Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



ZÓNA: OSZTANAK-E LAPOT GYURCSÁNYNAK KOMÁROMBAN?

2008.11.15, 8:30

Zónajárás a Felvidéken: a csúcstalálkozó rövid, a szlovák–magyar konfliktus viszont elhúzódó lesz

szerzők: F. Tóth Benedek
Szombathy Pál
2008. november 14. péntek
olvasási idő 14 perc

A meghatározó viszony ebben a konfliktusban nem Budapest és Pozsony között van, hanem Fico és a magyar kisebbség között.
Robert Fico és Gyurcsány Ferenc szombaton Komáromban találja egymást. A zóna Dél-Szlovákiában próbálta felmérni a kormányfői csúcs sikerének esélyeit, s arra jutottunk: minimálisak. Benyomások, vélemények, háttér Gyurcsány átlátogatása előtt.

Van egy asztal a révkomáromi városházán. Nincsen benne semmi különös, jellegtelen irodai tartozék, egy hasonlatosan sivár, szűk, téglalap alakú szobában áll, amely a polgármesteri titkárságra belépve balra nyílik. Az egyetlen fontos dolog, amivel mégis bekerülhet a hírek élére, hogy szombaton ennél ül le négyszemközti beszélgetésre Szlovákia és Magyarország miniszterelnöke. A környezet tehát nem fényűző, sőt puritán, vagyis itt igazán lehetne a lényegre koncentrálni. Robert Fico és Gyurcsány Ferenc azonban nem ezt fogja tenni. Az egyiknek ugyanis pillanatnyilag nem áll érdekében, a másiknak meg nincs meg hozzá a kellő ereje. Úgyhogy ez a révkomáromi asztal, hiába csapnának is rá néha, sokkal inkább lenne helyén szombaton az innen néhány száz méterre álló színházban.

A nyilvánosságnak szánt verzió szerint a dunaszerdahelyi DAC–Slovan focimeccs magyar szurkolóinak megveréséről beszélgetnek majd, Gyurcsány megint követelni fogja a rendőrségi attak kivizsgálását, de a probléma, amelynek ez a botrány ezúttal az apropója, sokkal összetettebb, mint a szlovák rendőrök brutális fellépése.

Ahogyan Simon Zsolt is megállapította: „A szlovák rendőrség elkövette azt a hibát, hogy a Slovan-drukkereket a pályaudvar és a stadion között verte meg, a magyarokat viszont odabent a stadionban.” A Magyar Koalíció Pártja (MKP) rimaszombati járásának elnöke nem arról híres, hogy visszafogná a szavait, kinézésre asztalt borító századelős gömöri járásbíróra hasonlít. Mikuláš Dzurinda kormányának egykori agrárminisztere is úgy látja, hogy a brutális magyarverés kirakata csupán annak a politikának, amelyet kisebbségi, nemzetiségi vagy egyszerűen csak magyarproblémának ismer mindenki Európának ezen a felén. Ha hasonlítani kellene valamihez, leginkább egy gomb volna ez a probléma, amelyet annyiszor és olyan erősen nyom meg a bajba került politikus, legyen az szlovák vagy magyar, akárhányszor csak a kedve tartja. Simon egy losonci étteremben, vacsora közben magyarázza nekünk, miért ne várjon senki csodát, sőt semmit – Fico belső használatra szánt dölyfös győzelmén kívül – a révkomáromi találkától.

De most gyerünk vissza még ahhoz az asztalhoz, annál is inkább, mert a zóna riporterei két nappal a miniszterelnöki találkozó előtt kipróbálták, hogyan esik majd az ülés ott. Nagyjából egy időben érkeztünk a szlovák miniszterelnök kormányőrnek kinéző protokollosaival, hogy kifaggassuk az amúgy szintén hűvösen realista vendéglátót.

Kíváncsiak voltunk, mi várható egy ilyen találkozótól, amely egy gazdaságilag padlót fogott Magyarország, valamint a gazdaságában most, a nemzetközi válság begyűrűzése előtt még magát erősnek mutató, no és persze az euró bevezetése előtt álló (1 euró = 30,12 szlovák korona lesz) Szlovákia kormányfője között zajlik. Merthogy Bastrnák Tibor, Révkomárom polgármestere is úgy látja, hogy aligha nemzeti kérdés a dunaszerdahelyi eset. Mert bár a szlovák–magyar konfliktus valóban régóta és mélyen húzódik, valójában felszínre sem törne, ha évszázados meglétére nem hívnák fel a figyelmet szélsőséges provokátorok, nyomukban vezető politikusokkal.A cikk folytatása...

Bastrnák Tibor polgármester, a csehországi Brnóban végzett 44 éves orvos nyugodt és nagyon udvarias ember, pedig közben ellepik a városházát a „protokollosok”. Fekete autókkal érkeznek, szlovákok és magyarok, és meglepő módon egy osztrák rendszámú is. Utasai keveset szólnak, ám annál többet figyelnek és jegyzetelnek. Ők azok, akik azért érkeztek, hogy előkészítsék a kormányfői találkozót.

Szombaton kész bolondokháza lesz a hivatal. Bastrnáknak fogalma sincs arról, miért éppen az ő városát választották a jeles nap helyszínéül. Ismerve persze Komárom történetét, érthető, hisz ezt a várost valóban a történelem vágta ketté, nem pedig a Duna tartja távol egymástól a két partot. Komárom egy város volt, csak a
A trianoni békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és az antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely egyebek között meghatározza Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. 1920. június 4-én írták alá a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon kastély tükörtermében.
trianoni békeszerződés határhúzásával úgy alakult, hogy a déli felét a magyarok, az északit a szlovákok birtokolják.

A zóna sokféle választ kapott arra, hogy miért éppen Klapka György városa mellett döntöttek a politikusi tanácsadók, de a pontos indíték homályban maradt, miképp az sem világos, hogy ki hozta össze magát a találkozót az egymást híresen kerülő két vezető között. Csáky Pál, az MKP elnöke azt sejteti, övé a dicsőség, ő hozta tető alá a randevút, mintegy közvetítő a magyar és a szlovák fél között. Ennek ellentmond némileg, hogy Robert Fico nem sokra tartja a parlamentben ellenzékben lévő MKP-t, mondhatni, szóba sem áll vele, másrészt olyan szóbeszéd is járja, hogy az amúgy igen tehetséges retorikus Csáky nem éppen a legkarizmatikusabb vezetője a pártnak, így a dunaszerdahelyi verés utáni egyenruhás magyar gárdista félpályás útlezárás, a királyhelmeci árpádsávos őrsereg koszorúzása, valamit a budapesti szlovák zászló égetése után maga Bugár Béla, az MKP korábbi elnöke rontott rá a párt jelenlegi vezetésére, és csak annyit kért, hogy írjanak már ugyan levelet a magyar miniszterelnöknek, mert a média éppen ennek a néhány ősmagyarnak az arcával és tetteivel van tele, és a néhány szélsőséges szónoklatával éppen azoknak árt, akik magyarként próbálnak élni Szlovákiában.

Lefordítva: nincs szükségük arra, hogy a liberális magyar jogrend útvesztőiben grasszáló, tovasikló néhány száz radikális ember megkeserítse a félmilliós szlovákiai magyarság mindennapjait. Ráadásul éppen egy hónapja készült el egy felmérés Szlovákiában, amelyből az derült ki, hogy a szlovákiai magyarok igenis szeretnek ott élni, ahol születtek, ahol dolgoznak. A kérdőív kitöltésekor nyilván emlékeztek 2004. december 5-re, amikor is az anyaország népszavazáson bizonyította be, hogy fontosabb neki a városaiban élő kínaiak sorsa, mint a külhonban élő nemzeti kisebbsége – ahogyan ezt a bugárista Simon, ma mezei parlamenti képviselő a zónának érzékletesen és keserűen megfogalmazta.

Bugár Bélát végül is kiküldték a teremből, mondván, nem tagja az elnökségnek, de annyit azért sikerült elérnie, hogy Csáky felvette a telefont, és tárcsázta Gyurcsányt. Ekkor azonban tudomásunk szerint már eldöntött tény volt, hogy Fico és Gyurcsány találkozik Komáromban, többen hallották Bugárék komáromi rendezvényén, hogy Fodor Gábor SZDSZ-elnök meséli: „Felhívott a Feri, mondta, lesz találkozó.”

Az első hírek még arról szóltak, hogy mindketten átsétálnak majd a hídon, Fico Komáromba, Gyurcsány Révkomáromba, ám Ficónak esze ágában sincs romantikusan értelmezni bármilyen politikai metaforát, amelyet ez esetben egy a Duna felett átívelő öregecske közúti híd jelent. Ő marad bizony az országában. Elvégre nála csak a rendőrök brutálisak, a magyarok viszont képtelenek arra, hogy megrendszabályozzanak néhány szélsőséges nacionalista, soviniszta hőzöngőt. Szlovákiában a törvény erejével sújtanak le azonnal bármiféle szélsőséges megnyilvánulásra, szemben Magyarországgal, ahol példás büntetés helyett rendőri kíséretet kaphatnak a gyalázkodók, a zászlókat égetők. Aztán Fico pénteken, a találkozó előtt rátett még egy lapáttal taktikából: bejelentette a magyar gárdához hasonlatos szlovák szervezet, a Pospolitos betiltását. Erre lépjen Gyurcsány bármilyen követeléssel. Válaszként mindezért egy videokazettát kérni elég sovány.

Nem könnyű tehát azt feltételezni, hogy a kompromisszumkötés vágyával érkezne Révkomáromba a két kormányfőből az erősebbik, Fico. Ahogyan ezt a SME című vezető szlovák napilap publicistája, Peter Morvay Pozsonyban a zónának összefoglalta: „Mindkét miniszterelnök ugyanabba a városba tart szombaton, de nem biztos, hogy ugyanoda érkezik.”

Nos, tehát láttuk az asztalt a révkomáromi városházán. Teljesen üres volt akkor, kivéve egy virágcsokrot a közepén. Mintha csak arra teremtették volna, hogy telerakják fontos dolgokkal. Bastrnák Tibor szerint az a legnagyobb baj, hogy semmi jelét nem látja az érdemi párbeszédnek. Nem azon múlik a szlovák–magyar megbékélés sorsa, hogy Fico átad-e egy kazettát Gyurcsány Ferencnek, amely valósághűen megmutatja, mi is történt, miért is történt a DAC–Slovan labdarúgó-mérkőzés közben a magyar szurkolók szektorában. A kérdés az, hogy ezenkívül képes-e bármilyen párbeszédre is a két kormányfő – különösen akkor, ha nem is létezik az a kazetta, amelyet Fico átadhatna Gyurcsánynak.

Itt, Szlovákiában nem titok, hogy mélységesen mély ellentét húzódik jó pár szlovák és magyar lelkében. De nem a
Trianon vagy a második bécsi döntés miatt. Ez a probléma sokkal korábbi, a legmerészebbek, köztük például a Budapesten magyarellenességéről híres, Pozsonyban azonban a magyarellenességet elsősorban gazdasági és politikai előnyszerzésre használó Ján Slota is a Nagy-Morva Birodalom korszakáig vezeti vissza a konfliktus gyökerét. Mindebből azonban alig látszik valami a hétköznapok szintjén. Ám hogy a jelenben igenis tetten érhető a feszültség, mi sem bizonyítja jobban, hogy amikor a komáromi találkozó tényét bejelentette Daróczi Dávid kormányszóvivő, úgy fogalmazott, hogy a két kormányfő Komáromban, illetve Komárnóban találkozik. Kapott is egy bejegyzést a Komáromi napló című blogban, hogy „Daróczi! Az anyád megy Komárnóba!” Érzékenyek errefelé a magyarok a Komárno szóra. Sőt, Bastrnák Tibor honlapján is úgy szerepel titulusának megjelölése, hogy „Komárom polgármestere”. Lehet Révkomárom, a magyar oldal pedig innen nézve Túlkomárom vagy Dél-Komárom. A szlovákok viszont nyugodtan nevezzék anyanyelvükön Komarnónak.

A komáromi szlovákság viszont más szóra érzékeny, ez pedig a Felvidék. Legalábbis Ondrej Gajdač testnevelő, a helyi vízilabdacsapat edzője a Dél-Szlovákia kifejezést tartja irányadónak. Gajdač amúgy irányította már a szlovák nemzeti vízilabda-válogatottat is, éppen akkor vette át 2001-ben, amikor leghíresebb saját nevelésű játékosa, az azóta kétszeres magyar olimpiai bajnok Gergely István úgy döntött, Magyarországon folytatja a pályafutását. A szlovák póló nem lett híres, Gajdač viszont büszke tanítványára, örül a sikerének. A tanár úr tizenegy éve a komáromi szlovák Šulek gimnázium igazgatója, ebbéli minőségében nemigen tapasztal helyben konfliktusokat, de hozzáteszi: ha a magyarok elégedettek lesznek kisebbségi jogaikkal, a szlovákokat meg nem ingerlik
Trianon kísértetével, akkor lesz majd megnyugvás.

Révkomáromban negyvenezren élnek, a lakosság hatvan százaléka magyar. A túloldalon Gyurcsány párttársa a polgármester, de az MSZP-s elöljáró mögött fele-fele arányban oszlik meg a testület jobb- és baloldal között. A két város már elkezdte a közös munkát: ünnepi ülésezések, egymásra találások után most eljött az ideje az érdemi közös döntéseknek – meséli a szlovák oldalt irányító Bastrnák.

„Szombaton itt leginkább a Mónika-show őszinteségét és komolyságát lehet várni” – ezt már a polgármester frakciótársa, a szintén MKP-s önkormányzati képviselő, a 32 éves Keszegh Béla mondja. A Nyitrán angol szakon végzett Keszegh irányítja a helyben működő hírportált, a Bumm.sk-t, amely naponta tízezer érdeklődőt vonz. A fiatal főszerkesztő szerint a mostani konfliktus a szlovák kormánynak jó, mert nem kell a begyűrűző gazdasági válság miatt magyarázkodnia. A Budapesten politológiát is végző Keszegh különben rálegyint Slotára, mondván, annak a magyargyűlölete színtiszta biznisz. És Gyurcsány esélyei szombaton? „Fico fürdik a népszerűségben, s olyan partnerrel tárgyal, aki mögött nincs támogatottság. Nyugodtan megalázhatja, számára Gyurcsány nem képvisel most semmit.” Hát igen, sem Komáromban, sem a Felvidéken nemigen találni olyat, aki ne haragudna Gyurcsányra a 2004-es decemberi kettős állampolgársági népszavazás elleni kampánya miatt.

Révkomárom városházáján egyébként ritkább a szlovák szó, miután a 25 tagú képviselő-testületben 19-en ülnek az MKP-frakcióban, s rajtuk kívül további két magyar is helyet foglal a város irányítóinak asztalánál.

Amúgy Bastrnák polgármester szerint is Fico lesz fölényben a tárgyaláson, mert ilyen profi stáb még nem állt szlovák politikus mögött soha. „Három éve Gyurcsány és az MSZP voltak Fico példaképei. Itt délen az emberek már akkor mondogatták, hogy nem olyan jó a helyzet odaát Magyarországon” – ezt már Marian Molnár idézi fel, aki bolt- és étteremtulajdonos helyi vállalkozó és a Dzurinda-féle ellenzéki SDKÚ helyi politikusa. A vegyes házasságból való fiatalember kiválóan beszél magyarul is, nem egy nacionalista típus, az viszont őt is rettentően idegesíti, amikor a Jobbik határzárakat szervez, és gárdisták koszorúznak – szerinte – náci egyenruhában. Ő azt várná a magyar kormánytól, hogy keményebben lépjen fel szélsőségesei ellen, amit szerinte Fico megtesz, s ezzel kerül előnybe.

Péntek este megint Komáromban vagyunk. A város nyugodt. A szórakozóhelyek csendesek, telt házat sehol sem találunk a főutcán, sőt a Klapka étterem egyenesen zárva. A gyér számú sétálót nem Gyurcsány és Fico tartja izgalomban. A városházára még nem került fel a látogatáskor hivatalos magyar zászló, majd reggel, ahogyan azt a zászlóért felelős dolgozó még csütörtökön reggel magyarázta nekünk. Így semmi jel sem utal a nagy eseményre, amelynek nagyságát oly sokan megkérdőjelezik, köztük Dunaszerdahely polgármestere. Pázmány Péter pénteken azt mondja nekünk, nehezen hihető egy tízpercesre tervezett eseményről, hogy áttörést hoz. Ő egyébként Gyurcsány helyében nem ment volna el a találkozóra, amikor kiderült, hogy Fico nem megy át a magyar oldalra.

Szombaton Dunaszerdahelyen bajnoki mérkőzést játszik a DAC a Rózsahegy (Ruzomberok) ellen, zárt kapuk mögött. A szurkolók kivetítőkön figyelik majd a meccset a stadionon kívül, de a polgármester ebben a helyzetben, bármilyen provokációt kerülendő, nem lesz ott.

Késő este búcsúzunk Komáromtól, átadjuk a helyet a szombat reggel érkező tudósítók hadának. Egy idézet jár a fejünkben, amelyet még a pozsonyi belvárosi szerkesztőségi szobájából hazainduló Morvay Pétertől (hadd írjuk kétféleképpen a nevét!), a SME vezető publicistájától, a lap Magyarország-felelősétől hallottunk – Morvay szombaton ugyanis Révkomáromba tart: „A meghatározó viszony ebben a konfliktusban nem Budapest és Pozsony között van, hanem Fico és a magyar kisebbség között. Magyarország kis túlzással nem játszik most ebben.”

Meglehet, igaza van. De ettől Magyarország miniszterelnöke még játszhat, mert játszani, azt nagyon szeret. Fellépés tehát Komáromban szombaton, egy másik sikerre vágyó játékossal.

Budapest–Komárom–Losonc–Pozsony–Dunaszerdahely–Komárom, 2008. november 13–14.

forrás: bumm, zona.hu



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona