZ sajtószabadságért felelős biztosa, Haraszti Miklós az Új Szónak adott interjújában ugyancsak bírálta a nyelvtörvény módosítását – nem kisebbségvédelmi, hanem a sajtószabadság szempontjából. Haraszti hivatala szerint az államnyelvről szóló törvény diszkriminatív, s nincs összhangban a vonatkozó EBESZ-normákkal és -standardokkal, a jogszabály módosítása pedig szintén veszélyezteti a média szabadságát.

Akkor most a többséget kell védeni a kisebbség zsarnoksága ellen?
A XIX. század első felének francia gondolkodja, Alexis de Tocqueville, A többség zsarnoksága című könyvében a demokrácia egyik nagy veszélyére világit rá. Most azonban úgy tűnik a szlovák kormány túllépett Tocqueville művén, és a kisebbség zsarnokságától félti a többségi társadalmat.

Hiába mondja azt a minisztérium szóvivője, hogy nem a kisebbségekről szól a törvény módosítása, csak a többség védelméről… A kettő elválaszthatatlan, az utóbbi már magában foglalja a kisebbség létezését is. A szabályozás ugyanolyan arányban védi a többséget, mint amennyire sérti a kisebbséget.
A szigorítás – a minisztérium indoklására reflektálva, – mint hatékony javításra, illetve javulásra ösztönző eszköz lehet hasznos, de legalább annyiszor lehet haszontalan is. A szigorítás helyett bizalom eszközéhez kellene folyamodnia a szlovák vezetéshez, és a kölcsönös bizalom kialakulásért kellene kétnyelvű plakátokat támogatnia, nem pedig annak aláásása érdekében.

Felvidék Ma, figyel.hu, ddg
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=12383&Itemid=1

Ötezer euróba kerül Felvidéken a magyar szó
2009.03.12. 17:16

kuruc.info, 2009.03.12.
Szűkebb kereteket szab a magyar nyelv használatára az új tót nyelvtörvény. A felvidéki kormány szerdán hagyta jóvá a jogszabály szigorításának tervezetét. Eszerint az emlékműveken, emléktáblákon a szöveget először tótul kell feltüntetni, s csak azután következhet a más nyelvű szöveg.

A rádiók a vegyesen lakott területeken először államnyelven, majd a "kisebbség" nyelvén szólalhatnak meg. A pártok és szervezetek alapszabályzatát és más hivatalos iratait is az államnyelven kell elkészíteni.

A jogszabály ellen vétőket száztól akár ötezer euróig terjedő pénzbírsággal is sújthatják. A magyar Külügyminisztérium közleményben sajnálatát fejezte ki a döntés miatt, s ezzel persze el van felejtve az egész ügy.
(HírTV és a nemzetidal nyomán)

NYELVTÖRVÉNY: A MAGYAR KÜLÜGY SAJNÁLJA

Sajnálattal fogadta a magyar külügyminisztérium, hogy a szlovák kormány szerdán úgy hagyta jóvá az államnyelvtörvény szigorításának tervezetét, hogy nem vette figyelembe a magyar és szlovák parlamenti bizottságok közelmúltban megtartott tárgyalásain megfogalmazott magyar kérést.

A szlovák kormány a tervezet jóváhagyásakor figyelmen kívül hagyta az EBESZ sajtószabadságért felelős biztosának, több szlovák civil és magyar érdekvédelmi szervezetnek az ellenvéleményét is - olvasható a tárcának az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A kommüniké szerint a Külügyminisztérium bízik abban, hogy a törvénymódosítás további előkészítésénél Szlovákia a nemzetközi megállapodásokban vállalt kötelezettségekkel teljes összhangban jár el, és az utóbbi hetekben tartott kétoldalú megbeszéléseken megjelölt céloknak megfelelően, "a félreértésekre okot adó lépéseket kerülve" hoz döntést, amely nem befolyásolja hátrányosan a kisebbségi közösségek életét.

A szlovák kormány szerdán fogadta el a kulturális tárca javaslatát, amelynek értelmében szigorúbb lesz az államnyelvtörvény Szlovákiában, megsértéséért akár 5.000 eurós bírság is kiszabható lesz. A törvénymódosítás a parlament elé kerül, s amennyiben a parlament megszavazza, a szigorított államnyelvtörvény augusztus elsején életbe lép.

Szili Katalin magyar és Pavol Paška szlovák házelnök csütörtökön Párkány melletti Bélán tárgyal a két országot érintő időszerű kérdésekről és értékeli az eddigi magyar-szlovák együttes parlamenti bizottsági ülések tapasztalatait.

MTI, bumm