Területi autonómia? Most nem
2008.12.3
A Sme szerkesztője, Karol Sudor rendkívül terjedelmes interjút közölt kedden Farkas Ivánnal, az MKP Országos Tanácsának elnökével. Autonómia, emkápés belharcok, nyelvhasználat, egyebek. Roppant tanulságos, de Farkas Ivánra nézve is az…
Az interjút nem közöljük teljes terjedelmében, csak a legérdekesebb részeket. Kellemes szórakozást kívánunk.
- Az MKP hosszú évekig azt a benyomást keltette, hogy egy első problémák nélküli párt. Egy bizonyos idő óta azonban annyi gyűlt össze, hogy alig győzzük összeszámolni. Miért?
- Gondolja, hogy a szlovák politikai színtéren van olyan politikai párt, amelynek nincsenek belső gondjai, botrányai?
- De ez semmit sem változtat azon a tényen, hogy ezt a benyomást keltették, miközben önök semmivel sem különbek, mint a többi párt.
- Természetesen, amikor Bugár Béla volt az elnök, az információkat akkor hoztuk nyilvánosságra, amikor azokat megbeszéltük és konszolidáltuk a párton belül. Akkor is voltak viták és nem egységes nézetek, ám ha már döntés született, akkor azt senki sem vonta kétségbe, még ha a párton belüli ellenzékhez tartozott is. Mindebben én ma más hozzáállást látok, s ez vezetett oda, amiről ön beszél.
- Csáky Pál az MKP-elnökválasztás előtt azt mondta, hogyBugár Béla ideje alatt a pártban gyakorlatilag nem volt vita. Valóban?
- Ez csak részben igaz. Volt, amiben igen, volt, amiben nem. A lényeg viszont az, amit mondtam, akkor a belső ellenzék tisztelte azt az elvet, hogy ha a többség határozott valamiről, akkor az érvényes volt. Azt gondolom, hogy ez Bugár szerencséje is volt, még ha voltak is ellenzői, ők tiszteletben tartották, hogy párton belül folyik a vita és nem a nyilvánosság előtt.
- Jobb elnök Csáky Pál?
- Erre nem válaszolok.
- Nem akar, nem tud, vagy nem is szabad válaszolnia?
- Persze, hogy tudok, és megvan erről az egészről a véleményem, de ez az MKP-ba tartozik. Csáky és Bugár is tehetséges politikus. Ugyanakkor az elsőnek egészen mások az előnyei és a hátrányai, mint a másodiknak.
- Ki közülük a nagyobb kulissza mögötti játékos?
- Nos ebben…, mindketten jók.
- És ki a nagyobb intrikus?
- Az ilyesmit nem hordjuk ki a pártból. Megvan erről is a véleményem, de ez nem tartozik a nyilvánosságra.
- Helyes az, ha egy párt képviselője nyilvánosan kritizálja a párt elnökét?
- Ha a kritika pártszerveken belül hangzik el, s erről korrekt vita folyik, továbbá elfogadnak egy döntést, ki nem szabadna jutnia. Ha viszont megalapozott a kritika, és célja az, hogy konstruktív párbeszéd és vita legyen a nyilvánosság előtt, akkor a nyilvánosság elé is lehet vinni, párton kívülre. Ugyanakkor a vezetés politkájának stílusát bírálni, ha nem össztársadalmi kérdésekről van szó, nem illik, nem való. Semmiféle esetben sem.
- De ezt a szabályt épp Csáky szegte meg ismételten, amikor a választás előtt többször is nyilvánosan rárontott Bugárra, komoly vádakkal. Érdekes, hogy mihelyst nyert, rögtön elhalkult. A húzd meg-ereszd meg taktikája szinte szabállyá vált nála.
- Ehhez nyilvánosan nem mondom meg a véleményem. Egy biztos? Ha elkezdek kiépíteni egy vonalat, akkor azt végig kell vinni, nem hátrálni kell. Ezt tartom.
- Próbálja meg világosabban: Csáky a választások előtt sok dologgal vádolta meg Bugárt. A választások után erről hallgat. Ez hiba volt?
- Lehet, hogy szerencsésebb lett volna, ha Csáky kririkája az MKP kongresszusán hangzik el, vagy előtte az Országos Tanácson. Csak a párton belül kellett volna elhangzania. Viszont Csákyt is értem, hogy ha nem mondta volna el ezt nyilvánosan, akkor kisebb lett volna az esélye, hogy megválasszák őt.
- Csakhogy ezzel megsértette azokat a játékszabályokat, amelyek mellett Ön is kiáll.
- No comment.
- Tényleg Világi Oszkár hatása alatt volt Bugár, miként azt Csáky állította?
- Olyan információt akar tőlem, amiről párton belül kell viztatkozni, nem nyilvánosan. Megvan erről is a nézetem, de nem mondom médiába.
- A médiába az Ön elnöke adta.
- Azt gondolom, hogy erről nem kell beszélni.
- Mégegyszer: Csáky durván megvádolta Bugárt. Nem gondolja, hogy a választóknak az MKP tartozik a magyarázattal? Milyen párt az, amelyik nem fejezi be a mondatot, amit elkezdett?
- Ezek a dolgok eleget medializálódtak. A saját nézetemet a pártszerveken belül mondom el.
- Újabb dolog: Csáky a Na výsluchu adásában azt mondta, hogy az Új Szót nem a főszerkesztő irányítja, hanem Világi Oszkár. Igaza volt?
- Erre az említett lap szerkesztője is rákérdezett. Elutasítottam, hogy kommentáljam ezt a dolgot.
- Nem alibizmus ez? Gondja van azzal, hogy hangosan kimondja a véleményét?
- Ha valamilyen viszonyokról megvan a véleményem, de nincsenek bizonyítékaim, nem fogok valakit nyilvánosan kritizálni. Ez a pártszervekre tartozik. Az MKP imidzse nem halad jó irányba, épp az ilyen kijelentések miatt, de egyes újságírók húzásai miatt is.
- Csak azt kérdeztem, amit nyilvánosan kijelentett az Ön főnöke. Mert ő volt az, aki ezt a médiába engedte.
- Ehhez már hozzászóltam, másodszor nem fogok.
- Területi autonómia, akarja-e Ön vagy sem? Csáky és Duray erre csak ködös válaszokat adnak, Bugár és Szigeti világosan azt mondják, hogy nem.
- Kezdem az alapoktól. Bizonyára tudja, hogy az MKP-ban van egy bizottságunk, amely a párt jövőképével foglalkozik, és azzal, hogy kivédjük az asszimilációt. A pártszervek erről még nem tárgyaltak, nincs felhatalmazásom, hogy az MKP nevében beszéljek.
- Az autonómia ügyében tehát nincs egységes vélemény az MKP-ban?
- Azt gondolom, hogy nincs.
- S milyen vélemény van többségben?
- A legjobb lenne, ha ezt a vitát a párton belül minél hamarább lezárnánk, és világos álláspontot alakítanánk ki, ez a következő választásokig gondolom lezajlik.
- Személyes véleménye?
- Szerintem az asszimiláció megakadályozása érdekében kulturális és iskolaügyi önkormányzás kéne. Emellett kiállok.
- A területi autonómiát kérdeztem.
- Az unió több államában létezik, nem kell démonizálni ezt. Az unió több államában vitatkoznak erről.
- Ezt tudjuk, az Ön véleményét kérdeztem.
- A területi autonómia most nem az a kiindulási alap, amely megoldaná a szlovákiai magyarok helyzetét.
- Igen vagy nem?
- Most nem.
- Miért a most?
- Ebben a helyzetben a kulturális és iskolai önkormányzásért vagyok. Azt viszont nem tudom, hogy a jövőben miként alakul a társadalmi klíma az együttélés tekintetében, tehát nem tudom, mi lesz tíz vagy ötven év múlva. Azt akarom, hogy az indulatok lenyugodjanak, a feszültségek csituljanak mindkét oldalon.
- Mely MKP-s politikusok vannak az autonómia mellett már most? Azt mondta, hogy vannak ilyenek.
- Ez párton belülre tartozik.
- Nem, erről joga van tudni a szlovákoknak és a magyaroknak is?
- Nem tolmácsolhatom a kollégák véleményét, mert erről nem tárgyaltunk a párton belül.
- Miféle párt az Önöké, ha ebben a kérdésben évek óta sem jutottak dűlőre?
- Gondolja tíz év után? Igen, én is érzem ezt a gondot, ehhez egységesen kéne hozzáállnunk, mert másképp bizonytalanságot közvetítünk kifelé.
- Újabb probléma: Duray szökik a rendőrök elől és a nyilvánosság előtt beismeri, hogy túllépte a sebességhatárt, nem fújja meg a szondát, mert immunitása van, ismételten nem fújja meg, annak ellenére, hogy egy baleset résztvevője. Ez az úr valamiféle emberfölötti lény?
- Nem az. Ha egyszerű rutinellenőrzéskor nem akar fújni, azt még megértem valahogy. Ha viszont baleset résztvevője, akkor kell, ilyenkor az egyszerű polgár és a képviselő igenis egyforma. Fújnia kell.
- Elutasította. Ez hiba volt?
- Fújnia kell.
- Elutasította.
- Az ilyen esetekben a képviselői mentelmi jog felfüggesztése mellett vagyok. Eddig is ekképp szavaztam, a jövőben is ekképp fogok.
- Milyen következtetéseket vontak le Durayval kapcsolatban párton belül?
- A legszűkebb vezetés tárgyalt erről. Nem tisztázódott egy világos megoldás, mert eltérőek voltak a válemények.
- Talán olyan embereik is vannak, akik szerint Duray helyesen cselekedett?
- Ezt nem kommentálom.
- Duray és Csáky szinte rendszeresen kapcsolják ki a telefonjaikat, és még az sms-ekre sem reagálnak, főképp akkor, amikor legjobban kéne, amikor at indulatokat kell megfékezni, vagy amikor olyan problémához kéne hozzászólni, amit ők okoztak. Erről több újságíró is tudna beszélni. Nem feledkeznek meg gyakran arról, hogy a mi adóinkból élnek, és kötelesek lennének válaszolni?
- Vannak olyan kérdések, amelyekben a pártelnök csak az elnökség felhatalmazásával nyilatkozhat, s az elnökségen előre megvitatják azt az álláspontot, ami kikerül. Ezt nem kell viszont mindig, tehát ha szükséges, akkor nyilatkozniuk kéne. Mert a rossz dolgokban is reagálni kell, nem csak a jó dolgokban.
- Lehetne kevésbé diplomatikusan és világosan?
- Kívánatos, hogy a politikus akkor is kommunikáljon, ha nyomás nehezedik rá, és a negatív dolgokra is reagálnia kell.
- Felróják Önöknek a Kárpát-medencei Magyar Képviselől Fórumát. Az SNS szerint Önök a képviselői esküjüket sértették meg. A Fórum ma tényleg a magyar parlament hivatalos intézményei közé tartozik. Mik az Önök ellenérvei
- Én az efféle állításokat abszolút elutasítom, ez egy vitafórum, nem látom okát, miért nem vehetnék részt rajta.
- Ha csak tényleg egy vitafórum, a magyar parlament nem adna neki olyan keretet, mint amilyet adott.
- Ez a magyar parlamentre tartozó kérdés. Én nem tudom miért van ez így, mi nem voltunk jelen, és nem is szavaztunk erre. Szerintem ez egy műbotrány, a tankönyvekéhez hasonló, és ezeket azért gerjesztik szándékosan, hogy más, komolyabb alapvető problémáról tereljék el a figyelmet, a klientelizmusról, a korrupcióról, a közhangulat romlásáról, a gazdasági helyzet romlásáról és ehhez hasonlókról.
- De ezt a kérdést sok állampolgár is felteszi.
- Felfújt ügyről van szó. A folyamatok tekintetében Szlovákiát előbbre helyezem, mint Romániát, Ukrajnát vagy Szerbiát. Ugyanakkor ezekben az országokban a Fórummal senkinek sem volt baja. Kérdezem tehát: nem éppen nálunk van szó más gondok eltakarásáról, hiszen itt a szándék elterelni a figyelmet jóval fontosabb dolgokról.
- Miről vitatkoznak a fórumon? Az autonómiáról is, ahogy azt az SNS állítja?
- Nem, ez egy vitafórum a környező államok magyar képviselőnek. Szlovákia, Románia, Magyarorsázg integrációjáról van szó és hasonlókról.
- Nem értem, milyen integrációról?
- Az EU-beli integrációról. Például volt ott egy olyan téma, hogy Schengen kapcsán az ukrajnai magyarok, és a szerbiai magyarok nehezebben léphetnek be Magyarország területére. Arról vitatkoztunk, miképp lehetne legiszlatíve megoldani, milyenek a többi ország tapasztalatai és ilyesmik.
- Soha nem tárgyaltak ott az autonómiáról?
- Olyan mértékben, miként azt az SNS elnöke állítja, abszolút nem.
- Tehát mégis.
- Nos, az önkormányzat szót használjuk ott.
- Ön tudja, hogy ezek szinonimák, rokon értelmű szavak.
- Az önkormányzat szót használjuk.
- Ott olyan önkormányzatról beszéltek, amelyre mindketten gondolunk?
- Erre nem emlékszem.
- Nem hiszem.
- Nem, nem, nem.
- Ki a felelős a jelenlegi rossz magyar-szlovák viszonyért?
- Slota kijelentései, de a magyarországi szélsőségesek is. Ám amikor Fico azt mondja, hogy itt senki sem fog szenvedni a Magyarországról exportált extrémizmus miatt, akkor azt kérdem: a Csehországban nemrég történtek nem köszönhetőek szlovákiai szélsőségeseknek is?
- Litvínovra gondol és Kotleba részvételére?
- Igen. Másik dolog- igaz, hogy a magyarországi extrémizmus veszélyes, minimum másfél éve, de meg kell mondani, hogy csak az utcán van, ugyanakkor Szlovákiában egyenest a koalícióban. Az SNS főnökének kijelentései nem voltak szerencsések.
- Nem voltak, de Orbán nem beszélt radikálisan?
- Voltak Orbánnak olyan kijelentései szlovákiai tényezőkre és történésekre, mint Slotának?
- Nacionlista és buta kijelentésekről beszélek általában…
- Csakhogy Slota kijelentései még a szélsőségességben is a legszélsőségesebbek. Orbán nem beszél expresszíven és főként nem sérteget. Az ő kijelentései semmilyen esetben nem extrémek. Alapvető gond a kommunikáció hiánya köztünk és a kormány között, de általában is. Minduntalan olyan kijelentések hangzanak el, hogy mi el akarjuk szakítani a déli területeket Szlovákiától. Ezt elutasítom, ez ferde vádaskodás, ezt direkt ránkragasztják.
- Ne akarják?
- A területi autonómia és a területek elszakítása két nagyon különböző dolog.
- Fejtse ki a különbséget.
- Vegye például Dél-Tirolt és Olaszországot. Van területi autonómiájuk? Van. Gondolja, hogy el akar szakadni Olaszországtól mint olyantól? Nem. Épp azért, mert nem teszünk különbséget a két fogalom közt, ez a szlovákiai elit óriási hibája.
- Mit ért tehát területi autonómián?
- Egy olyan speciális területet, ahol a kisebbség többségben lesz, és a közügyeket úgy fogja irányítani, ahogy akarja. Viszont mindig is az adott állam kötelékében lesz. A területelszakítás egy teljesen más, sokkal radikálisabb dolog. Az MKP-ban momentán senki semmi ilyesmit nem akar. Ez soha nem volt kitűzve.
- Épp ez a szócska, a momentán ad Slota kezébe fegyert és ijeszti meg a többieket.
- Tudhatom, hogy az SNS mivel jön egy év múlva és hogy kell majd reagálni rá?
- Biztos nem Szlovákiától való területelszakítással.
- Természetesen nem, de ha szélsőségességből szélsőségességbe megyünk, nem tudjuk megmondani előre, milyen lesz a jövő. Jelenlegi ismereteim szerint ilyesmire nem kerül sor.
- Térjünk vissza a magyar-szlovák kapcsolatokhoz.
- A nacionalizmus a probléma, mégpedig szlovák kormányszinten, s ezzel együtt mindenféle pótmegoldást ráncigálnak elő, amelyekkel alapgondokat takarnak el. Az utóbbi években nálunk erős gazdasági növekedés volt, most a válság hatása van, másképp lesz. Épp ezért gondolom, hogy a koalíció szándékosan vonja el a figyelmet. Vegye például Janušek miniszter tenderbotrányát vagy a Tipos botrányát.
- Botrányok az önök kormánya alatt is voltak.
- Ilyenek? 3,5 milliárdot költeni tender nélkül? Nekünk ilyen botrányaink nem voltak.
- Ez az ország még nem élt meg kormányt botrány nélkül, az önök kormányának botrányi közül is tudok kapásból sorolni tucatot. Ezzel nem védem a jelenlegit, csak figyelmeztetek, hogy nem minden fekete és fehér.
- Az állítom, hogy a mi időnkben ilyen botrányok nem voltak. Ha mégis, azt akarja mondani, hogy a mi kormányunk a nacionalizmus útjára lépett, hogy másra terelje az emberek figyelmét?
- Nem léphetett. Mert az MKP kormányon volt.
- Na látja, az másról szólt.
- A kérdés az, miért nem lehetnek a magyar-szlovák kapcsolatok rendben, ha épp Önök nincsenek kormányon? Elég beteges ezt úgy beállítani, mintha ennek az lenne a feltétele, hogy Önök kormányban legyenek…
- Ezt a kérdést a kormány politikusainak kell feltennie.
- De Önöknek is. Tudja jól, hogy megtámadnák a jelenlegi koalíciót akkor is, ha az SNS nem lenne benne.
- Igen, de nem a szlovák-magyar kapcsolatok miatt. Odáig nem alacsonyodnánk le. Nem akarunk itt érzékeny dolgokat kikezdeni a két nép viszonya szempontjából. Ettől valóban el kell határolódnom.
- Ön elhatárolódhat, de én érvelhetek Csáky és Duray-idézetekkel, amelyek ennek ellenkezőjét bizonyítják. Elhatárolódtak ők ketten a területi autonómiától? Nem. Ki operált a Beneš-dekrétumokkal? Ők. A kényes témákat tehát az MKP politikusai hozzák napirendre.
- Azt folytatom, hogy miben látom én a kapcsolatok problémáját. A tankönyvek ügye, a KMMKF ügye egyszerűen műproblémák, sokkal fontosabb dolgokról terelik el a figyelmet, a szociális gondokról, a gazdasági válság következményeiről és egyebekről.
- Igaz, hogy az MKP-ban vannak olyan emberek, akik, Csákyt az europarlamentbe küldenék?
- Természetesen van ilyen kezdeményezés, de ez nem azoknak a kezdeményezése, akik a közvetlen környezetét alkotják.
- Azaz nem akar kimenni.
- Ez a kérdés rá tartozik. Az én információim szerint nem érdekli őt ez. Mondjon nekem legalább egy olyan pártelnököt, aki ki akar menni az europarlamentbe.
- Palko a KDS-ből.
- Parlamenten belülire gondoltam. Az gondolom, hogy ezek a szándékok tisztességtelenek. Ha valaki egy párt elnöke, akkor azt otthon kell irányítania. AzMKP-nak nem is lenne jó, ha ő kimenne.
- Az MKP a Mečiar - féle választási törvény miatt jött létre. Mágpedig értékrendben három különböző pártból. A Magyar Polgári Pártból, az Együttélésből és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomból. Nem gondolja, hogy ez tíz év alatt olyan tömörülés lett, amit jó lenne ismét felosztani?
- Ellenkérdéssel élek- azt gondolja, hogy ebben a társadalomban, ahol a magyar kisebbségnek 10 százaléka van, megengedhetjük magunknak azt a luxust, hogy három pártra essünk szét és egyik se jusson be a parlamentbe?
- Vagyis Önök már csak azért vannak együtt, mert magyarok? Nem kevés ez? - Ez a Mečiar törvényére reagálva alakult így, amely lehetetlenné tette, hogy három magyar párt jusson a parlamentbe.
- Azóta évek teltek el.
- Igen, de vannak itt történelmi kötelékek és a magyar kisebbség ellenállása bizonyos asszimilációval, asszimilációs nyomással szemben. Együtt ennek jobban ellen tudunk állni. Ebben az esetben az értékbeli irányultság másodrangú.
- Jó-e az egy pártnak, ha a nemzetiség tartja össze és nem az értékek?
- Ezek alatt az évek alatt az MKP úgy fejlődött, hogy bár vannak belső ellentétek, nem az alapvető ideológiák alapján, hanem más kritériumok szerint. Mindent az eredeti állapotába már nem lehet visszaállítani szerintem. A magyarok politikai képviselete konszolidált, A pártban az alapszabályzat értelmében bármelyik vonalat lehet kéviselni. Ez ellen senki sem berzenkedik, de az alapvető dolgokban a legfőbb szinten döntenek.
- Diplomatikusan fogalmaz, tehát mégegyszer- mi tartja Önöket össze, azon kívül, hogy magyarok?
- A választók iránti kötelesség egyértelműen.
- Nem kevés ez?
- Nem ez jelentős és motiváló erő. Nem vagyunk ugyanis az a nemzet, amely a társadalomban 90 százalékos képviselettel rendelkezik, a 10 százalékos képviseletet figyelembe kell venni, és ezért össze kell fognunk. Minden politikai számításkor ez alapvető dologként jelenik meg.
- Említette, hogy a magyarokra asszimilációs nyomás nehezedik. Ezt komolyan gondolta?
- Nos önnek ilyen érzése biztos nincs, de nézze meg a műbotrányt a tankönyvek körül. Mi ennek az értelme, ha tudjuk, hogy minden nyelvnek megvan a maga logikája és rendszere? Az SNS ezt erőszakkal akarja megváltoztatni. Ez a nyelv nyelvtani rendszerének megrongálása és ezt nem engedhetjük meg. Gondoljuk bele, ha valamilyen negyedikesnek hirtelen értelmetlen módon kell tanulnia, minden magyarul van írva, de ehhez idegen elemek vannak hozzárendelve, földrajzi és helynevek szlovákul, amit egy kilenc éves gyerek meg sem ért. Miért csinálják ezt velünk?
- Csakhogy itt az SNS truccáról van inkább szó és hülyeségéről, nem asszimilációról.
- Nem, szerintem ez az asszimiláció jele. Arra kényszerítik a diákot, hogy felnőttként kötelesek legyenek a szlovák kifejezéseket használni.
- Miben van szó asszimilációról? Nem csak ugyanolyan hülyeség ez, mint amikor Slavkovská megtiltotta, hogy a bizonyítványokat magyarul is kiadhassák?
- Mindenesetre ez annak a jele, hogy valaki azt akarja a magyaroknak értésére adni, hogy ki itt az elsőrendű és ki a másodrendű. Azt akarják, hogy ha a napos oldalon akarunk lenni, akkor meg kell változtatnunk bizonyos dolgokat.
- Nem mintha az SNS álláspontjával azonosulnék, de nem igaz, hogy aszlovákiai magyaroknak jobb, mint a magyarországi szlovákoknak?
- Ezt az állítást nem mondanám.
- Ok? Nem igaz véletlenül, hogy Magyarország asszimilálta a szlovákokat?
- Volt egy vitatott időszak, 1867-től 1914-ig, amikor voltak ilyen tendenciák, de a második világháború végétől ez inkább egy önmaga által zajló folyamat.
- Na…
- Várjon. Mondok egy párhuzamot: egy híres akadémikus a Szlovák Tudományos Akadémiáról azt mondta, 1990-ben vagy 1991-ben, hogy ha egy átlag magyar külföldre megy élni, akkor ott húsz év múlva sem veszti el a kultúráját, identitását, nyelvét. Ha egy szlovák megy el, nem garantált, hogy ugyanezt teszi – vigyázat ezt nem én mondtam, hanem egy jelentős ember a tévében.
- Ez viszont semmit sem változtat a tényeken.
- Na jó, megvannak Önnek az 1910-es népszámlálás eredményei? Tudja, mennyi magyar volt a mai Szlovákia területén? Több mint egymillió. Ma a fele van, 520 ezer.
- Nem korrekt dolog összehasonlítani adatokat két háború előttről és államok közti történelmi szerződések előttről. Azokról a számokról beszéljünk, amelyek az utóbbi évtizedekre vonatkoznak- azaz a magyar nemeztiségről Szlovákiában.
- Oké, de értse meg, hogy ezt veheti valaki úgy is mint asszimilációt- Azt akarom mondani ezzel, hogy a magyarországi szlovákok alapbázisa nem volt olyan magas, mint azt néhány forrásban olvasható. Ezenkívül lakosságcsere is volt. Épp az volt a fő impulzus hogy a magyarországi szlovákok száma lecsökkent.
- Mégegyszer:vegyük az utóbbi számokat, az utóbbi évtizedekből, ne a régmúltat.
- Jó, akkor vegyük , 1991- és 2001 között a népszámlálási adatok alapján 10 százalékkal kevesebb a magyar.
- Ez semmiképp sem asszimiláció, mert ugyanolyan értelmetlen számról lehet szó, mint amikor katolikusoknak vagy eszkimónak jelentkeznek az emberek.
- Tudom, persze az önkéntes asszimiláció is benne lehet ebben, vegyes házasságok és ilyenek, de akkor is a számok, azok számok. Meglátjuk, milyenek lesznek 2011-ben és lehet, hogy magunk is meglepődünk.
- Mi a gond abban, hogy a magyarok száma népszámláláskor csökkent? Lehet, hogy szlováknak jelentkeztek, lehet, más nemeztiségnek. Ha abból indulnuk ki, hogy jóra és rosszra osztjuk az embereket, nem pedig magyarra és szlovákra, akkor mi ezen a furcsa?
- Tudom, mire céloz, ön azt hiszi, hogy nekünk csak arról szól az egész, hogy megtartsuk a választói tábort. Hát nem. Nem így van. Ha valaki ember egy adott környezetbe született, jó lenne, ha a többségi társadalom nem kényszerítené arra, hogy megváltoztassa a nézeteit, gondolkodását, tetteit. Hadd tarthassa meg nyelvét, kultúráját.
- De ebben senki sem akadályozza. A népszámláláskor az emberek saját maguk határozzák meg magukat.
- Ez igaz, de ismerje el, nyolc év alatt amikor kormányon voltunk nem voltak ilyen feszültségek mint most. Ha olyan emberek kerülnek kormányra, akik nemzetiségi viszályt szítanak, akkor az rosszul hat az az emberekre. Az emberek ugyanis nyugalomban szeretnek élni, és ha ebben megzavarják őket, ne csodálkozzunk, hogy megváltoztatják az álláspontjukat és a döntéseiket. Azt gondolom, hogy mindezt szándékosan csinálják.
- A valóság az, hogy a magyarok Szlovákiában gyakran nem tudnak rendesen szlovákul. Ez jól van.
- Ezt szakmai körök is állítják, én ezt szintén állítom, hogy bizonyos mértékben, sőt megengedem, hogy vannak olyan magyar alapiskolák, ahol nincs minőségi szlováknyelv-oktatás. De vegyen figyelembe egy alapvető dolgot: egy magyar iskolába járó kisdiáknak a szlovák teljesen idegen nyelv. Olyan, mintha az anyanyelve mellett angolt tanulna.
- Azt kérdeztem, jó-e az, hogy a magyarok nálunk nem tudnak rendesen szlovákul?
- Nem egészen van ez rendben, de ezt az ember egyéni érdekein keresztül kell nézni.
- Nincs egészen rendben, meg teljesen rendben, csak rendben van-e vagy sem…
- Jó, ez nincs rendben, de akkor is érvényes a válaszom második fele. Ha valaki Szlovákiában érvényesülni akar, tanuljon meg szlovákul, ez kívánatos, ez rendben van. De ebben nem látok gondot. Ha az érettségiig nem tanult meg rendesen ,akkor ha továbbkerül, fél év alatt megtanul. Ilyen a tapasztalat.
- Ki ahogy. A szlovák nyelvvel a magyaroknak gondjuk van, az időseknek és a fiataloknak is.
- Jól van, szerkesztő úr, de most ellenkérdést teszek fel. Nem lenne jó, és kívánatos, hogy a Dél-Szlovákiában élő szlovákok is megtanuljanak magyarul?
- Miért?
- Mert ott a lakosság többsége magyarul beszél.
- Ez az ő dolguk, de miért lenne erre késztetés? Szlovákiában élnek. Ha Magyarországon élnének, akkor ebben lenne logika.
- Nem. Az EU államainak többségében, ahol a kisebbség többségben él, ott ilyen empátia és késztetés működik.
- Ez nem okvetlenül szabály. Ön szerint a szlovákoknak meg kéne tanulniuk délen magyarul?
- Nem mondom, hogy meg kéne, de ugyanúgy érdekük, mint a magyarnak megtanulnia szlovákul.
- Tehát átfogalmazom: érdekében álla szlovákoknak délen tudni magyarul?
- Igen és erre mondok egy példát: Két hete voltunk a finn parlamentben. Vanott egy párt, amelyik a finnorsázgi svédeket képviseli. A svádek Finnorsázgban a népesség hat százalékát teszik ki. Van ott egy ki nem mondott szabály és szokásjog, az, hogy ez a párt rendszerint kormányban van. Megérdeztem, hogy egy svéd képviselő elmondhatja e svédül a beszédét a finn parlamentben. Azt mondták, mi sem természetesebb, sőt még tolmács sem kell, mert anélkül is megértik.
- Ez a példa nem függ össze azzal, amiről beszéltünk.
- De összefügg. Nem kell tolmácsolniuk, mert minden egyes finn képviselő tud svédül. Ez a zárt kör példája. Svédül tudnak ugyanis azok a finn képviselők is, akik nem laknak nemzetiségileg vegyes területeken.
- Ön az almát a körtével keveri össze. Ezek szerint a mi képviselőink tanuljanak meg magyarul: A kérdés így szól: miért lenne a szlovákok érdeke az, hogy délen megtanuljanak magyarul?
- Most adtam rá választ.
- Nem adott, maga a finn parlamenttel példálózott.
- Nemzetiségileg vegyes környezetben nőttem fel. Azt kell mondjam , sok szlovák tanult meg magyarul, ez a tapasztalatom.
- Ezt nem cáfolom, minden újabb nyelv ismerete haszon, de próbáljon meg válaszolni…
- A szlovákoknak is érdeke, hogy megtanuljanak magyarul. Mert ha egy munkahelyre kerülnek, egy csapatba, közösségbe, vagy ha a szlovák diák a magyar barátaival találkozik; hogy beilleszkedhessen, hogyne érezze rosszul magát, amikor csak magyarul beszélnek a többiek. Ez az egész ugyanis kölcsönös és kétoldalú. Az interjút – szerkesztetlen formában – eddig közöljük. A további részben Farkas Iván már a rendszerváltásról és a katonaságáról beszél, na és az egyetemi éveiről. sme.sk/paraméter
parameter
|
