Szlovákiának reagálnia kell a dunaszerdahelyi rendőrattakra

2008.12.6
Az Európa Tanács illetékes bizottsága "relevánsnak" tartotta a magyar fél felvetését a dunaszerdahelyi rendőrattakkal kapcsolatban, és reagálásra szólította fel Szlovákiát az ügyben.

A magyar fél a strasbourgi emberi jogi szervezet keretében működő Nézőtér Elleni Erőszakot Vizsgáló Bizottság pénteki ülésén mondta el, hogy mi történt a magyar szurkolókkal a szlovákiai városban megrendezett labdarúgó-mérkőzésen. A bizottság jegyzőkönyvbe vette a felvetést.

Szlovákia képviselője nem volt jelen ezen az ülésen.

Dunaszerdahelyen november elején játszott egymással a helyi futballcsapat és a pozsonyi Slovan Bratislava. A 4-0-s pozsonyi sikerrel végződött meccs - amelyre mintegy ezer magyarországi drukker utazott el - a 15. percben félbeszakadt, és negyedóráig állt a játék, amikor a rendőrök behatoltak a magyar szurkolók szektorába. A rendőri akcióban több szurkoló megsérült, egy nézőt mentőhelikopterrel vittek kórházba.

A találkozó után Magyarországon több helyszínen tüntetések voltak, a budapesti szlovák nagykövetség előtt pedig elégették a szomszédos ország zászlaját.

(metropol.hu)



Magyarok a kettős állampolgárságról és a trianoni trauma meghaladásáról

December 5-e kapcsán



Becsey Zsolt: A magyar államnak az unión kívül rekedt, mintegy félmilliós, a Vajdaságban és Kárpátalján élő magyarok számára kellene megoldást találnia.

Az unió jogrendje nem tiltja, és tagállamai nemzeti hatáskörébe utalja a kettős állampolgárság szabályozását.

Az uniós gyakorlatban az ír, a brit példa is bizonyítja, hogy a kettős állampolgárság működőképes megoldás. A magyar államnak az unión kívül rekedt, mintegy félmilliós, a Vajdaságban és Kárpátalján élő magyarok számára kellene megoldást találnia.



Böjte Csaba: Nem a veszekedést meg a civakodást kell megünnepelni, hanem a gyerekek születését, a házasságkötés évfordulóját, hát azt hiszem, a magyar nemzet is nem a rossz dolgokra kell gondoljon, hanem a jó dolgokra.



Hende Csaba: eljön az idő, amikor többség lesz a parlamentben ahhoz, hogy a határon túli magyarok állampolgárságának ügye rendeződjön.



Németh Zsolt: A következő magyar kormánynak kiemelt ügyként kell kezelnie a határon túli magyarok és a határokon átívelő nemzetegyesítés ügyét. "Az új kormánynak az állampolgárság kiterjesztésének a problémáját is meg kell oldania" – mondta a fideszes politikus. Németh Zsolt kitért arra, hogy a baloldali hatalom által megszüntetett Magyar Állandó Értekezlet újraszervezésére kiváló alkalmat kínál az egyre inkább romló magyar–szlovák viszony.



Sólyom László Ivan Gasparovic (1.)



A szlovák államfő a kétnyelvű földrajzi nevek használatát támogatja



Egy kisebbségvédelmi törvény megalkotásának kezdeményezésre szólította fel a szlovák államfőt a magyar köztársasági elnök. Sólyom László a szlovákiai Érsekújváron tartott egyeztetés után elmondta: egy ilyen jogszabály jelentősen javítaná a szlovákiai magyarság közérzetét. Ivan Gasparovic a felvetésre reagálva azt mondta: államfőként nincs olyan jogosítványa arra, hogy törvényeket kezdeményezzen a parlamentben. A szlovák államfő szólt arról is, hogy egyetért azzal, hogy a kisebbségi tankönyvekben kétnyelvűek legyenek a földrajzi megnevezések. Hozzátette ugyanakkor, hogy azokkal a településekkel összefüggésben lehetnek gondok, amelyek nevét a XIX. században magyarosították.

Sólyom László arra kérte szlovák partnerét, hogy mielőbb írja alá a törvényt. A pozsonyi parlament a héten fogadta el azt a jogszabályt, amely alapján kétnyelvűek lesznek a földrajzi megnevezések a szlovákiai kisebbségi tankönyvekben; az első helyen a kisebbségi megnevezés lesz, azt követi a hivatalos szlovák név. (inforadio.hu)



Sólyom László Ivan Gasparovic (2.)



Mindkét fél örült a találkozónak



Az érsekújvári államfői találkozó után közös sajtótájékoztatót tartott Sólyom László, a Magyar Köztársaság és Ivan Gašparovič, a Szlovák Köztársaság államfője. Mindketten örömüket fejezték ki, hogy újra találkozhattak és a valódi problémákról tanácskozhattak.

Ivan Gašparovič a sajtótájékoztató elején örömét fejezte ki, hogy sikerült közös időpontot találni, hiszen mindkét fél közös érdeke, hogy a legmagasabb szintű találkozóra sor kerülhessen, amikor égető problémákkal találja magát szembe a két ország lakossága.

A két ország legmagasabb méltóságainak találkozóján megbeszélték a múlttal kapcsolatos problémákat és igyekeztek megoldást találni a napjainkban zajló szlovák- illetve magyarellenességre. A szlovák köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy az államfők megnyilatkozásai nagyban befolyásolják az állampolgárok hangulatát és hozzáállását bizonyos témákhoz. Kiemelte, hogy a már meglévő két ország közti alapszerződést kell alapul venni az egyes vitás kérdések és a felmerülő problémák orvoslására. A különböző szélsőséges megnyilvánulásokat elítélik, azok csak az állampolgárok közti ellenségeskedést szítják. Gašparovič kiemelte, hogy a szlovák jogrend erélyesen fellép a különböző extrémista csoportokkal szemben és még szigorítani szeretnék a közeljövőben a rájuk vonatkozó jogszabályokat.

Ugyancsak örömét fejezte ki a szlovák államfő, hogy alulról érkező megnyilatkozások sokkal többet tehetnek a két ország közti jószomszédi kapcsolatokért, mint a politikusok megnyilvánulásai. Megegyeztek abban Sólyom László magyar köztársasági elnök úrral, hogy sűrűbben kell találkozniuk nekik is és a kormányfőknek, a parlamenti elnököknek és az egyes bizottságoknak is.

A kisebbségekkel kapcsolatosan megjegyezte, hogy azoknak lojálisnak kell lenniük az állammal szemben, de az országnak is törekednie kell rá, hogy jól érezzék magukat gazdasági és kulturális téren is magukat az egyes népcsoportok.

Sólyom László, a Magyar Köztársaság államfője ugyancsak örömét fejezte ki, hogy létrejött a két ország elnökeinek találkozója és úgy értelmezi, hogy széleskörű ív mentén tudtak beszélni az adott feszültségekről és problémákról. Őszinte párbeszédet folytatott szlovák kollégájával és ha nem is egyeztek meg mindenben, de fennmaradt az adott problémák későbbi rendezésének lehetősége. Nem az érzelmek szítására van szükség – hangsúlyozta Sólyom László.

A magyar államfő biztosította Gašparovičot, hogy a magyarországi állampolgárok nem éreznek ellenségeskedést a szlovákok iránt, sőt egy szociológiai felmérésből kitűnik, hogy a legközelebb álló nemzetnek a szlovákokat tekintik a magyar állampolgárok. A magyarországi szlovák kisebbség sem érez szlovákellenességet, de nem érti a magyar államfő, hogy a szlovák politikában miért tekintik a magyar kisebbséget közellenségnek. Ugyancsak nem érti, hogy miért van az, hogy miért érzi a Szlovákiában élő magyar kisebbség, hogy 2006 óta romlott helyzetük az iskolai oktatás és a kultúra területén.

Egyetértett szlovák kollégájával, hogy a szélsőséges megnyilvánulásoknak nincs helye a két ország állampolgárai között, de meg kell nézni azt is, hogy azokat egyes csoportok vagy kormányszinten szítják-e.

A történelem tanítása is a probléma okozója, mivel csak akkor lehet békés együttélésről beszélni, ha mindkét nemzet megismeri a másik kultúráját, és tiszteletben tartja a másik nép történelmét. A másik nemzet sikerei nem lehetnek az ellenségeskedés alapjai.

Sólyom László is hangoztatta, hogy a magyar-szlovák alapszerződést kell alapul venni. Javasolta, hogy nyilvánosság előtt is találkozzanak a két ország államfői a diákok, a helyi lakosság és az egyes bizottságok előtt, hiszen a népért vannak, ne zárkózzanak el a tanácstermekbe.

Biztatta Ivan Gašparovičot, hogy többet jöjjön Magyarországra és látogassa meg az ott élő szlovák kisebbséget, akár nem hivatalos úton is, de találkozzon velük és kötetlenül beszélgessen el velük.

Mindketten tudják, hogy melyek azok az erők, amelyekre támaszkodhatnak. Megemlítette a polgármestereket, a gazdasági élet szereplőit és az egyházak képviselőit. Ők azok akik enyhíteni tudják az ellenségeskedést és párbeszédet javasolhatnak.

A magyar államfő többek között szorgalmazta, hogy gyorsítsák fel a közös történelem könyv kiadását, a kisebbségi ombudsman bevezetését és Szlovákia készítsen elő egy kisebbségi törvényt, ami az itt élő kisebbségek régi vágya.

Végezetül reményét fejezte ki, hogy a közös párbeszédet folytatni fogják. (Felvidék Ma)



Nem fogadták el az MKP javaslatát

Kétnyelvűek lesznek a megnevezések a kisebbségi tankönyvekben



Kétnyelvűek lesznek a földrajzi megnevezések a szlovákiai kisebbségi tankönyvekben - döntötte el a szlovák parlament szerdán délben.

Az első helyen a kisebbségi megnevezés lesz, azt követi a hivatalos szlovák megnevezés. A pozsonyi törvényhozás nagy többséggel elfogadta ugyanis a legerősebb kormánypárt - a Smer - ilyen értelmű javaslatát.

A parlamenti döntés értelmében csak azok a földrajzi megnevezések lennének kétnyelvűek, amelyek az adott kisebbség körében közismertek és általánosan használtak. Egyelőre nem világos, ki fogja eldönteni, hogy egy adott kisebbség nyelvén mely megnevezések a közismertek és általánosak. A térképészeti kiadványokban az államnyelven közölnék e megnevezéseket, s a kiadványok végén jegyzék, szótár tartalmazná a megfelelő kisebbségi megnevezéseket.

A jelen lévő 125 képviselő közül 109 támogatta a javaslatot, 12 elutasította, négyen tartózkodtak. A koalíciós Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom képviselői utasították el törvényjavaslatot.

Eredetileg a Magyar Koalíció Pártja javasolta a törvénymódosítást, mégpedig úgy, hogy a kisebbségeknek szánt tankönyvekben csak a kisebbségi megnevezéseket használják. Az első olvasásban a Smer támogatta a magyarokat, jelezve azonban, hogy a második olvasásban saját módosító javaslatot nyújt be. Ez meg is történt, s a parlament ezt a módosítást fogadta el harmadik olvasásban. Az így módosított törvény lényegében megfelel a korábbi gyakorlatnak.

A földrajzi megnevezések használatáról szóló vitát egy, a magyar iskoláknak szánt honismereti tankönyv váltotta ki, amelynek magyar szövegében szlovákul voltak feltüntetve a földrajzi megnevezések, s ráadásul nyelvtanilag helytelen formában. A magyarok tiltakoztak, s a könyvek nagy részét visszaküldték az oktatásügyi minisztériumnak. Az ügy Pozsony és Budapest között is feszültséget keltett.

A kétnapos parlamenti vita nagyon indulatos volt, de a végső szavazás már simán, problémák nélkül zajlott le.

A szlovák kormányfő szerint az oktatásügyi törvény elfogadott módosítása nem nyereség, s nem vereség egyik fél számára sem. Robert Fico "előrelépésként" értékeli a döntést, mert - mint megjegyezte - a szlovákiai magyar iskolák tankönyveiben eddig csak a magyar nyelvű földrajzi megnevezések voltak használatosak, s ráadásul az MKP jelképe is ott díszelgett a tankönyveken. "Most olyan tankönyvek lesznek, amelyeken nincs ott az MKP jelképe, de ott lesz a szlovák megnevezés is. Megjegyezte: a téma nem volt része a koalíciós szerződésnek, így nem lát problémát abban, hogy a kormánykoalíció minden pártja a saját elképzelései szerint szavazott. Fico úgy véli, hogy ez nem okoz feszültséget a koalícióban.

Ján Kovarcík, a Néppárt Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) képviselője viszont kijelentette: a Smer "elgáncsolta" a koalíciót azzal, hogy támogatta az MKP javaslatát. A néppárt a javaslat ellen szavazott, míg a harmadik koalíciós partner, az SNS képviselői nem vettek részt a voksolásban. "Úgy gondoljuk, hogy ez ízléstelen dolog volt, rossz jelzés a szlovák nemzetnek" - mondta újságíróknak Ján Slota pártelnök. Elmondta: a párt mérlegeli, hogy alkotmánybíróság elé viszi az ügyet, és nyílt levélben felszólítja az államfőt, hogy ne írja alá a törvénymódosítást. Leszögezte, hogy az SNS ennek ellenére nem kíván kiválni a koalícióból. "Nem szerzünk ilyen örömet ellenségeinknek" - jegyezte meg.

"A jelen helyzetben az MKP elérte azt, amit csak lehetett" - jelentette ki Berényi József, a párt alelnöke. Szerinte nagyon fontos, hogy az elfogadott módosító javaslat a 2002-ben és a 2006-ban kiadott magyar kisebbségi tankönyvek gyakorlatára hivatkozik. "Ha ez nem lett volna benne a szövegben, nem tudtam volna megszavazni a törvényt" - fejtette ki egyéni véleményét Berényi.

Szigeti László, az MKP oktatásügyi alelnöke megjegyezte: a normális jogállamokban az ilyen banális kérdéseket nem törvénnyel oldják meg. Rossz jelzésnek tartja, hogy a Smer koalíciós partnerei nem támogatták az oktatási törvény módosítását. (MTI)