Szlota János a kisantant felélesztésén munkálkodik
2010.01.14.
Szlota a szerb, román és az ukrán nemzeti pártok segítségével a kisantant felélesztésén munkálkodik.
Azt is szeretné elérni, hogy a jövőben szigorítanák a büntetést mindazokban az esetekben, amikor bárki megtámadja Szlovákia területi épségét, szuverenitását, védelmi képességét, vagy megkérdőjelezi az I. és a II. világháború utáni békeszerződéseket, a fennálló országhatárokat.
Szlovákia területi integritását a mai napig senkisem kérdőjelezte meg, csupán azokat az alkotmányos jogainkat kértük, békésen követeltük, amelyek az azonos jogok elvére épültek. Békésen követeltük az azonos jogokat (jogegyenlőséget, az egyenjogúságot), ennek ellenére alkotmánysértő módon, már három éve irredentizmussal, sovinizmussal és az ország szétzilálásával vádolnak minket. Főleg a kormányban is helyet foglaló Szlovák Nemzeti Párt képviselői azok, akik rendszeresen sértegetik, hazugságokkal illetik a felvidéki magyarság képviselőit. Mi ezt eddig békésen tűrtük, minden vádat visszautasítva kértük az ország területi integritását megőrizve a közös területi autonómiát, a meglévő határok között a szabad önrendelkezést és a területen élő összes polgárnak az azonos jogokat.
Még csak válaszra sem méltattak minket, ha mégis elhangzott valamiféle reakció, az csupán hamis és alaptalan vádaskodásban merült ki. Sohasem kértük az önrendelkezés legmagasabb fokát, az önálló államot, pedig erre is jogunk lehetne.
Már Churchil is megmondta, idézem:
"Az emberi méltóság jogának része az önrendelkezés, azt pedig csak a legritkább esetben írhatja felül kényszerű, szankcionált állami előírás."
Most Szlota János egy magyarellenes kisantant létrehozásán munkálkodik, sőt olyan törvényjavaslatot készít beterjeszteni a parlamentbe, ami börtönnel illetné azokat, akik csak beszélni mernének az emberi méltóság jogáról az önrendelkezésről.
Természetesen ez ellen tiltakozunk és behódolni nem fogunk azok előtt, akik a saját alkotmányukat sem tartják tiszteletben és a magyarlakta Honföldet megszállás alatt tartják, önrendelkezési jogát semmibe veszik.
Ha hamarosan nem indulnak el a tárgyalások, a Honföld autonómia békés kihirdetése irányában, akkor követelésünket kibővítve akár a Honföld Köztársaság irányában is elmozdulhat a történelem szekere. Honföld Köztársaság a Hodzsa-Bartha 1918. etnikai határ alatt lévő, Pozsony is magába foglaló, mai Szlovákia területekből állana, kiegészítve az oroszok által bekebelezett, ma Ukrajnához tartozó Kárpátaljával.
A területen élő összes nemzetrész és nemzet nyelve hivatalos nyelv lenne és az ország három kantonból állana, nyugati (Pozsony és környéke), középső (Kassa és környéke) és keleti mai Kárpátalja. Minden olyan közigazgatási területen, ahol olyan nemzeti és etnikai kisebbség él, ahol lélekszámuk meghaladja a 8% anyanyelvüket mindenfajta hivatalos érintkezésben majd szabadon használhatják és minden olyan joggal rendelkezni fognak, amelyek a kultúrájuk és nemzeti, etnikai megmaradásukat biztosítja. Az asszimiláció és a diszkrimináció minden fajtája szigorúan büntetve lesz.
BJ
Hozzászólások:
Szépen állunk.
kartel, 2010, január 15 - 08:17
Slota megint berúgott, majd másnaposan rájött, hogy választások lesznek az idén. Elő is rukkolt egy törvénycsomaggal, amit nem hiszem, hogy sikerül elfogadtatnia. Erre Te jössz egy fenyegetéssel. Honföld köztársasággal. Meg kantonrendszerrel. Ezt az a buggyant svájci barátod mesélte be, aki a honlapodon hirdeti az igét? A magyarok vármegyékben, majd megyékben gondolkodnak. Nem hiszem, hogy a magyarok közül bárki is komolyan vesz. Annál inkább Slota. Számíthatsz rá, hogy még vitázni is leáll veled az önálló Honföldről. Te leszel a bizonyíték, hogy az eszement törvénycsomag bizony nagyon aktuális. Elfogadása után pedig majd Te leszel az első elítélt. Nem veszed észre, hogy Slotáéknak épp az kell, mint amit ide leírtál? Na és most ne is beszéljünk az ukrán Szícsről. Ezeknek a félfasisztáknak Te egy falat kenyér vagy.
P.s.: Sokat idézel Gandhitól. Van azonban olyan érzésem, hogy Gandhit nem érted, csak kihasználod. Gandhi a fenyegetés fertőjéig sosem süllyedt.
* válasz
Mi ebben a fenyegetés
Bósza János, 2010, január 15 - 08:50
Nézd, ha követeleséseinket, jogos igényeinket nem veszik figyelembe, azokat maximalizálni kell, hogy a minimális egyezséghez eljussunk. Ahhoz, hogy a dolgok egyről kettőre jussanak, sajnos néha olyan dolgokhoz kell nyúlni, amelyek első benyomásra provokációnak tünnek. Kérdezem én a magyarokat nem irritálja Kárpátalja és Felvidék elvesztése? Nagyon is. Ráadásul pl. Kárpátalját Benes csakúgy alapon átadta az oroszoknak, nem az ukránoknak, ma az ukránokhoz tartozik. Össze-vissza tologatják a határokat, mi pedig birkanép módjára hallgatunk. Én kimondom azt, amit már rég kikellett volna mondani, te az helyett, hogy támogatnág nekem esel, beijedsz akkor, amikor valaki kimeri mondani azt, hogy a császár mesztelen. Megértelek, mert mi Felvidékiek, ilyen ijedősek vagyunk, ezért rugdosnak belénk állandóan. Tudod ahhoz, hogy az igazsághoz eljussunk, néha a követeléseinket, nézeteinket konkretizálni kell.
Mi ebben a rossz amit leírtam, ezt felmerem vállalni, csak azt akarom elmondani, hogy erre is jogunk lenne, de mi csak az alkotmányos jogainkat akarjuk és a belső önrendelkezést. Nézd itt van Koszovó esete, ők sem akartak elszakadni, de amikor a szerbek bekeményítettek, bekövezkezett az elszakadás. Ez az én írásom csupán egy lehetséges vízió, ha azt fogják csinálni, amit eddig is, akkor igenis ez is be fog következni, s erre fel kell készülni. S ha már Trianon, akkor igenis Kárpátalja Honföld része.
Tudod Ghandi békés tüntetésein sok vér folyt, tehát ez a hasonlatod nem éppen ideillő. Én ezt nem akarom, sohasem akartam, én 4 éve ugyanazt mondom.
* válasz
Ján Bosa ugye egyáltalán
apacs, 2010, január 15 - 08:50
Ján Bosa ugye nem értetted meg mit írt kartel,te elmeháborodott ökör.Olvasd el még egysze meg párszor.Ghandit meg ne emlegesd mert forog a sirjában.Ha nem vagy bolond, akkor tényleg egy rohadt slotakutya provokátor lehetsz.Ez nem neked szól hanem az olvasóidnak, Ján Bosa!!!!
* válasz
Ilyen beijedt új
Bósza János, 2010, január 15 - 09:10
társaságot, mind ti vagytok a Földön talán másik nincs.
Gondolkodás helyett, csak azokba vagytok képesek belerugdosni, akik helyettetek is cselekednek. A kritikádat pedig tarsd meg magadnak, jobban rád illik. Ami Ghandit illeti igenis meximálisan a stílusával egyetértek, én iscsak azt mondom és csakis azt teszem, amit ő is tett, semmi többet békés vitát szeretnék indítani.
Slota egy szerencsétlen alak, ennyire félni tőle, szinte már nevettséges. Őt le lehet győzni a saját fegyverével, mert muníció nincs benne csak olcsó fenyegetés, ti pedig bedöltök neki. Nem én reklámozom a nézeteit, hanem a felvidéki magyar hírportálok, az ellennézeteket pedig cenzúrázzátok, ti, bármilyen baromságot elsröffent mindjárt nagydobra veritek, majd következik a farokbehúzás.
Nagyon sajnállak benneteket, ráébredtek hamarosan, hogy a gyávaságért nem osztanak becsületrendeket, de az utókor tiszteletét sem fogjátok kiérdemelni.
* válasz
Vegyük sorjában.
kartel, 2010, január 15 - 09:18
1. Az önrendelkezési jog, mint a demokrácia egyik formája, nem piaci áru, amire alkudni lehet. Tehát nem lehet többet kérni, és majd a kevesebbel beérni. Az önrendelkezési jogot kell kérni, és ezt megkapni. A formájáról lehet vita. A Te maximalizált kérésed és minimalizált eredményed hiteltelen. Mi van akkor, ha az esetleges követőid csak a maximumot akarják, akár erőszakkal is?
2. Az autonómia követelésedhez nem szereztél támogatást, vagy egy esetleges tömegbázist. Létrehoztál két polgári társulást, ahol a szervező bizottság tagjait nem ismerjük. Elindítottál egy pártszervezést, ahol a párt előkészítő bizottsága szintén ismeretlen. Ez azt evokálja, hogy a harcodat magad vívod. Miért? Mert nem vagy következetes és hiteles. Vannak ilyen ötleteid, mint például, hogy a Pospolitost és a Gárda közösen gyűjtsön aláírásokat a Honföldedért, most meg ez az új állam. A saját következetlenségedet ne fogd senkire. Például az MKP-ra. Tudom, hogy náluk nem vagy a top-on, de ennek ellenére ők téged nem vesznek komoly ellenfélnek.
3. Kosovót emlegeted. Kosovónak volt autonómiája. Ennek megvonása indította el a függetlenséghez vezető utat. Az autonómia megszűnése utáni szerb atrocitások, majd az együttélés párti Rugova halála egyszerre indította el a folyamatot.
4. Gandhiról írt szavaid csak megerősítenek benne, hogy Gandhit nem érted. A Gandhi tüntetéseken vér folyt, az igaz. Az angol gyarmatosítók lőttek a békésen kérő tömegbe. Nem voltak harcok, és erőszak. A békés tömegben folyt a vér az angol sortűz után.
* válasz
Szépen leírtad új
Bósza János, 2010, január 15 - 10:10
csak rengeteg benne a ferítés és a féligazság
1. Sajnos nincs igazad a mi esetünkben az önrendelkezési jog nagyon is "piaci " árú, mert Dél-Tirol esetében is rengeteg vita egyezség előzte meg. Nézd a belga németek esetét ők a támogatásaikért kapták a jogaikat, mint a te szava járását idézzem, piaci áruként. Tehát az önrendelkezési jog viták, tárgyalások útján, az egyezség irányába elmozdulva születnek meg. Amíg nincsenek tárgyalások, te szerinted piaci tárgyalások, addig egyezségek sincsenek, meghát autonómia sem. Nézd át Dél-Tirol esetét. Én eléggé szétszedtem az ő küzdelmüket. Tudod, ha egy elfogadható egyezségre akarunk jutni, akkor valamiről a tárgyalások alatt le is kell tudni mondani, tehát az igényeinket mindig maximalizálni kell. Erről még nem hallották, dehogyis nem, csak nem akarod figyelembe venni. Te szerinted, hogyan lesz Felvidéken autonómia, hogy Slota felébred a rémálmából és azt mondja mától kezdve ő is autonómista? Erre várhatunk, ahhoz, hogy támogassa, vagy kisebbségben maradjon ahhoz el kell jutni békésen követelni kell azt amire jogunk van. A behúzottfarok politizálás nem segít, ezt te is tudod.
2. Nem szereztem támogatást, ez így nem igaz, Felvidéken ma már mindenki valamilyen szinten beszél az autonómiáról, mások mondták írták, hogy ehhez egy kis közöm nekem is volt. Az igaz én is tanulok menetközben, eredetileg mindenfajta autonómista szervezetek alapításában láttam a megoldást, de már tudom, ahhoz először is fel kell ébredni és ahhoz, hogy az ember elmodja a véleményét nincs szüksége semmiféle szervezetre, elég. ha kiáll az utcára és "hirdeti az igét", aki akarja úgyis megérti, aki nem majd később csatlakozik. Tudod egy olyan társadalomban, mint a felvidéki magyarság ez duplán nehezebben megy, mert a félelem nagyobb úr, mint az emberi szabad akarat. De azért már lassan, de biztosan, mégha ilyen konfrontatív viták közepette is, de lassan haladunk előre. Ahhoz, hogy valamiféle konkrét dolgot fel tudjunk mutatni, tudod, ahhoz előbb ki kell beszélni a dolgokat, mondhatnál ki kell belezni.
A Pospolitost és Gárda esetében én az önrendelkezésről, vagy az autonómiáról beszéltem , most nincs előttem ez az írásom, de mivelhogy én mindig ugyanazt mondom, így nincs okom, hogy mást feltételezzek az írásom tartalmáról.
MKP engemet nem érdekel, ők is csak azt teszik amit jónak látnak, kössz a bókot, hogy egyszemélyes békés autonómiaküzdelmemet, az MKP szervezési szintjére emelted, de ez ellentétes az az állításod, hogy sikertelen voltam, legalább is eddig.
3. Igen, Koszovónak volt autonómiája, én is mindig ezt mondon, ott ahol megadják az autonómiát nem kell félni az elszakadásról, már érted a logikámat, tehát ne lövöldözzetek, hanem gondolkozzatok.
4. Ghandit és Kinget is nagyon értem, szinte mindent igyekeztem tőlük elolvani, ami az interneten megtalálható. Most mond mikor hirdettem én azt, hogy fegyveresen kell bevenni Honföldet, én mindig azt mondom, hogy békés vitát, tárgyalásokat kell kierőszakolni, Ghandi is csak ezt tette, ezért tüntettek a hívei. Pozsonyban sem kiabáltam, hogy a le a kormánnyal, meg hasonló békésen elmondtam a mondókámat, sőt előre feltettem a honlapomra szöveget, majd mindenfajta atrocitást kerülve előadtam, a végén az óvárosi hivatal megbízottja is igazolta, hogy a beszédem nem tartalmazott semmiféle államellenes megnyilvánulást . Tehát Ghandi stílus. Komáromban szeptemberben szintén békésen elmondtuk, hogy mire van jogunk. Egy szlovák hölgy odajött provokálni, de nem vettem fel a lapot, majd elment, mert látta nem hagyom magamat kiprovokálni. 2007-ben pozsonban imát mondtunk a szlovák-magyar megbékélésért. Komáromban kétszer is gyertyát gyújtottam a Benes dekrétumok mellett, minden megnyilévánulásom, komoly rendőri felügyelet alatt történt, de sohasem volt semmiféle atrocitás.2007-ben amikor a Jókai szinházban volt az MKP tisztújító kongresszusa, három autobusznyi bakancsos fiatal akart a tüntetésen megjelenni, megkértük a képvislőiket, akik odajöttek, szép volt tőlük, hogy megkérdezték előre, hogy jöhetnek-e, megkértük, hogy ne jöjjenek, mert mi békésen szeretnénk az egészet végigcsinálni, Így is lett. Nem értem mi a bajod velem, hisz pontosan azt teszem és úgy csinálom, amit elvársz tőlem.
2008-ban is amikor a Klapka téren az autonómiát hirdettük, mikor a városi és az állami rendőrök kijöttek, hogy nem legális a megmozdulásunk, közben minden rendben volt, akkor a felszólításra, hogy hagyjuk el a terepet, abbahagytuk és elmentünk, majd a város hivatalnokaival egyeztettem és a vitás pontokat a tüntetés bejelentésével kapcsoltosan egy emlékeztetőben egyezségre jutva, megfogalmaztuk, majd a város már több akadály nem görbített a tüntetés elé. Ez Ghandi stílusú volt, mert annak ellenére, hogy nekünk volt igazunk (jogi értelemben bizonyított tény) mégis mi hátráltunk meg a békesség kedvéért. Most mondhatnám tovább rengeteg ilyen akciónk volt, csak egyet mondjál, ami konfrontációba csapott át, ilyen nincsen, akkor amit eddig tettünk, ahogyan tettük az nem Ghandi stílusú hozzállás?
Nagyon rosszul látod a dolgokat és felületesen figyeled és értékeled a tetteimet és a nézeteimet. Mikor a rendőrségre behivattak őket is meghazuttoltam a saját mellébeszélésükkel.
Én csak azt mondom, ha az igazságra törekedünk, az igazságért békésen, de határozott módon küzdeni kell.
* válasz
Az SNS szerb, román és ukrán nemzetiekkel tárgyalna
A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) találkozót kíván kezdeményezni a szerb, a román és az ukrán nemzeti párttal, hogy véleményt cseréljenek a "nagymagyar sovinizmusról", és általában megvitassák a magyarországi helyzetet, ahol az állítólag terjedő "szélsőségesség" nagyon veszélyes.
"Megvitatjuk az együttműködés lehetőségét a nagymagyar sovinizmus terjeszkedése ellen" - jelentette ki Ján Slota, az SNS elnöke csütörtöki pozsonyi sajtóértekezletén. Szerinte ez a helyzet már a "neonácizmushoz és a neofasizmushoz hasonlítható".
Hozzátette, hogy nem a Magyar Gárdáról, nem a nyilasokról van szó.
"A Jobbik és a Fidesz politikai pártokról beszélek, amelyeknek nagy esélyük van a győzelemre a parlamenti választáson" - húzta alá a szlovák koalíciós politikus. "Ebből a szempontból úgy gondolom, helyénvaló, hogy véleményt cseréljünk a lehetséges együttműködésről a szerbekkel, a románokkal és az ukránokkal a nagymagyar sovinizmus ezen terjeszkedése ellen" - jegyezte meg.
Kérdésre válaszolva leszögezte: "Európa számára ma a legnagyobb veszélyt a nagymagyar sovinizmus jelenti."
Az SNS elnöksége csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy a parlamentben egyebek között javasolni fogja a büntetőtörvénykönyv országvédelmi, nemzetbiztonsági cikkelyeinek módosítását, a szeptemberben életbe lépett államnyelvtörvény módosítását és a községek jogköreiről szóló törvény módosítását.
Korábban az SNS önálló nemzetbiztonsági törvény benyújtásáról beszélt. Slota nem indokolta meg, hogy miért változtattak az elképzelésen, de megjegyezte: "jobb egy módosítás, mint egy új törvény".
A kezdeményezés lényege, hogy a jövőben szigorítanák a büntetést mindazokban az esetekben, amikor bárki megtámadja Szlovákia területi épségét, szuverenitását, védelmi képességét, vagy megkérdőjelezi az I. és a II. világháború utáni békeszerződéseket, a fennálló országhatárokat. Büntethető lenne az olyan államalakulatok népszerűsítése is, amelyek elnyomták a szlovákokat. Daniel Hudák, az igazságügyi minisztérium államtitkára szerint ugyancsak büntethető lenne a Benes-dekrétumok megkérdőjelezése is. Mindezekért a "vétkes" akár öt év börtönt is kaphatna. Amennyiben mindez szervezetten történne, a büntetés még magasabb lehetne.
Az SNS hasonló régebbi kezdeményezését a koalíciós partnerek elutasították. Slota beismerte: újabb kezdeményezésüket koalíciós partnereikkel előzetesen nem egyeztették.
Arra válaszolva, milyen konkrét esetekben lehetne ezt a törvényt alkalmazni, Slota egyebek között elmondta: ha egy szlovák állampolgár belépne a Magyar Gárdába, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomba; ha valaki a magyar hírszerzésnek dolgozna; azon szlovákiai magyar képviselők és politikusok esetében, akik Budapest utasításait teljesítik.
Leszögezte: a szlovákiai magyar pártok célja a politikai autonómia megszerzése, majd népszavazás kiírása, amelynek eredménye alapján Dél-Szlovákiát Magyarországhoz lehetne csatolni.
A sajtótájékoztatón a politikus ismét kifejtette: míg Magyarország fegyverkezik, addig Szlovákia védelmi képességei egyre rosszabbak. Ez a helyzet az "irredentista erők, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd tevékenységére való tekintettel nagyon veszélyes Szlovákia számára".
Az államnyelvtörvénnyel kapcsolatos javaslat arra irányul, hogy a közfeliratok mindenütt elsősorban szlovák nyelvűek legyenek. Anna Belousovová, az SNS első alelnöke rossz példaként Pozsonyt hozta fel, ahol szerinte az üzletek, vendéglők nevei és számos más közfelirat angol nyelvű, amit elfogadhatatlannak tart.
A községek jogköreiről szóló törvénymódosítási kezdeményezés célja lényegében az, hogy a köztereken felállítandó szobrokról, emlékművekről ne az önkormányzatok dönthessenek, hanem az állam. Belousovová nem is titkolta, hogy a probléma elsősorban a dél-szlovákiai magyar többségű önkormányzatok ellen irányul. Azt, hogy a révkomáromi önkormányzat nem engedélyezte Cirill és Metód szláv hittérítők szobrának köztéri elhelyezését, Belousovová Szlovákia "szembeköpésének" minősítette. Élesen bírálta Pozsony óvárosának önkormányzatát is, amiért engedélyt adott Tomás Masaryk, az első csehszlovák államfő szobrának felállítására, holott Masaryk "nem ismerte el nemzetnek a szlovákokat". (Bumm)
A Kisantant újjáélesztésén ügyködik
A Kisantant újjáélesztésén ügyködik a köztörvényes bűnök elkövetése miatt büntettett előéletű Szlota
2010.01.14. 18:17
A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) találkozót kíván kezdeményezni a szerb, a román és az ukrán nemzeti párttal, hogy véleményt cseréljenek a „nagymagyar sovinizmusról”, és általában megvitassák a magyarországi helyzetet, ahol az állítólag terjedő „szélsőségesség” nagyon veszélyes. „Megvitatjuk az együttműködés lehetőségét a nagymagyar sovinizmus terjeszkedése ellen” – jelentette ki Szlota, az SNS elnöke csütörtöki, pozsonyi sajtóértekezletén. Szerinte ez a helyzet már a „neonácizmushoz és a neofasizmushoz hasonlítható”. Kérdésre válaszolva – egy másik helyen – leszögezte: „Európa számára ma a legnagyobb veszélyt a nagymagyar sovinizmus jelenti”. Azt is szeretné elérni, hogy a jövőben szigorítanák a büntetést mindazokban az esetekben, amikor bárki megtámadja az úgynevezett Szlovákia területi épségét, szuverenitását, védelmi képességét, vagy megkérdőjelezi az I. és a II. világháború utáni békeszerződéseket, a fennálló országhatárokat.
Most a köztörvényes bűnözői előélettel bíró Szlota János egy magyarellenes kisantant létrehozásán munkálkodik, sőt olyan törvényjavaslatot készít beterjeszteni a tótok parlamentjében, amely börtönnel illetné azokat, akik csak beszélni is mernek az ENSZ által is deklarált kollektív jogról, az önrendelkezésről. A "Minden népnek joga van az önrendelkezésre" kezdetű ENSZ alaptétel megvalósítását megcélzó bárminemű tövékenységet a tót törvénykezés szigorúan büntetné. Ennek következményeként fennálhat annak a veszélye is, hogy a tót újbenesi rezsim politikai fogolyok számára internálótáborokat hozhat létre.
(MTI, commora.hu nyomán ND)
http://nemzetidal.gportal.hu/
Slota is megkezdte a kampányt - a magyarkártyával
2010. január 15. [11:00]
Slota is megkezdte a kampányt - a magyarkártyával
Bár fél év van még hátra a parlamenti választásokig, a kormánypártok már elindították kampányukat. Robert Fico kormányfő a minisztériumok számát csökkentené és a gyanús vagyonokat vizsgálná, Vladimír Mečiar HZDS-elnök pedig a Smer ellen fordult. Ján Slota SNS-elnök maradt a magyar kártyánál.
Az elmúlt napok politikai eseményei után egyre nyilvánvalóbb, mi lesz az egyes kormánypártok fő témája a választási kampányban, amely gyakorlatilag már december végén, a koalíciós szerződés lejártával megkezdődött – állítja Miroslav Kusý politológus. Az SNS szerinte ismét a magyarellenességreés a szélsőséges témákra fog összpontosítani, a Smer szórja a populista javaslatokat, a HZDS pedig megpróbálja lejáratni a másik két kormánypártot. „Már nem érvényes a koalíciós szerződés, szabadon beszélhetnek, és a pártelnökök ezt ki is használják. Előrángatják kedvenc témáikat, amelyekkel a lehető legtöbb választót tudják megszólítani. Mostantól már az új kormányra összpontosít mindenki” – vélekedik Kusý. Slota tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a parlament elé terjeszti a büntető törvénykönyv módosítását, melynek értelmében egytől öt évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetnék azt, aki tagadja a Beneš-dekrétumokat. Ugyanilyen büntetésre számíthatna az, aki veszélyeztetné Szlovákia területi egységét vagy függetlenségét, illetve aki nyilvánosan dicsőítene olyan államalakulatokat, amelyek elnyomták a szlovákokat. „A nemzeti párt részéről ez nem új kezdeményezés, ismét előrukkolnak azokkal a témákkal, amelyeket már megszokhattunk tőlük, a fasiszta jellegű szélsőséges elképzelésekkel” – állítja a politológus. Ugyanilyen választások előtti témának tartja Robert Fico részéről a vagyon eredetéről szóló törvény előterjesztését, illetve az elektronikus útdíjjal kapcsolatban elfogadott módosításokat. „Teljesen mindegy, hogy a választások csak fél év múlva lesznek, már megkezdték a választópolgárok agyának masszírozását” – fűzte hozzá Kusý.
(Új Szó)
2010.01.15.
Ján Slota, a szlovák nemzetiek vezére és pártja ismét ringbe szállt a szlovák választók szavazataiért. Öt hónappal a parlamenti választások előtt, egy nemzeti és szocialista programmal kívánnak fátylat borítani arra a sok botrányra, amely kormánybelépésük óta sokkolta az ország jóérzésű polgárait.
A programjuk tisztességes ember számára szóra sem érdemes. Nekem, olvasónak is csak kényszer, hogy újból szólnom kell róla, és meglehetősen nehéz tárgyilagosan állást foglalni a sajtóértekezletükön elhangzott kezdeményezésükhöz, illetve törvénymódosítási szándékaikhoz. Szinte kifogyhatatlanok az ötletből, hogy lehetne Dél-Szlovákiát teljesen az uralmuk alá vonni úgy, hogy ott még magyar sírfelirat se maradjon. A teljes kolonizálás érdekében újra kezdeményezni fogják a halálbüntetést bevezetését, különös tekintettel az állam felforgatóira, pontosabban Szlovákia ellenségeivel szembeni megtorlásra. Nem kell nagy jóstehetséggel rendelkezni, sőt a vezér utalt is rá, hogy e tekintetben konkrétan kikre gondolt. „Az MKP és a Híd párt vezérei ebben a leírásban magukra ismerhetnek" - jelentette ki Slota, hozzátéve „ők a nagy-magyar sovinizmus ügynökei Szlovákiában". Slota, még az Európai Unió szerepét is csak úgy tudja elképzelni, ha az segítség számára Nagy-Szlovákia megteremtésében. Pedig Európában már volt egy kis, bajszos ember, aki a múlt század harmincas éveiben hasonló hévvel, hasonló nemzeti és szocialista programmal állt a választói elé. A választást meg is nyerte Németországban, és a következményeit Európa még ma sem heverte ki teljesen. Ideológia terén - úgy látszik - az eszméi Szlovákiában még fellelhetők. Csak a német érdekek és élettér-követelés szlovákra módosult.
A szlovák hírtévé előszeretettel hoz riportokat a Szlovák Nemzeti Párt „műhelyéből". A televízió riporterei szeretik hergelni a magyarokat. Ez történt most is. Igyekeztek úgy megszerkeszteni a műsort, hogy az érintett személyeket, a jövő „börtöntöltelékeit" is mikrofonvégre kapják. Ebben ismét csak Bugár Béla volt partnerük. Az MKP szóra sem méltatta Slotát. Személy szerint úgy érzem, igazuk van. Nem nekünk, magyaroknak kell erről a programról véleményt mondani. Mert bármit mondunk is, az csak olaj a tűzre. A szlovák demokratáknak és állampolgároknak kellene felemelni a szavukat és elküldeni őket oda, ahová valók. A szlovák demokrácia viszont (sajnos) ma még csipkerózsika álmát alussza.
Számunkra tehát nem marad más hátra, mint tollat és mikrofont ragadni a kezünkbe, és a veszélyre figyelmeztetni Európát, figyelmeztetni az egész világot. Mert jelen pillanatban, a szlovák társadalomban nincs annyi erő és akarat, hogy ezt a szlovákföldre pottyant nacionalista, soviniszta, sőt rasszista szagú szennyet feltakarítsa. Pedig ez az ő szégyenük!
2010.01.15.
Majdnem, mint Friedrich Schiller, csak fordított sorrendben. Előbb a kényszer-hazaszeretet – paragrafusokba görbítve, most meg a köztársaság elleni ármánykodás – a BTk. 311/a cikkelyében, akár 10 év börtönnel honorálva. Hogy – mint Ján Slota kommentálta volt – soha többé senki ne vonhassa kétsége a Beneš-dekrétumokat.
Slota új törvényének első cikkelye így hangzik:
„Aki olyan szándékkal, hogy a Szlovák Köztársaság alkotmányos rendjét, területi egységét, védelmi képességét, szuverenitását vagy fontos nemzetközi érdekeit megsértse vagy megváltoztassa,
a) nyilvánosan tagadja vagy kétségbe vonja az első és második világháború utáni, törvényben kihirdetett békeszerződéseket vagy dekrétumokat, beleértve a Szlovák Köztársaság ezek alapján elismert külső államhatárait, a hatályos denacifikációs dokumentumokat, dekrétumokat és más dokumentumokat,
b) olyan történelmi államalakulatot népszerűsít vagy ismer el, amely elnyomta a szlovákok nemzeti jogait, vagy
c) más. Ilyen jellegű tevékenységet folytat
egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtandó.”
(Szépen, jól magyarul:
a) Trianon, Párizs, Beneš-dekrétumok, a megbízotti hivatalok rendeletei, s ki tudja, mi még
b) Nagy-Magyarország, Magyar Királyság (nem is létezett???)
c) minden egyéb, ami Ján Slotának eszébe jut.)
A másik cikkely rátesz még egy lapáttal. Mert arról szól, hogy háromtól tíz évig tartó börtön jár annak, aki a fentieket szervezett csoport tagjaként, válságos időkben vagy idegen hatalommal, esetleg személlyel összefogva követi el. Ugyanennyi büntetés jár akkor is, ha az elkövető foglalkozásából, beosztásából vagy tisztségéből fakadó fontos kötelességét sérti meg.
(Szépen, jól magyarul:
magyar párt, magyar civil szervezet, a KMKF tagjaként,
Magyarországgal, az EU-val, az EBESZ-szel, az ENSZ-szel stb.
Orbán Viktorral összefogva…
Válság meg mindig van, mert ha nem lenne, majd gerjeszt egyet a törvényjavasló.)
Hogy a magyar értelmezés nem túloz, maga Slota erősítette meg: néven nevezte az MKP-t, Csákyt és Durayt meg a KMKF-et. A törvényjavaslat indoklásában is leszögezi: „A beterjesztők kötelességüknek érzik, hogy reagáljanak ezekre a veszélyekre és az egyes politikusok, illetve a Szlovák Köztársaság egyes magyar nemzetiségű állampolgárainak kezdeményezéseire.”
És a nemzeti vezér abban is biztos, hogy a parlament összes szlovák képviselője megszavazza a törvényt. Hasonló eddigi törvényjavaslatainak ellenzéki fogadtatása alapján – joggal. Ha meg arra is gondolok, hogy nemsokára Orbánnak fogják hívni a magyar miniszterelnököt, még az is megeshet, hogy a szlovák törvényhozás sürgősséggel hozza tető alá Slota „ármánykodását”.
Felvidék Ma, Gyurkovits Róza
http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=19684&Itemid=1
Ruszin autonómiatörekvések
Himnuszuk már van – Ruszin autonómiatörekvések
2010.01.16.
Alekszandr Duhnovics eperjesi görög katolikus lelkész XIX. század közepén írt, Kárpátaljai ruszinok című verse lett Kárpátalja hivatalos himnusza - még decemberben. Az erdely.ma ezzel, s a ruszin autonómiával kapcsolatos összefoglalója olvasható az alábbiakban.
Kárpátalja
Kárpátalja a Felvidék keleti része, a Kárpátok aljában fekvő terület. Hivatalos mai megnevezése Zakarpatszkaja oblaszt, azaz Kárpátokon túli terület, mivel előbb Moszkvából, jelenleg Kijevből irányítják, s ahhoz képest a hegyen túlra esik.
Kárpátalja a Magyar Királyság része volt, egyes területei az Erdélyi Fejedelemséghez is tartoztak. A huszadik század elején az Osztrák—Magyar Monarchia része. A trianoni békediktátum során Podkarpatszká Rusz néven Csehszlovákiához csatolták. Az 1938. november 2-i első bécsi döntés értelmében Kárpátalja déli része Magyarországhoz került. 1939. március 15-én a magyar hadsereg megszállta a vidéket, ezzel Kárpátalja egészét Magyarország annektálta. 1944 októberében a Vörös Hadsereg szállta meg, s a Szovjetunióhoz csatolták. Kárpátalja 1946-tól az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság része, a Szovjetunió felbomlását követően, 1991-től a független Ukrajna állam megyéje.
Kárpátalja 1,25 millió lakosából egymillió vallotta magát ukránnak, 152 ezer magyarnak, de élnek ott még oroszok, románok, cigányok, szlovákok, fehéroroszok, zsidók és ruszinok.
Ruszinok
A ruszinok vagy rutének Kárpátalja legrégebbi lakosai. A 2001-ben tartott népszámlálás alkalmával alig több mint tízezren vallották magukat ruszinnak. Ezen lovagolnak az ukránok, ám a kérdőíveken nem szerepelt a ruszin mint választható nemzetiség, csak az jegyeztethette be így magát, aki külön követelte. Vannak, akik négy-ötszáz, mások öt-hatszázezer főre becsülik létszámukat, még egymilliós saccolást is hallottunk.
A hivatalos kijevi álláspont szerint a ruszinok bizonyos etnokulturális sajátosságokkal rendelkező ukránok, nyelvük az ukrán nyelv egyik dialektusa. Maguk a ruszinok jelentős részben önálló nemzetiségnek vallják magukat, nyelvüket pedig az orosz, az ukrán és a fehérorosz melletti negyedik keleti szláv nyelvnek. Szerbiában, Szlovákiában és Magyarországon önálló nemzetiségnek ismerik el őket. A Magyarországon élő mintegy húszezer ruszin kisebbségi önkormányzattal rendelkezik.
Mint ahogyan a Magyarország határain kívül rekedt magyarság körében már megszokhattuk, a kárpátaljai ruszinoknak sem csupán egyetlen érdekvédelmi szervezetük van, hanem kettő, de az utóbbi időben ezek igyekeznek összefogni a közös cél, az autonómia elérése érdekében. Egyik a Kárpátaljai Ruszin Szojm (nemzetgyűlés), melynek vezetője Dmitrij Szidor atya, az ungvári központi, a moszkvai pátriárka fennhatósága alá tartozó templom lelkésze, aki félmilliós ruszin közösségről beszél, a másik a Jevgenyij Zsupán vezette Kárpátaljai Ruszin Néptanács.
Egykori autonómiák
1918. december 23-án a Károlyi-kormány kihirdette a Magyarországon élő ruszin nemzet autonómiájáról szóló törvényt. Ruszka-Krajna néven autonóm kormányzósági terület alakult. 1919 februárjában a Ruszka-Krajna még Magyarországhoz tartozott, március 15-én a párizsi békeszerződéseken dolgozó diplomatáktól a ruszinok ígéretet kaptak arra, hogy Csehszlovákián belül saját államuk lesz. Létrejött az Első Központi Ruszin Néptanács, amely május 8-án a Csehszlovákiához való csatlakozás mellett voksolt. Az államalakulat ajánlott neve: Cseh-Szlovák-Ruszin Köztársaság. Kárpátalja végleges bekebelezését a Saint-germaini Egyezményben fektették le, majd ezt a Trianoni Szerződés megerősítette.
A Csehszlovák Köztársasághoz csatolt Podkarpatszka Rusz összlakossága meghaladta a hatszázezer főt, ebből 373 000 volt ruszin. A Saint-germaini Szerződés meghatározta a ruszin autonómia feltételeit. Az okmány szerint „Csehszlovákia kötelezi magát, hogy a Kárpátoktól délre lakó ruszinok területét a Szövetséges és Társult Főhatalmak által megállapított határok között a Csehszlovák Államon belül autonóm egység alakjában fogja megszervezni. (…) Csehszlovákia egyetért azzal, hogy a ruszin terület tisztségviselőit a lehetőségekhez képest e terület lakosai közül fogják kiválasztani." Ugyanezeket a jogokat tartalmazza Kárpátalja Általános Alapokmánya, melyet 1919. november 18-án tettek közzé. A csehszlovák hatalom nem teljesítette a békeszerződésben vállalt kötelezettségeket.
1938. október 9-én Andrej Bródy vezetésével Ungváron megalakult az autonóm ruszin kormány. 1938. november 2-án kihirdették az első bécsi döntést, és Kárpátalja visszatért Magyarországhoz.
A II. világháborút követően Kárpátalját bekebelezte a Szovjetunió. A szovjet hatóságok a ruszin kérdést adminisztratív eszközökkel oldották meg. Kijelentették: minden ruszin ukrán. Iskoláikat bezárták, nyelvhasználatukat betiltották, az ellenállókat kivégezték vagy elhurcolták. A görög katolikus egyházat az ortodox egyházba olvasztották.
Harc az autonómiáért
A Szovjetunió felbomlását követően, 1991-ben kettős népszavazást tartottak. A lakosság 92 százaléka megszavazta, hogy a független Ukrajnához tartozzék a terület, egy másik kérdésre adott válasz szerint 78 százalék Kárpátalja autonómiájára voksolt. Utóbbi kérdést az ukrán parlament mai napig nem tűzte napirendre.
Időközben mozgolódni kezdtek a ruszinok, és eleinte kevésbé, azután már meglehetősen harsányan kezdtek autonómiát követelni maguknak. A narancsos forradalom után, 2005-ben már egyes ukrán pártok megfogalmazták aggodalmaikat: Kárpátalja elszakadhat Ukrajnától.
2007-ben a Kárpátaljai Megyei Tanács helyi szinten önálló nemzetiségként ismerte el a ruszinokat, de az ukrán parlament kitart álláspontja mellett: ruszinok nem léteznek, csak ukránok. A 92 tagú testületben 71-en szavaztak a határozat elfogadása mellett.
Érdekes kérdés: a tízmillió ukránt számláló 12,5 milliós megyében hogyan szavazhatták meg a ruszin nemzet önállóságát? Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség alelnöke, a megyei tanács tagja válaszolt: a 71-ből 11 magyar szavazat, a fennmaradó többsége minden bizonnyal ruszin. Magyarázatként hozzátette, vannak „szunnyadó" ruszinok, akik nyíltan nem merik felvállalni nemzetiségüket, de titkos szavazásnál meglátszik arányuk.
A Kárpátaljai Ruszin Szojm egyre hangosabban kezdte követelni a nemzeti autonómiát Ukrajna kebelén belül. Szidor atya azt szerette volna elérni, hogy Kijevben csak az ő beleegyezésükkel dönthessenek a Kárpátalja területével kapcsolatos kérdésekről, és náluk maradna az ott megtermelt értékek és szolgáltatások, például a kőolaj- és földgáztranzitdíjak legalább hatvan százaléka.
Miután a ruszinok nem kaptak kielégítő választ, 2008. október végére Munkácsra összehívták a Ruszinok II. Európai Kongresszusát, amely határozatában már a független kárpátaljai állam deklarálását helyezte kilátásba, és valóságos ultimátumot adott Kijevnek. Szidor atya ott már azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a ruszinok ugyanolyan békésen válnak majd el az ukránoktól, mint annak idején a csehek a szlovákoktól. Az ukrán belbiztonsági szolgálat Ukrajna területi épsége megsértésének gyanújával eljárást indított az atya ellen.
A Zsupán vezette néptanács egyik aktivistája, a ruszin újság szerkesztője, Ludvig Ivanovics Filip Fülöp Lajosként mutatkozott be, s magyarul válaszolt kérdéseinkre. Ő is félmilliós közösségről beszélt. Elmondta, történelmi joguk az autonómia. 1918-ban a Károlyi-kormány autonómiát biztosított számukra, ám annak megvalósítására már nem volt idő. A saint-germaini békeszerződés alapján majdnem megkapták az autonómiát. Az 1991-ben tartott népszavazáson a lakosság 78 százaléka kérte az autonóm státust. Filip közölte, levélben fordultak a köztársasági elnökhöz és a legfelsőbb tanács elnökéhez, kérve, biztosítsanak autonómiát Kárpátaljának, de nem kaptak választ. Jelenleg a Ruszin Köztáraság alkotmányán dolgoznak — tette hozzá.
Tavaly decemberben a Kárpátaljai Megyei Tanács napirendre tűzte a megye hivatalos himnuszának elfogadását. A Julija Timosenko Tömb tagjai elhagyták a termet, az ottmaradottak vita nélkül, négy szavazat ellenében elfogadták a határozatot.
Azóta több ukrán szervezet kérte a határozat visszavonását, Kijev szeparatizmussal vádolja a megyei közgyűlést, a nemzetbiztonsági hatóság büntetőeljárást helyezett kilátásba.
Mindezek ellenére a ruszin autonómia kérdése már a határon túlra gyűrűzött: az orosz állami duma tavasszal napirendre tűzi a ruszin kérdés megvitatását.
Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!
A Szent Korona Őrzője - 2009.03.11.
A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.
Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"
Az önrendelkezésről - 2009.03.05.
Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."
Vígh Károly - 2009.03.05.
„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”
Az élet - 2009.03.02.
Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.
Cikkajánló: - 2009.03.01.
Slota sértegethet minket, klikk a képre
Autonómia terv. klikk a Commora képre - 2006.09.01.
Kukac.sk link felvidéki magyar fórum - 2007.12.15.
Rovásírás - 2007.06.09.
Újévi mondóka - 2008.01.01.
Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya
Lao Ce - 2008.01.24.
Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.
Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.
Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.
Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.
És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.
S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"
Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.
Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.
Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.
Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.
S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.
Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Hun imádság - 2009.03.14.
Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.
HUN IMÁDSÁG
MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.
MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.
TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.
TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.
Petõfi Sándor: A szájhõsök - 2009.03.17.
Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?
Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.
Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.
S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.
Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!
Petőfi Sándor
Soviniszta - 2009.03.26.
Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.
Táncsics Mihály: - 2009.03.30.
Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.
József Attila - 2009.04.03.
«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)
Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogybotorkál Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:
Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."
Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)
De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:
Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."
Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"
A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó