Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

Keresés a honlapon

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Trianon revízióját és szlovák-magyar megbékélést

2010.05.05.

Még mielőtt sokan felhördülnének, lám-lám kibújt a szög a zsákból, hisz itt a bizonyíték Szlovákia szétzilálására törekszik, egy kis magyarázattal tartozom. Mi is a revízió? A latin szó jelentése ellenőrzés, felülvizsgálat, felülvizsgálati kérelmet jelent. Tehát nem pedig határváltoztatást, annak jogos követelését, ha ez így lenne, akkor területi reviziót emlegetnénk. Csupán arról van szó, hogy felül kéne vizsgálni, kimondani az igazságot, hogy mi is történt Trianonban. Úgy ahogyan az oroszok is lassan beismerik, hogy a második világháború kezdetén Katynban háborúsbűnöket követtek el, amikor 1940. március 5-én a szovjet titkosszolgálat több, mint 15.000 lengyel hadifoglyot a katyn-i erdőben, az "ellenforradalmi tevékenység és szovjetellenes agitáció"-tól való félelmükben legyilkoltatott. Mostanáig maradt az elhallgatás, cinizmus, mészárlás.

A trianoni békeszerződés, amit a nyugati nagyhatalmak kényszerítettek ránk nekünk magyaroknak csak egyszerűen békediktátum, nem pedig szerződés, mert nélkülünk, rólunk döntöttek, cseh, román és szerb hazugságokra építkezve.

Ha szlovákok őszintén gondolják a megbékélést, akkor minimálisan beismerik, hogy Trianon egy igazságtalan döntés volt és megadnák a kért területi autonómiát a Hodzsa-Bartha etnikai határon, amit Hodzsa szlovák megbízott későbbi szlovák miniszter is elismert, szerződésben garantálta, hogy ez az etnikai határ, demarkációs vonal, ahol a két nép közötti politikai határnak is húzodnia kellett volna.

Nem így történt. Tehát szlovák testvéreink ne gondolják azt, hogy egy magyar identitástudatú polgártársa mindezt csakúgy alapon magamögött hagyja, nem vesz tudomást róla, mintha megsem történt volna. Ez lehetetlen. Igen a szlovák nép testvérnemzet, mert lehetséges, hogy a IX. és a X. században élt elődeink genetikailag eltérőbbek voltak, de mi akik ma itt ezen a szülőföldön élünk etnikailag, nyelvileg, szokásainkban nagyon is összekeveredtünk, munkában, gondban, boldogságban, bajban, búban,bánatban az eltelt 1100 éves időszak alatt nagyonis összekovácsolódtunk, szinte eggyé váltunk. Történelmünk, királyaink és még szokásaink is egyformák, csak egy különbség választ el mintket egymástól, hogy valaki a Miatyánkot magyarul, valaki szlovákul mondja. Felvidéki szállásterületeink is közössek voltak, sőt a törökök kiúzése után még délvidékre is eljutottak a szlovákok elődei, egy szebb jövő, egy jobb élet reményében. Felvidéken, vagy ahogyan a szlovákok mondják Szlovákiában Komáromtól Zsolnáig és Pozsonytól Munkácsig ezerszáz éve egyformán őshonos nép a magyar és a szlovák is. Amennyire szlovák Komárom, annyira magyar Zsolna is. Mind a két nemzet címerében benne va a kettőskereszt, mint jelkép. ami a bizánci időkre nyúlik vissza. Magyarországra az Árpád-házi uralkodók dinasztikus kapcsolatainak révén kerülhetett, így a mai szlovákok lakta területekre is.

Sajnos manapság vannak köztünk, akik célja a zavarkeltés, etnikai konfliktus előidézése Közép-Európában, az Orosz Birodalom érdekeinek megfelelően. Mellékesen a zavarkeltés még jól fizetett vállalkozás is, erre élő példaképként szolgálhat a soviniszta Szlota János a Szlovák Nemzeti Párt elnöke. Több száz milliós vagyonra tett szert, drágai autói, repülőgépje és tengerparti villái tanúbizonyíték erre. Főcélja neo-pánszlávizmusra támaszkodva etnikai konfliktusok gerjesztése. A magyarokat, romákat sértegeti reggel, délben, este. A szlovák főügyészségtől feljelentésemre, hogy ez a személy etnikai feszültséget gerjeszt, törvényeket sért, mégis azt a választ kaptam, idézem: "Slota mikor a magyarokat sértegeti, akkor csupán a saját nemzetét védelmezi." A magyarázat kissé furcsa és zavaros.

Csodálatos kis állam volt az erdélyi fejedelemség. Egy keleti Svájc, nemzeti szövetségen alapuló, alkotmányos szabadsággal. Három politikai nemzet (a magyar, székely és szász) és négy törvényesen befogadott (katolikus, lutheránus, református és unitárius) vallás hazája, mely féltékenyen őrizte és védte önkormányzatát és büszke volt politikai és vallásszabadságára. Nem lehetne ilyen Szlovákia is, szövetségi államformával, föderalizmussal. A vallások eme kavalkádja nálunk is megtalálhatóak, szlovák, magyar, rutén nemzetrészek és több százezer roma is él a felföldi bérceken, völgyekben, síkságokon. Minden adott egy tartós megbékélés, az együttélés testvéri eszméjének a hirdetésére, ahol a különböző kultúrák és nyelvek összetartó erőként értékes tőkét jelentenek, nem pedig a széthúzás eszközét.

Dr Sz. L., Szögedi Védegylettől így vélekedett:
"A demokratikus szubminimum: A háromszíntű autonómia azonnali meghirdetése, az EU-ból való kizáratás meglebegtetésével... – ilyen (lenne) egy működő demokrácia ! Az EU-ban...
A demokratikus norma: Kárpótlás !!! Területi és vagyoni, valamint erkölcsi kárpótlás a 90 esztendőért !
A demokratizmus egyik alapelve... a Wilson-i elvek... a népek önrendelkezési joga... nekünk, magyaroknak 90 éve nem jár!?


Ezért is kell beszélni Trianonról, a Benes-dekrétumomokról és minden olyan igazságtalanságról, hogy ne a gazemberek mondják meg mi jó, mi törvényes, hanem az igazság szava legyen a legerősebb. Ezért kell békésen véleménytnyilvánítani, ha kell tüntetni, minden olyan eszköz bevetésével, ami elvezet minden felföldi, szlovákiai nép egyenjogúságához, megbékéléséhez.

Ezért fogok Június 4-én békésen véleményt nyilvánítani Pozsonyban is a Béke szökőkútnál, ezért is döntöttem úgy, hogy novemberben elindulok a komáromi polgármesterei választásokon, hogy a többetnikumú városunk legyen az első felföldi, szlovákiai város ahol a két nép megbékélése, a szlováké és a magyaré megtörténjen és ne csak beszéljünk az akadály-mentesítésről, hanem tegyünk is érte.


Bósza János




Időszerű-e Trianonról beszélni a 90. évfordulón?

Időszerű-e Trianonról beszélni a 90. évfordulón?
[ 2010. május 10., 08:07 ] [984]

Vannak, akik úgy gondolják, hogy nemcsak nem időszerű „Trianonozni", de egyenesen káros a nemzeti érdekekre Trianon emlegetése. Ezzel szemben Lea Brilmayer, a Yale egyetem jogi karának nemzetközi jog professzora, a területi igények fenntartását és hangoztatását tanácsolja, mint az emberi jogok megszerzésének egy hatásos eszköze (lásd Yale Journal of International Law, 1991. vol.. 16. 177-202, ..Elszakadás és önrendelkezés: egy területi értelmezés.”)

A nyugati szakirodalom általában elismeri az elszakadás jogát végső eset¬ben, ha semmi más megoldás, köztük az autonómia kérése is, eredménytelen a kisebbségi panaszok orvoslására. Brilmayer szerint azonban az elnyomásra hivatkozni nem elegendő az elszakadás indoklására. Az elszakadás. illetve határváltoztatás követeléséhez szükséges valami „területi panasz, amely va¬lamilyen igazságtalan történelmi eseményre hivatkozik”.

Ez persze nem jelenti azt, hogy okvetlenül a régi, Trianon előtti határok visszaállítását kell követelni. Azonban azokat feladni sem szabad minden ellenérték nélkül! Ilyen ellenérték leget egyenlő bánásmód és autonómia garantálása.


Ha a határkiigazítás jogáról lemond a nemzet és az érintettek. akkor az egyszer s mindenkorra elveszik, és nincs még tárgyalási alapunk sem a kisebbségi jogok kikényszerítésére! Területről csak a nemzet és az érintettek mondhatnak le. Gyurcsány miniszterelnök lemondása határváltoztatásról népszavazás és az érintett lakosság megkérdezése nélkül csupán politikai gesztus volt, minden nemzetközi jogi következmény nélkül. Még az elmenekült lakosság is fenntarthatja az igényt a lemondás kérdésében való szavazásra.

Végül, ha mi nem hangoztatjuk Trianon igazságtalanságát. akkor ellenfe¬leink hivatkozhatnak Brilmayer érvelésére. hogy tudniillik a magyarok feladták a jogukat minden határkiigazításra Ezzel elveszítenénk minden jogunkat Trianonra. mint igazságtalan történelmi eseményre hivatkozni, még mint tárgyalási kiindulópontra sem. amiből lehetne engedni, hogy egy elfogadható autonómiát kapjunk, mint kompromisszum.

Brilmayer szerint több fontos szempontot kell figyelembe venni. Először a panaszra okot adó esemény időbeli távolsága: minél újabb keletű a panaszra okot adó esemény, annál nagyobb jelentősége van. Például a románok homályos és bizonyítatlan, majdnem kétezer éves jogcíme az 1100 éves panaszra (a magyar Honfoglalás [Honvisszafoglalás] ténye) ami az ő részükről képezte Trianonban a panasz alapját sokkal régibb és kevésbé bizonyítható, mint a történelmileg dokumentált Ma¬gyar honfoglalás [honvisszafoglalás] és a kilencven évvel ezelőtt történt trianoni igazságtalanság.

A második szempont az, hogy mennyire tartotta ébren az esetleg elsza¬kadni vágyó csoport a panaszt. Ezért fontos a Világszövetség, a Trianon Társaság és az emigráció munkája. A szerző ugyancsak hangsúlyozza. hogy a panaszt nemzedékről nemzedékre életben kell tartani. Ha valaki megkérdezné, hogy a fiatalok vagy az emigránsok miért törődjenek vele, Brilmayer azt válaszolja: „azok a te néped, a te őseid voltak, akik ellen ezt az igazságtalanságot elkövették. Te egy vagy közülük. te is osztozol az igazságtalanságban, és küzdened kell annak helyrehozásáért."

A harmadik szempont az időközben mesterségesen betelepített lakosság kérdése, mint például a regáti románok áttelepítése Erdélybe. Brilmayer válasza, hogy amennyiben a határkiigazítás célja a történelmi igazságtalanság helyrehozása, akkor ezt nem kell figyelembe venni. „Ha a szóban forgó terület nem kerül idegen uralom alá, akkor az újonnan betelepültek nem lennének ott. Az újonnan odaköltözött többségi lakosság jelenléte csak súlyosbítja a jog¬talan elvételt.”

Végül Brilmayer megjegyzi: egyik kulcskérdés, hogy a status quo-t men¬nyire kívánatos megváltoztatni? (l. 199, old.) Ugyanis az sem lenne kívánatos, ha minden határ bizonytalan lenne. Ezért például az emberi-jog sértéseket is figyelembe kell venni a területi igények rendezésénél. Ebből a szempontból Burgenland kivételével, sajnos, minden elszakított területen fennáll az esetleges határkiigazítás vagy elszakadás követelésének feltétele.

Itt csatlakozik Brilmayer elmélete az emberi jogokat védők megoldásához: ha semmi más nincs, és történelmileg jogosult, a kisebbségnek az „önrendelkezési jog" alapján joga van a határkiigazítást vagy elszakadást, függetlenséget illetve az anyaországhoz való csatolást követelni.

Ezzel a jelenlegi, elnyomó többségek kezében van a határok sorsa: ha demokratikusan biztosítják a kisebbségi jogokat, sokkal gyöngébb lesz a határkiigazítást igénylők jogcíme és minél nagyobb az elnyomás, annál nagyobb lesz az esélye a határkiigazításnak illetve a függetlenség elnyerésének.

Dr. Balogh Sándor

Hosszabb változatban megjelent a TRIANON KALENDÁRIUM, 1999, 66-67 oldalain.



Még nincs szöveg...




Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:





HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona