Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Történelmi emlékeztető a Benesi-dekrétumok körül kialakult vita kapcsán

2008.6.20
2007.08.08. nemzetidal.gportal.hu jegyzet

A II.világháborúnak 21 győztes és 7 "vesztes" állama volt. A vesztesek között volt Tiso fasiszta Szlovákiája is. Csupán Edvárd Benesnek, a cseh szabadkőműves nagypáholy mestere nagyravágyásának és Sztálinra történő befolyásának köszönhetően hozták létre újra a csehszlovák szörnyszülött műállamot, így 1947-ben Párizsban a győztes nagyhatalmak jóvoltából a szlovákok is a győztesek oldalára kerültek függetlenül attól, hogy kinek az oldalán állt Tiso Szlovákiája a háború során. Tiso Szlovákiája vesztes állam volt. Vesztesből azért lett győztes, mert Benesnek kellett Csehszlovákia. Sztálin jóvoltából megkapta. A háború zajától hazáját cserbenhagyó, távoli országba menekülő, Angliában megbújó és magát és néhány társát emigráns kormánynak feltüntető szabadkőműves Benes Sztálinnak hízelegve elérte, hogy úgy a Hitler-csatlós Csehországot,mint Szlovákiát a győztesek oldalára állítsák a háború után.

Felvidék második elrablása a történelmi Magyarországtól ismét megtörtént és 1947-ben véglegesítve lett a Párizsi békeszerződés révén.

Az "igazságosztók" jóvoltából homogén magyar területek kerültek ismét csehszlovák iga alá, melyeket először közvetlenül a háború végén és után (1945-ben) az ú.n." Kassai kormányprogram" majd Benesi-dekrétumok segítségével próbáltak felszámolni.

A program és dekrétumok a magyarság ( és németség) teljes eltüntetéséről szólt az rablóbékével kapott adományország Csehszlovákia területéről. Benesék egy homogén, kizárólag csehek és szlovákok által lakott államról álmodoztak. Mivel túl sok volt a magyar a meghamisított és lefelé kerekített népességi statisztikák ellenére is és az ország "homogenizálását" ( ez a kifejezés szerepel a dekrétumokban)- azaz a magyarok eltávolítását -, kitelepítésekkel és lakosságcserével nem tudták megoldani, ezért az erőszakos asszimiláció mellett döntöttek.

Ez az úgynevezett "reszlovakizáció", mely visszaszlovákosítást jelent- micsoda képtelenség és történelmi hazugságon alapuló ötlet ! Abból indultak ki, hogy az egész felvidéki magyarság eredetileg szlovák volt, csak elmagyarosodott és erre való hivatkozással szlováknak kellett vallania magát mindenkinek, aki maradni akart a saját szülőföldjén. Aki reszlovakizált, annak nem volt szabad a magyar nyelvet sem használnia, aki nem azt deportálták Csehországba kényszermunkára vagy kitelepítették Magyarországra 50 kg-os csomaggal.

Számos példa volt arra, hogy Kassán, az utcán fényes nappal nyilvánosan megpofoztak magyar embereket szlovák járókelők és rendőrök, mert magyarul beszéltek. Azokat a gyerekeket ,akik az iskolában megszólaltak magyarul bottal ütötték. Személyes beszámolót hallottam arról, hogy azért kapott ki a hét éves kisfiú, mert szlovákul nem tudott és magyarul kért engedélyt arra, hogy biológiai szükségletét elvégezhesse a második elemiben. Akivel ez utóbbi eset megtörtént ma 67 éves nagyszülő.

A Benesi-dekrétumok beépültek a későbbi kommunista Csehszlovákia törvénykezésébe és jogfolytonosság révén az 1993-ban létrejött két új állam törvénykezésébe is (1948-ban került Klement Gottwald moszkovita-kommunista vezér hatalomra ).

A Benesi-dekrétumok - azaz a magyarságot megbélyegző kollektív bűnösség törvényei-, az EU csatlakozást is gyakorlatilag zökkenőmentesen túlélték.

Az 1993-ban létrejött két új állam elismertetése is gördülékenyen ment, hisz senki nem kérte számon a Párizsi békeszerződés érvénytelenedésének tényét Csehszlovákia megszűnése kapcsán. Tudvalévő ugyanis,hogy Felvidéket a Párizsi békeszerződés értelmében nem Szlovákia, hanem a Csehszlovák állam kapta. Csehszlovákia megszűnése a békeszerződés rendelkezésének érvénytelenedését is jelenti. A jogutódot, azaz Magyarországot meg kellett volna kérdezni Felvidék hovatartozásának mikéntjéről. Ha tekintebe vesszük azt az ENSZ határozatot, miszerint "1. Minden népnek joga van az önrendelkezésre..." (Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya I.rész,1.cikk,1.bekezdés) akkor tárgyalásos úton kellett volna megoldani a szlovákság önrendelkezési igényeit. Az önrendelkezésre joga van mindenkinek, tehát egyáltalán nem egyértelmű, hogy a volt Csehszlovákia határainak kellett volna megmaradnia az államalakulat megszűnése után, ugyanis a Felvidék egész területe a jogutód Magyarországhoz tartozik, egyszerűen csak azért, mert megszűnt létezni az az állam, amelyiknek odaítélték ezt a magyarországi történelmi országrészt.

Az új szlovák állam határai mindmáig bizonytalanok lennének ennek értelmében, ha nem történt volna meg Szlovákia gyors nemzetközi elismertetése és a magyar-szlovák Alapszerződés megkötése. Az Alapszerződésben Magyarország elismerte Szlovákia Csehszlovákia számára meghúzott 1947-es határainak sérthetetlenségét. Ezzel sikerült megerősíteni Szlovákia akkori és egyben jelenlegi határait.

Becsületére legyen mondva Liechtenstein vezetőinek, hogy ők kivételek voltak, ugyanis a Benesi-dekrétumok továbbélése miatt mind a mai napig nem ismeri el Liechtenstein állam a Szlovák állam létezését. Tehát szlovák útlevéllel Liechtensteinbe ma sem lehet utazni !

1993-ban volt az a pillanat, amikor Magyarország követelhette volna a határok újratárgyalását, azaz Párizsi békeszerződés tárgyalásos úton történő revízióját Csehszlovákia megszűnése miatt.

A békés megoldás eredménye az autonómia és határrevízió együttes kiharcolása is lehetett volna ugyanis az erőszakos betelepítések és asszimilációs politika valamint a spontán szlovák betelepülések miatt megváltoztak az etnikai arányok Felvidéken a magyarság rovására. Népszavazás is szóba jöhetett volna az új határok megállapítása végett az 1938-as etnikai határsáv alatt élők körében vagy egész Felvidék területén horizontálisan kijelölt régiónként.

Nem ez történt, ehelyett egy a magyarság számára hátrányosan megkötött államközi ú.n. Alapszerződést írtak alá Horn Gyula kormánya nyomán, amelyből "kifelejtették" az autonómia lehetőségének deklarálását. Hozzá kell tennünk, hogy az előző, az Antall-kormány tétlenkedése és a parlamenti liberalizmus és ellenzék is hozzájárult a a történelmi lehetőség elszalasztásához.

Pótcselekvésként az Orbán-kormány nem az Alapszerződést módosította, melyben az autonómia lehetősége is helyt kaphatott volna és nem az állampolgárásg visszaadását forszírozta a kettős állampolgárság intézményének bevezetésével, hanem a helyzetet a státusztörvény bevezetésével próbálta megoldani. Tudjuk ez nem volt időtálló és egyáltalán nem helyettesítette sem a kettős állampolgárág sem pedig az autonómia intézményét.

Az eredményt látjuk. A felvidéki magyarság asszimilációja soha nem látott mértékben növekedett, a magyarság lélekszáma jelentősen megfogyatkozott. Megközelítőleg felére csökkent.

A beáramló szlovák telepesek a magyar homogén területek egységét 1947 óta folyamatosan bontották meg és zilálták szét. A betelepítések tervszerűen zajlottak, ezt elősegítették az asszimilációs népességpolitikával, pártpolitikával. Burkoltan például "iparosítás" címszóval is történt etnikai arányok megbontása a Benesi-dekrétumok szellemében. Lásd a Kassai Vasmű esetét, ennek létrejöttét, ahol egy magyarok lakta mezőgazdasági terület kellős közepére egy acélgyárat építettek úgy ,hogy sem szén, sem vasérc, sem munkás nem volt a közelben hozzá. Természetesen munkások jöttek tízezerével az északi szlovák megyékből úgy,hogy a szlovák munkások ellepték Kassát és környékét. Szén is jött a távoli Csehországból és vasérc is a Szovjetúnióból. Egy egész szlovák munkásváros is kinőtt a gyár mellett.

Ma is a Benesi-dekrétumok szellemében zajlik az élet :

a magyar oktatás " támogatása ", az autonómia-ellenes fellépés, a koncepciós per egy magyarverés kapcsán, a neofasiszta magyarellenes felvonulások megtűrése, elnézése. Ide tartozik Rozsnyón a Kossuth szobor gyalázása, a révkomáromi hlinka-gárdista neonáci inzultus,a pozsonyi nyilvános Tiso sírhely koszorúzás neonácik és a Matica slovenská képviselői által, a Benesi-dekrétumok megtartása melletti nyilatkozatok egészen kormányfői és államelnöki nyilatkozatokig bezárólag - Gasparovics, Fico nyilatkozatai. Ide tartozik a közpénzek elosztása a tengerszint feletti magasság szerint az északi megyék javára, az uniós pénzek elosztása szintén a déli régiók hátrányára, a közigazgatási határok módosítása a magyarok arányának csökkentése céljából, a nyelvtörvény és még sorolhatnánk tovább a példákat.

Mit ünnepelnek március 14-én ?

A nagyhatalmak jóvoltából, a rablóbéke következményeként kialakult 14 éves állam vezetőinek merészsége nem ismer határokat. Ennek legékesebb példája - melyet az EU is megtűr-, az a március 14-i hivatalos nemzeti és állami ünnep az EU tagállam Szlovákiában, mely a fasiszta Tiso-féle ú.n. "önálló" Szlovákia megalakulásának emléknapja.

Erre az 1939.március 14-én létrejött bábállamra az abszolút náci-csatlós név mondható ki, csak néhány momentumot említek a II.világháború után a nagyhatalmak által győztesnek minősített ország tevékenységéből:

-A Hlinka -gárda Hitler oldalán részt vett Lengyelország lerohanásában, azaz a Szlovák állam részese és egyben felelőse is volt a II.világháború kirobbantásának Hitler és Sztálin mellett.

-Említésre méltó, hogy az egész szlovák állami gépezet a Birodalom javára dolgozott, hadserege a németek oldalán harcolt, továbbá kiemelendő a náci nürnbergi törvények azonnali bevezetése is, a zsidó származású állampolgárok fejpénzért történő deportálása. Ez alatt az értendő, hogy a szlovák állam fejpénzt fizetett a náciknak minden zsidó származású ember deportálásáért, így másfél esztendő alatt az összes zsidó származású szlovák állampolgár eltűnt Szlovákia területéről- egy részük átszökött A Horthy vezette Magyarországra, ahol menedéket kapott .

Ennek az államnak a megalakulását ünneplik a szlovákok hivatalosan az EU égisze alatt március 14-én. Nem véletlen tehát, hogy míg mi március 15-én Petőfi Sándor szabadségszeretetét ünnepeljük, általában március 14-e körül rongálják meg Pozsonyban rendszeresen a Petőfi szobrot a szlovák neonácik. Lehet, hogy az elkövetőket még mindig keresi a szlovák rendőrség ? Talán olyan erőbedobással, mint a Malina Hedvig elleni bűncselekmény elkövetőjét...

Az 1938-as revízióval kapcsolatban a következő mondható el:

1.Az 1938-as határmegállapítás nagyjából az etnikai határok mentén történt, bár a magyar koronázó város Pozsony, ahol még 1920-ban a szlovákok számaránya nem haladta meg a 14,5 %-ot sem Szlovákia területén maradt - a nagyhatalmak ( a korábban Benes oldalán álló angolok, olaszok) beismerték trianoni tévedésüket és igazságot akartak szolgáltatni Magyarországnak a Felvidékkel elcsatolt 1 millió magyar miatt. Még a revíziós határmegvonás után is maradt 120 ezer magyar a szlovák területen. Az ott élők számára hazatérést,felszabadulást jelentett és nem megszállást, ahogyan Szlota János állítja. Szlota nézze meg a dokumentumfilmek bejátszásait.

2. 1938 novemberében Horthy Miklós bevonulását örömkönnyek és virágeső fogadta A felszabadulás érzése töltötte el az embereket, melyet nemcsak magyar, hanem külföldi tudósítók és dokumentumfilmek is bizonyítanak. Ekkor nem megszállás történt, ahogyan azt Szlota János mondja, hanem Felvidék hazatért az anyaországhoz. A nagyhatalmak részéről is ez nem volt más,mint egy békés úton történő igazságszolgáltatás ( I.Bécsi döntés).

3. Horthy Miklós a kassai bevonulásakor szlovák nyelven is mondott üdvözölő beszédet a Kassán megjelent szlovákoknak, melyben biztosította őket a szlovák nyelv szabad használatáról és a szlovák kultúra szabad ápolásáról a jogaik szabad gyakorlásáról ( a kassai bevonulásról készült dokumentumfilmen ez látható és hallható is ! ( www.nemzetifront.hu Front TV, Betiltott magyar múlt 2.rész 5. percétől a 6.perc 29. másodpercig terjedő bejátszásban hallható)

4. Szlota János olvassa el Szepsi város krónikájában (vagy kérdezze meg a helyieket ) a jászómindszenti szlovákok történetét ( szlovák nevén Poprocs, a magyar Jászó községtől egy északra fekvő, szlovákok által lakott falu) , akik a Jászón történt határmegvonással a cseh-szlovák állam oldalára kerültek és emiatt szlovák létükre magyar zászlókkal felvonulva mentek 1938-ban a Szepsi Városházára (Kassa és Rozsnyó között elhelyezkedő járásszékhely ) azzal a követeléssel, hogy ők is a Horthy kormányzó által iirányított Magyarországhoz szeretnének tartozni és nem pedig Cseh-Szlovákiához. Még ma is élnek Szepsiben és Jászómindszenten is ennek az eseménynek szemtanúi.

5. A számok tükrében: 1938-ban az 1920-ban összesen 1 084 343 elcsatolt magyar lakosból ekkor 882 ezer került vissza az anyaországhoz.Tegyük hozzá, hogy az ezt megelőző csehszlovák kormányzat alatti népszámlálás alkalmával a ebből csak 598 500 merte magát magyarnak vallani, mely jól jellemzi a Benesi - ország megfélemlítö politikáját és statisztikai büvészkedését. A visszacsatolás utáni számadatok hitelesek. Az 1945-ös adatok a csehszlovák kormány becsült adatai, lefelé kerekített számok , ugyanis nemzetközi fórumokon próbálták elfogadtatni a kitelepítéseket és a lakosságcserét, melynek annál nagyobb volt az esélye minél kevesebb magyart és minél kevesebb magyarral történö manipulációt tudtak felmutatni. Ez látszik a benesi tervezett adatokból is, mint ahogyan azt Mindszenty hercegprímás emlékirataiból is tudjuk: 650 ezer magyar eltüntetését tervezték, 100 ezret Magyarországra terveztek átdobni, 200 ezret eröszakkal visszaszlovákosítani a saját szülöföldjükön és a maradék "csekélynek feltüntetett" 400 ezret szétszórva az ország területén a szülöföldjükröl , gyökereikböl kiszakítva óhajtottak beolvasztani csehek vagy szlovákok lakta területeken. Tehát tervezett etnikai tisztogatásról van szó, a tervekben szereplö egész számra kerekített számokkal. Ez a folyamat elindult és csak Csehországba kb.80 ezer magyart deportáltak szülőföldjéről. A lakosságcsere történt szintén erőszakkal. Aki nem vallotta magát szlováknak ( nem írta alá a reszlovakizáló okmányt ) azt 50 kg-os személyi csomaggal zavarták át a határ túloldalára és a házaikba szlovákokat telepítettek.

A lakosságcsere is igazságtalanul zajlott, amit senki sem hangsúlyoz eléggé: a magyarországi szlovákok önként mehettek - aki akart az mehetett a határ túloldalára ,aki nem az maradhatott. Ennélfogva a szegényebb szlovákok mentek önkéntesen szerencsét próbálni, a jobb módúak, akik nem akarták ithhagyni vagyonukat maradtak Magyarországon.

Az önként áttelepült szlovákok így elfoglalták az elhurcolt vagy kitelepített magyarok házait és portáit, míg a kitelepített magyarok hónapokig vagonokban, embertelen körülmények között voltak elszállásolva Magyarországon. Természetesen az önkéntességi alapot figyelembe véve az egyik oldalon és a kötelező kiutasítást a másikon, így kevesebb önkéntes szlovák került át Csehszlovákiába, mint amennyi kényszerrel kiutasított felvidéki magyar Magyarországra. A magyar kormány a szlovák nyelvet rosszul beszélő szlovákoknak még nyelvtanfolyamot is szervezett.

A magyarellenes folyamat megállítása lényegében Mindszenty bíboros eröfeszítéseinek köszönhetö, ugyanis ö végsö elkeseredésében a világegyházon keresztül médiakampányt indított el ezen galádságok ellen. Ma Gasparovic szlovák államelnök azt szeretné ,ha a magyarok kérnének bocsánatot a szlovákoktól Felvidék 1938-as visszacsatolásáért. A bocsánatkérésröl hallani sem akartak. A csehek megtették a szudétanémetek irányában ezt a gesztust, de a magyarok irányában ök sem nyilatkoztak egyértelműen.

Még egyszer hangsúlyoznunk kell : a Benesi- asszimilációs politika nem fejezödött be 1948-ban !

A kollektív bünösség elve beépült a csehszlovák törvénykezésbe, mely a torzszülött ország felbomlása után átöröklődött mindkét állam törvénykezésébe. A Benesi - dekrétumok szellemében történt további visszaélésekröl a honlap más menüpontjaiban lehet olvasni (többek között a szlovák sovinizmusról és asszimilációs politikáról szóló fejezetekben ). Itt csak arra hívom fel a figyelmet, hogy a Benesi -dekrétumok továbbéltetése kapcsán két következtetést lehet levonni:

1. még mindig "bünös nemzetnek" tartják a magyarságot és ezt az eszmét az 1920-ban és 1947-ben jogtalanul és illetéktelenül megszerzett magyar javak megtartására próbálják felhasználni

2. az érvényben lévö Benesi -dekrétumokat,mint élő törvényrendeleteket a teljes önrendelkezésért és szabad nyelvhasználatért folytatott harcban nagyon jól fel lehet használni és "belügyekbe való beavatkozásként" feltüntetni a nemzetközi közvélemény és sajtó elött.

Szlota János Horthyt fasisztának nevezte,mely szintén nem igaz.

Ha csak az ú.n. zsidó kérdésben hasonlítjuk össze Horthy Miklóst Tisóval, F.G. Montgomery, a szemtanú, a magyarországi USA nagykövet szavaivait felidézve memoárjából, egészen 1944 márciusáig, Magyarország "menedékhely volt egymillió zsidó számára", egy "oázis Hitler sivatagában" Európában. Szintén Montgomery írja emlékirataiban: " Magyarországgal szemben Hitlernek a haragját nagyrészt a zsidóknak nyújtott védelem provokálta ki. Jelentös részük túlélte a a náci idöszakot Magyarországon, addigra ugyanis, mire a német hadsereg ténylegesen átvette a hatalmat az országban, Hitler már közel volt a bukáshoz. Magyarországon a zsidók biztonsága nagymértékben annak volt köszönhetö,hogy milyen törvényket hoztak korlátozásukra. Ezek a törvények ugyanis azt a látszatot keltették, hogy Magyarország eleget tesz a zsarnok követeléseinek, de valójában éppen ezeknek a törvényeknek a segítségével tudott fennmaradni, mint menedéket nyújtó oázis. Ha megtagadta volna, hogy bármilyen törvényt is hozzon a zsidók ellen, a zsidók tényleges biztonságának idöszaka kétségtelenül sokkal gyorsabban véget ért volna,mint a valóságban". ( idézet J.F.Montgomery :Magyarország a vonakodó csatlós, Zrínyi kiadó, 2004. 124.oldal, az eredeti mű a Horthy-ekorszak magyarországi USA nagykövetének, G.F. Montgomery-nek önéletrajzi írása könyv formájában először Hungary The Unwilling Satellite címmel jelent meg New Yersey-ben 1947-ben, majd 1993-ban és 2004-ben magyarra nyelven Magyarország a vonakodó csatlós címmel jelent meg és érhető el korlátozott számban ).

Ugyanebben a memoárban írja a nagykövet a következőket a háború utáni helyzetről: "Horthy egy tengernagy józan eszével, erős hazafiságával, becsületességével és bátorságával vezette a túlerővel legyőzött, ezeréves jussából kiforgatott és kirabolt országot a kommunista rémuralom szörnyűségeiből egy jobb jövő felé. Ő nemes lovagiassággal,nagylelkűen védőszárnyai alá vette a II.világháború alatt hozzánk menekült lengyel,francia,angol,orosz és zsidó tízezreket,noha az említettek részéről magyarország korábban sok hátrányt szenvedett. Ez erkölcsi nagyhatalommá tette a magyarokat. A Magyar Királyság vallotta: a társadalom alapja a tiszta erkölcs. Magyarország az orosz és német imperializmus között őrlődve sokkal többet látott,mint mi. Ha hallgattunk volna a magyar államfőre, talán képesek lettünk volna korlátozni Sztálin diadalát Hitler bukásakor. Ez a világ jobb és tisztességesebb lenne, ha az angolul beszélő népek vezetői csak egy kis részét is mutatták volna annak a bátorságnak,amit abban az időben Horthy Miklós kormányzó mutatott".



Tiso fasiszta Szlovákiája 6 évig tartott,míg Magyarországon a Szálasi uralom közel 5 hónapig. Horthy sohasem volt fasiszta, minden szélsőség távol állt tőle, míg Tiso az volt.
Horthy, akit náci segítséggel végül a nyilasok 1944.október 15-én távolítottak el puccsal a helyéről német , majd amerikai fogságba került és fel sem merült, hogy háborús bűnös lenne, mert Nürnbergben csak tanúként hallgatták ki és szabadon engedték. A kormányzósága alatt a népét szolgálta a kereste azokat a kapcsolatokat, melyek az igazságtalan trianoni békediktátummal elcsatolt magyar emberek anyaországhoz való visszatérését eredményezi. Tiso viszont háborús bűnös volt. Ennek ellenére Benes 1947-ben, ezúttal Sztálin segítségével újra kaphatott egy Csehszlovákiának nevezett soketnikumú államot 1 millió felvidéki magyarral.
2007-ben az éppen 14 éves Szlovákia a rablóbéke következményének országa, a felvidéki magyarok megközelítőleg félmillióra zsugorított lélekszámával.
A kilencvenes években 520 528-an vallották magukat magyanak, a becslések szerint ez a szám azóta csak csökkent.

Végezetül:

Mit gátolnak a Benesi-dekrétumok ma ?

1. a területi autonómia létrehozását

2. a szabad és hivatalos nyelvhasználatot

3. a magyarok kárpótlását

4. a hiteles történelemoktatást

5. a magyar-szlovák kapcsolatok javulását határokon belül és kívül

6. az érvényes nemzetközi joggal szöges ellentétben állnak és gátolják azok alkalmazását


(gportal.nemzetidal.hu főszerkesztő)



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona